„Elvonás (nyelvészet)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Kapcsolódó szócikkek: Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB |
szócikk fejlesztése |
||
1. sor:
A [[nyelvészet]]ben az „'''elvonás'''” terminus a [[szókészlet]] gyarapításának egyik [[nyelv]]en belüli eszközét, a [[szóalkotás]]i módok egyikét nevezi meg. Abban áll, hogy valós vagy vélt [[toldalék]]ot választanak le egy meglévő [[szó]]ról.<ref name="lengyel">Lengyel 2000, 344. o.</ref><ref name="dobridor">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/derivare '''derivare'''] ’szóképzés’ szócikk, '''~ regresivă''' (szó szerint ’visszaképzés’) pont.</ref> Egyes szerzők csak valós toldalék leválasztását említik,<ref name="grevisse">Grevisse – Goosse 2007, 187–188. o.</ref><ref name="bidu">Bidu-Vrănceanu 1997, 156. o.</ref> mások csak vélt toldalékét.<ref name="nagy">Cs. Nagy 2007, 318. o.</ref><ref name="crystal">Crystal 2008, 48–49. o.</ref>
Az elvonás a [[szóképzés]] fordítottja. [[Analógia|Analógián]] alapszik, vagyis az alkotott szó hasonlít olyan szavakra, amelyekből régebben képzéssel alkottak szavakat. Például a [[magyar nyelv]]be átkerült a [[Szláv nyelvek|szláv]] ''kopati'' [[ige]], és az ''-l'' képző segítségével illeszkedett be, így lett ''kapál''. Később, mivel sok ige [[főnév]]ből ezzel a képzővel keletkezett (''darab'' > ''darabol'', ''gomb'' > ''gombol'', ''szó'' > ''szól'' stb.), ezek mintájára elhagyták a ''kapál'' igéről az ''-l''-t és így addig nem létező [[névszó]][[Szótő|tő]] jött létre: ''kapa''. Ugyanez ment végbe a ''parancs'' (< ''parancsol''), ''vád'' (< ''vádol'') stb. főnevek esetében is.<ref name="gerstner">Gerstner 2006, 328–329. o.</ref>
Az elvonás különleges típusának nevezi Gerstner 2006 [[szóösszetétel]]ek és [[szószerkezet]]ek tagjainak kiválását is, aminek következtében a megmaradó tag átveszi az egész szó vagy szerkezet jelentését: ''brassói aprópecsenye'' > ''brassói'', ''feketekávé'' > ''fekete'' stb.<ref>Gerstner 2006, 328. o.</ref> Ezért ezt a szóalkotási módot egyes szerzők [[jelentéstapadás]]nak nevezik.<ref>Zaicz 2008, PDF, 863. o.</ref>
== Az elvonás néhány nyelvben ==
=== A magyarban ===
A magyar nyelvben az elvonás már viszonylag régi szóalkotási mód, amint a fenti példák is mutatják.
A [[nyelvújítás]] korában (kb. [[1790]]–[[1820]]) tudatossá is vált. Egyes akkor alkotott szavak ma is aktuálisak, pl. ''lötty'' (< ''lötyög''), ''pír'' (< ''pirul'', ''pirít'') stb.<ref name="gerstner"/>
Az elvonás a mai nyelvben terjedőben van. [[Szóösszetétel|Összetett]] főnév igei alapú utótagjának a képzője válik le: ''bűnüldözés'' > ''bűnüldöz'', ''gyorsúszás'' > ''gyorsúszik'', ''hosszútávfutás'' > ''hősszútávfut'', ''hőszigetelés'' > ''hőszigetel'', ''távmásolás'' > ''távmásol'' stb.<ref name="gerstner"/>
A [[szleng]]ben vannak egyszerű igékből is elvonással alkotott szavak, pl. ''macera'' (< ''macerál''), ''zaba'' (< ''zabál'').<ref name="nagy"/>
=== A franciában ===
Az ó[[francia nyelv]]ben termékeny volt [[Nem (nyelvészet)|hímnemű]] főnevek elvonással való alkotása [[főnévi igenév]]ből (pl. ''accord'' (hn.) ’egyezség’ (< ''(s’)accorder'' ’megegyezni’, egyeztetni’), és a nőneműeké a mai nyelvben is termékeny, pl. ''adresse'' (nn.) ’cím’ (< ''adresser'' ’címezni’).<ref>Grevisse – Goosse 2007, 187–188. o. nyomán szerkesztett szakasz.</ref> Olykor az elvonás nyomán [[hangváltozás]]ok történtek, pl. ''gain'' ’nyereség’ (< ''gagner'' ’nyerni’).
Névszói képző elvonásával is keletkeztek szavak: ''aristocrate'' ’[[Arisztokrácia|arisztokrata]]’ (< ''aristocratie'' ’arisztokrácia’), ''diplomate'' ’[[diplomata]]’ (< ''diplomatique'' ’diplomatikus’).
Vélt toldalék elvonására példák olyan hímnemű szavak, amelyek nőneműekből jöttek létre a szóvégi '''''e''''' elhagyásával: ''médecin'' ’[[orvos]]’ (< ''médecine'' ’[[orvostudomány]]’), ''châtain'' ’gesztenyebarna’ (< ''châtaigne'' ’[[gesztenye]]’), ''violet'' ’ibolyaszínű’ (< ''violette'' ’[[Ibolya (növénynemzetség)|ibolya]]’).
A franciában ritka ugyan, de [[Toldalék|prefixum]] elvonása is létezik: ''intendant'' ’intéző’ (< ''surintendant'' ’főfelügyelő’), ''transigeance'' ’engedékenység’ (< ''intransigeance'' ’hajthatatlanság’).
=== Az angolban ===
Az [[angol nyelv]]ben igék keletkeztek főnevekből. Például az ''edit'' ’szerkeszt’ az ''editor'' ’szerkesztő’-ből alakult a képzőnek vélt ''-or'' szóvégi rész elvonásával analógia útján olyan ''-t''-re végződő főnevekkel, amelyekből cselekvőneveket képeztek régebben, pl. ''credit'' ’hitel’ > ''creditor'' ’hitelező’, ''inspect'' ’felügyel’ > ''inspector'' ’felügyelő’, ''act'' ’színpadon játszik’ > ''actor'' ’[[színész]]’.<ref name="crystal"/>
Valós képzők leválásával is jöttek létre így igék, pl. ''resurrect'' ’feltámad’ (< ''resurrection'' ’feltámadás’).<ref>OLD, [https://www.oxfordlearnersdictionaries.com/definition/english/resurrect?q=resurrect '''resurrect'''] szócikk.</ref>
[[Grammatika]]i elvonásnak nevezik például a ''pea'' ’[[borsó]]szem’ szó keletkezését a régebbi ''pease'' alakból, amelyet többes számú alaknak véltek.<ref>Bussmann 1998, 294. o.</ref>
=== A románban ===
A [[román nyelv]]ben is vannak olyan főnevek, amelyek a megfelelő főnévi igenevek képzőjének az elvonása útján jöttek létre: ''auz'' ’hallás’ (< ''auzi'' ’hallani’), ''blestem'' ’átok’ (< ''blestema'' ’átkozni, átkozódni’), ''câștig'' ’nyereség’ (< ''câștiga'' ’nyerni’), ''schimb'' ’csere’ (< ''schimba'' ’cserélni’) stb.<ref name="dobridor"/>
Csaknem általános a románban a gyümölcsfák és -bokrok hímnemű alakjának keletkezése a [[gyümölcs]]nevek alakjából, amelyek nőneműek. Róluk a képzőnek vélt egyes [[Szám (nyelvészet)|szám]] [[alanyeset]]ű [[rag]]ot vonták el: ''alun'' ’mogyoróbokor’ (< ''alună'' ’[[mogyoró]]’), ''coacăz'' ’ribiszkebokor’ (< ''coacăză'' ’[[ribiszke]]’), ''nuc'' ’diófa’ (< ''nucă'' ’[[dió]]’), ''mur'' ’szederbokor’ (< ''mură'' ’[[szeder]]’) ''smochin'' ’fügefa’ (< ''smochină'' ’[[füge]]’).<ref name="dobridor"/>
Újabb jelenség egyes, a franciából átvett szavakról az ''-ist'' képző leválasztása. Például a franciában megvan a ''stomatologiste'' ’[[fogorvos]]’ szó és ennek ''stomatologue'' változata. A románban ez utóbbit vették át (''stomatolog''), majd a francia csak ''minéralogiste'' ’[[Ásványtan|ásványkutató]]’, ''étymologiste'' ’[[Etimológia|etimológus]]’ alakú szavakat előbb így vették át, majd a ''stomatolog'' mintájára rövidítették le.<ref name="bidu"/>
=== A BHMSZ-ben ===
A [[közép-délszláv diarendszer|BHMSZ]]-ben<ref>[[Bosnyák nyelv|Bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]] és [[Szerb nyelv|szerb]] nyelv.</ref> prefixumos ignevekből alakulnak főnevek az igenév-képző elhagyásával: ''prijenos'' ’átutalás, átvitel’ (< ''prijenositi''), ''otkup'' ’visszavásárlás’ (< ''otkupiti''), ''upis'' ’beírás, beiratás’ (< ''upisati'')<ref>Jahić 2000, 315. o.</ref>, ''iskaz'' ’kifejezés’ (< ''iskazati''), ''propis'' ’előírás’ (< ''propisati'').<ref>Barić 1997, p. 322.</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* {{hr}} Barić, Eugenija ''et al.'' [https://vk.com/doc12620867_132564457?hash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 ''Hrvatska gramatika''] (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. {{ISBN|953-0-40010-1}} (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'', [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.) [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* Cs. Nagy Lajos. A szóalkotás módjai. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 293–319. o. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* Gerstner Károly. 16. fejezet – A magyar nyelv szókészlete. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. {{ISBN|963-05-8324-0}}; az interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 306–334. o. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. {{ISBN|978-2-8011-1404-9}}
* {{bs}} Jahić, Dževad – Halilović, Senahid – Palić, Ismail. [http://bih.fi/pub/pdf/gramatika-bosanskoga-jezika.pdf ''Gramatika bosanskoga jezika''] (A bosnyák nyelv grammatikája). Zenica: Dom štampe. 2000 (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* Lengyel Klára. A ritkább szóalkotási módok. Keszler Borbála (szerk.) [https://fr.scribd.com/document/324627255/Magyar-Grammatika-TK-2 ''Magyar grammatika'']. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. {{ISBN|978-963-19-5880-5}}. 341–348. o. (MGr) (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{en}} [https://www.oxfordlearnersdictionaries.com/ Oxford Learners’s Dictionaries] (OLD) (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* [[Zaicz Gábor]]. (szerk.) [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tinta/TAMOP-4_2_5-09_Etimologiai_szotar/Etimologiai_szotar_1_1.html ''Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete'']. Budapest: Tinta, 2006, {{ISBN|963-7094-01-6}} (Hozzáférés: 2020. február 9.)
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Jelentéstapadás]]
* [[Szórövidülés]]
{{Portál|Nyelvészet}}
[[Kategória:Szóalkotásmódok]]
| |||