„Hegyes badargomba” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Elterjedése: 2 link kékítés + 1 link egyértelműsítés |
Vépi (vitalap | szerkesztései) →Pszichoaktív felhasználása: kékít |
||
68. sor:
Az első, megbízhatóan dokumentált hegyes badargomba-mérgezésre 1799-ben került sor, amikor egy angol család a londoni [[Green Park (park)|Green Parkban]] szedett gombát fogyasztotta el. Augustus Everard Brande gyógyszerész leírása szerint az apa és négy gyermeke tipikus ''Psilocybe''-mérgezést szenvedett el, kitágult pupillákat, kontrollálatlan nevetést és delíriumot tapasztaltak.<ref name=Brande1799/>
Az 1960-as évek elején a svájci [[Albert Hofmann]] — aki az [[LSD]]-t szintetizálta - analizálta a hegyes badargombát és [[papírkromatográfia]] segítségével megállapította, hogy száraz súlya 0,25%-ának megfelelő [[pszilocibin]]t tartalmaz. 1963-as publikációja volt az első amely Európában őshonos gomba
A későbbi vizsgálatok 0,2-2,37% közötti
A hegyes badargomba fogyasztása általában a vizuális szín-, mélység- és alakérzékelés torzulásával jár, és élénk hallucinációkat okoz. A hatás az LSD-éhez hasonlítható, bár annál enyhébb.<ref name=Hyde1978/> A mellékhatások közé tartozik a pupillák kitágulása, szívdobogás, kellemetlen közérzet, túlérzékeny reflexek. A tapasztalt hallucináció nagy mértékben függ a fogyasztó személyiségétől, különböző emberek nagyon különböző hatásokat észleltek.<ref name=Peden1981/> Néhány esetben a "varázsgomba" fogyasztásának súlyos következményei voltak, különösen nagy adagok és hosszú ideig tartó fogyasztás esetén. 1998-ban egy lengyel fiatal szíve egy hónapnyi rendszeres fogyasztás után [[
A pszilocibin
==Taxonómiája==
|