„Hegyes badargomba” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Elterjedése: 2 link kékítés + 1 link egyértelműsítés
68. sor:
Az első, megbízhatóan dokumentált hegyes badargomba-mérgezésre 1799-ben került sor, amikor egy angol család a londoni [[Green Park (park)|Green Parkban]] szedett gombát fogyasztotta el. Augustus Everard Brande gyógyszerész leírása szerint az apa és négy gyermeke tipikus ''Psilocybe''-mérgezést szenvedett el, kitágult pupillákat, kontrollálatlan nevetést és delíriumot tapasztaltak.<ref name=Brande1799/>
 
Az 1960-as évek elején a svájci [[Albert Hofmann]] — aki az [[LSD]]-t szintetizálta - analizálta a hegyes badargombát és [[papírkromatográfia]] segítségével megállapította, hogy száraz súlya 0,25%-ának megfelelő [[pszilocibin]]t tartalmaz. 1963-as publikációja volt az első amely Európában őshonos gomba pszilocibin-tartalmárólpszilocibintartalmáról számolt be; korábban hasonló aktivitású gombákat csak Mexikóból, Ázsiából és Észak-Amerikából ismertek.<ref name=Hofmann1963/> 1965-ben már találtak is hegyes badargombát kanadai egyetemistáktól elkobzott "varázsgomba" között, vagyis megkezdődött "rekreációs" felhasználása.<ref name=Metzner2005/> 1977-ben kimutatták, hogy pszilocibin mellett hasonló szerkezetű [[baeocisztin]]t is tartalmaz.<ref name=Repke1977/>
 
A későbbi vizsgálatok 0,2-2,37% közötti pszilocibin-tartalmatpszilocibintartalmat találtak (utóbbi a legmagasabb hasonló érték valamennyi gombafaj között). A pszichoaktív hatóanyag viszonylag stabil, 115 éves herbáriumi példányokból is kimutatható, bár idővel fokozatosan csökken.<ref name=Ohenoja1987/>
 
A hegyes badargomba fogyasztása általában a vizuális szín-, mélység- és alakérzékelés torzulásával jár, és élénk hallucinációkat okoz. A hatás az LSD-éhez hasonlítható, bár annál enyhébb.<ref name=Hyde1978/> A mellékhatások közé tartozik a pupillák kitágulása, szívdobogás, kellemetlen közérzet, túlérzékeny reflexek. A tapasztalt hallucináció nagy mértékben függ a fogyasztó személyiségétől, különböző emberek nagyon különböző hatásokat észleltek.<ref name=Peden1981/> Néhány esetben a "varázsgomba" fogyasztásának súlyos következményei voltak, különösen nagy adagok és hosszú ideig tartó fogyasztás esetén. 1998-ban egy lengyel fiatal szíve egy hónapnyi rendszeres fogyasztás után [[WolffWolff–Parkinson–White-Parkinson-White szindróma]] tüneteit és aritmiát mutatott, végül miokardiális [[infarktus]]t szenvedett.<ref name=Borowiak1998/> A gombafogyasztás másik kockázata, hogy összetévesztik, más mérgező fajokkal. Egy osztrák férfi [[narancsvörös pókhálósgomba|narancsvörös pókhálósgombát]] ''(Cortinarius rubellus)'' evett hegyes badargomba helyett, és végül vesetranszplantációra szorult.<ref name=Franz1996/>
 
A pszilocibin- tartalmú anyagok - így a hegyes badargomba - birtoklása a világ legtöbb országában, így Magyarországon is, illegális, rájuk a pszichoaktív anyagokra vonatkozó jogszabályok érvényesek.
 
==Taxonómiája==