„MTA Izotópkutató Intézet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
41. sor:
== Előzmények (1987 előtt) ==
A [[radioaktivitás]] felfedezése Magyarországon is nagy érdeklődést keltett. A jelenség hatásait már a kezdetektől számos laboratóriumban vizsgálták <ref>{{Cite book |title=Inzelt György, Radnóti Katalin, „Bámulattal szemléljük a testek önsugárzását…” Az atomkorszak magyar úttörői in: Szemelvények a nukleáris tudomány történetéből (szerk: Vértes Attila) Akadémiai Kiadó, 2009. p. 69.}}</ref> és már korán, 1911-ben a [[Királyi Magyar Tudományegyetem]] II. sz. Kémiai Intézetében külön Radiológiai Laboratórium is létesült.<ref>{{Cite book |title=Nukleáris tudomány és a 20. század (szerk. Vértes Attila) MTA, 2001}}</ref> A [[Izotóp#Radioaktív izotópok (radioizotópok)|radioaktív izotópok]] előállítása és gyógyászati valamint ipari célokra történő felhasználása a második világháború után, az atomreaktorok békés célú felhasználásának megindulásakor kapott nagy lendületet. Új intézeti izotóplaboratóriumok alakultak az Országos Onkológiai Intézetben, az MTA Agrokémiai Intézetében, a Budapesti Orvostudományi Egyetem Orvosvegytani és Orvosfizikai Intézetében, a [[Pécsi Orvostudományi Egyetem]] Biofizikai Intézetében, a Kútvölgyi Kórházban <ref>{{Cite book |title=Veres Árpád: A mesterséges radioaktív izotópok hazai alkalmazásának és előállításának 25 éve, Izotóptechnika, 22 (1979) 223-234.}}</ref>. Az [[MTA Központi Fizikai Kutatóintézet]] (KFKI) Radiológiai Osztályán 1952 szeptemberétől kezdve foglalkoztak izotóplaboratóriumi mérőműszerek kifejlesztésével.<ref>{{Cite book |title=Jéki László: KFKI, Arteria Studio, Budapest, 2001. 15. oldal}}</ref> 1954-ben az izotópelosztás és felhasználás koordinálására létrejött a [[Magyar Tudományos Akadémia]] (MTA) Központi Izotóp Bizottsága (elnök: [[Straub F. Brunó]] ). 1955 végén megalakult az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) <ref>A Minisztertanács 4621. (XII. 15) 1955 Mt. sz. határozata Országos Atomenergia Bizottság létesítéséről (www.archivnet.hu/print/676#1)</ref>. Az Izotóp Bizottság felügyeletét ekkor átvette az OAB, Izotópalkalmazási Szakbizottság megalakításával <ref>{{Cite journal|title=Tétényi Pál, Veres Árpád: Atomenergia polgári használatban. Radioizotópok Magyarországon. História (2005) 6-7 szám, 12-13. oldal}}</ref>. Az Izotóp Bizottság által kezelt izotópokat eleinte az Akadémia pincéjében, azután az Onkológiai Intézet egyik pavilonjának alagsorában tárolták, majd 1957 februárjában a helység átalakításával itt is izotóp laboratórium létesült. 1959-ben itt alakult meg az OAB Izotóp Elosztó Intézete 13 munkatárssal (igazgató: [[Tétényi Pál]] , műszaki igazgatóhelyettes: Veres Árpád). Az intézet neve 1961-től OAB Izotóp Intézetére változott, az intézet létszáma az év végére 63 fő lett. [3].
A kísérleti (2 MW) atomreaktor 1959 márciusában indult el Csillebércen a Központi Fizikai Kutatóintézetben,<ref>{{Cite book |title=Jéki László: KFKI, Arteria Studio, Budapest, 2001. 25. oldal}}</ref> ezután nyílt lehetőség radioaktív izotópok hazai mesterséges előállítására. A KFKI Kémiai Osztályán eljárásokat dolgoztak ki radioaktív izotópok feldolgozására. Az OAB rövidesen azt a döntést hozta, hogy az izotóptermelés kerüljön az Izotóp Intézethez, míg a neutronaktivációs analízis és az egyéb magkémiai kutatások maradjanak a KFKI-nál. Az Izotóp Intézet alakuló izotóptermelő csoportja 1962-ben költözött át Csillebércre, a KFKI I. épület alagsorába.<ref>{{Cite book |title=Az Izotóp Intézet Kft első 20 éve (szerk. Fekete Tibor, Lakatos Mihály, Zsinka László), KM-PharmaMédia Kiadó, 2013.}}</ref> Az 1960-as évek elején a hazai izotópkészítmények kb. fele már az Izotóp Intézetben készült. Az Intézet 1963-ban kiadott 120 oldalas [http://www.iki.kfki.hu/about_us/archive/Products/Izotop_katalog_63.pdf katalógusa] különböző szervetlen radioaktív készítményeket, gyógyászatban is használható szerves vegyületet, α,β,γ sugárforrás etalonokat, zárt sugárforrásokat, ill. ipari folyamatokban hasznosítható nyitott készítményeket írt le. 1966-ban vették használatba a kifejezetten izotóptermelésre ill. nagy aktivitású izotópkészítmények előállítására alkalmas „A” szintű vegyifülke sorokkal felszerelt 1130 m² alapterületű épületet. Az intézet az 1961-68-as időszakban mintegy 30 MFt értékben állított elő izotópkészítményeket, ezek egyharmadát exportálták. Az intézetben az izotóp előállításban és feldolgozásban fő szerepet játszó szervetlen kémiai tevékenység mellett a Szerves Kémiai Osztályon kidolgozták radioszénnel és [[trícium]]mal jelzett vegyületek szintézismódszereit, és ezek közül alkalmasan megválasztott néhány molekula katalitikus reakciókban megmutatkozó viselkedését valamint szénhidrogének reakcióit is tanulmányozták. 1968-ban helyezték üzembe a 2,6 peta Bq aktivitású <sup>60</sup>Co gamma-besugárzó laboratóriumot. Itt megbízható dózismérési eljárásokat dolgoztak ki, valamint szénhidrogének radiolízisét, sugárhatáskémiai reakcióit is vizsgálták. A nagy aktivitású gamma sugárforrásokkal különböző magizomereket is létrehoztak, és meghatározták ezek aktiválásának hatáskeresztmetszet értékeit. Nagyszámú ipari technológiai folyamat részére dolgozták ki nyílt és zárt sugárforrások alkalmazását, 1968-ig különböző iparvállalatoknál mintegy 220 izotópvezérlésű műszert helyeztek üzembe.<ref>{{Cite journal|title=Tétényi Pál: Az Izotóp Intézet 10 éves munkájáról, Kémiai Közlemények 32 (1969) 321 – 335}}</ref>
| |||