Andraš94
Csatlakozott ekkor: 2019. december 2.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
118. sor:
<br />
<br />
== Slovinski jazik ==
A '''slovinski jazik''' ('''szláv nyelv''') vagy más elnevezésen: '''slověnski'''/'''slovjanski''', '''slovjenski''', {'''slovenski'''} nyelv egy regionális megnevezése volt a [[Horvát nyelv|horvát]] nyelvnek. Ezt lásd lentebb.{{Nyelv infobox|ISO 639-1=sla|saját név=Slavonski/Slovinski jazik (jezik)|kép=Slovinski_jazik.png|rokon nyelv=szlovjanyszki nyelv|alkotó=[[szerkesztő:Andraš94]] más néven (Endrej Ištvan I. P.)|hivatalos=[[Horvátország]] [[Szlavónia]] régióban|szabályozza=|helyezés=|írásrendszer=[[latin írás]]|terület=[[Horvátország|Szlavónia]]|név=Szlovin nyelv, Szlavón nyelv|ISO 639-2=slav|család6=''szlovin nyelv''|család5=[[horvát nyelv]]|család4=[[délszláv nyelvek]]|család3=[[szláv nyelvek]]|család2=[[balti-szláv nyelvek]]|család1=[[indoeurópai nyelvcsalád]]|beszélők száma=43 fő/km²|beszélik=[[Szlavónia]], [[Pozsega-Szlavónia megye]], [[Horvátország]]|képméret=}}
== '''A horvát nyelv elnevezése a történelem folyamán''' ==
A horvát nyelv megjelölésére a múltból számos elnevezést ismerünk. A horvátok kezdettől fogva a '''slověnski''' és hrvatski nevet használták. A 16-18. században a regionális elnevezések kerültek előtérbe, amelyek az egy-egy területen használt horvátot jelölték. Ilyenek voltak a következő kifejezések: '''dalmatinski''' (’dalmát’), '''bošnjački''' (bosnyák), '''ilirski'''/'''ilirički''' (’illír’), '''slavonski'''/'''''slovinski''''' (’szlavóniai/szláv’), '''dubrovački''' (dubrovniki). A politikában a hrvatski elnevezés szerepel a magyar-horvát kiegyezés szövegében (1868), a Független Horvát Állam (Nezavisna Država Hrvatska) idején (1941-1945), továbbá a '''<u>jugoszláv</u>''' felszabadítási mozgalom antifasiszta tanácsának (AVNOJ) határozatában (1944), az 1972. évi alkotmánymódosításban, valamint a Horvát Szocialista Köztársaság alkotmányában (1974). Meg kell azonban jegyezni, hogy az utóbbi dokumentum igen érdekesen fogalmaz: „A Horvát Szocialista Köztársaságban a közéletben a horvát irodalmi nyelv használatos, amely a horvátországi horvátok és szerbek nemzeti nyelvének standardizált formája, amelyet horvátnak vagy szerbnek neveznek”('''U Socijalističkoj Republici Hrvatskoj u javnoj je upotrebi hrvatski književni jezik''' – '''standardni oblik narodnog jezika Hrvata i Srba u Hrvatskoj, koji se zove hrvatski ili srpski).''' Az 1990-ben elfogadott horvát alkotmány szövege kimondja, hogy a Horvát Köztársaság hivatalos nyelve a latin betűkkel írt horvát nyelv. A két világháború közötti időszakban az 1921. és 1931. évi alkotmány kijelenti, hogy a királyság hivatalos nyelve a szerb-horvát-szlovén. Találkozhatunk a '''szerbhorvát''' elnevezéssel is, amelyet tudományos terminusként a nemzetközi életben August Leskien tett általánossá '''Grammatik der serbokroatischen Sprache''' [A szerbhorvát nyelv nyelvtana] című, 1914-ben megjelent munkájával.<ref>http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Szlavisztika/79Luk%E1cs/documents/horvat-nyelv.pdf</ref>
<br />
== '''Slovjąski jozyk''' ==
'''A slovjąski''' '''jozyk''' ejtsd:(szlovjanyszki jozik) egy szláv nyelv, ami az '''ószláv nyelv''' mintájára alapszik. Elnevezései: '''slavěnski''','''slavjanski''','''slavenski''','''slavinski''', '''slavunski''', '''slavanski''', '''slavjonski''', '''slavjenski''', '''slavijski''' vagy még a '''slavǫski cirkvenoslavinski''' ('''szlavóniai''' '''egyházi szláv''') nyelv.
<br />{{Nyelv infobox|alkotó=[[Szerkesztő:Andraš94]]|család2=[[Balti-szláv nyelvek]]|beszélők száma=1|ISO 639-1=Slò|ISO 639-2=slòv|kép=Slovjąski_jozyk.png|képméret=|család1=[[mesterséges nyelv]]|beszélik=[[Magyarország|Palotabozsok]] csak az alkotója|család4=[[Délszláv nyelvek]]|család3=[[Szláv nyelvek]]|család5=[[Óegyházi szláv nyelv]]|család6=''Szlovjanyszki nyelv''|név=Újegyházi szláv nyelv|saját név=Slovjąski jozyk
(Словјѧски ёзык)|írásrendszer=Tulnyomó részt a [[latin írás]] ritkán a [[cirill írás]]|forrásai=[[Déli szláv nyelvek]]|kiejtés=[Szlófjányszkíj jozik]}}
<br />
== Grammatikája ==
A nyelvtana az '''egyházi szlávon''' alapszik, amiben rengeteg a horvát i-ző nyelvváltozatban használt szavak, mint pl: '''amin''', '''svitlo''', '''svemir''', '''svij''', '''svit''', '''snig''','''simja''', '''kniga''', '''lip'''/'''lipo''', '''lito''', '''liv''', '''livi''', stb.
=== az ábécéje: ===
A '''slovjąski''' nyelv írása első sorban a [[Latin ábécé|latin írás]] betűit jóbban mondva az '''interszláv latinicája lengyel betűkkel''', a másod sorban használja az '''óbolgár [[Cirill ábécé|cirill írás]] betűit''' is.
=== A latinica ábécéje ===
{| class="wikitable mw-collapsible mw-collapsed"
!
!
!Latinica
!
!
!
!
!
!
!
!
|-
|'''a'''
|'''ć'''
|'''e'''
|'''i'''
|'''ľ'''
|'''o'''
|'''š'''
|'''v'''
|'''ă'''
|'''ó'''
|'''ų'''
|-
|'''b'''
|'''d'''
|'''f'''
|'''j'''
|'''m'''
|'''p'''
|'''t'''
|'''y'''
|'''æ'''
|'''ij'''
|'''ą'''
|-
|'''c'''
|'''ď'''
|'''g'''
|'''k'''
|'''n'''
|'''r'''
|'''ť'''
|'''z'''
|'''ŭ'''
|'''ě'''
|'''ò'''
|-
|'''č'''
|'''dž'''
|'''h'''
|'''l'''
|ň
|'''s'''
|'''u'''
|'''ž'''
|'''ǫ'''
|'''ę'''
|'''ĭ'''
|}
'''És így ez az ábécé 44 betűből áll össze.'''
'''De vannak még betűk amiket használ, de nem részei az ábécének, mint pl: â, ô, ä, ö, w, ë, ê, û, ů, ü, ł, ř, ģ, ḱ, á, è, đ.'''
'''És vannak olyan szavai is amik óštokavski és a torlaki nyelvjárásban archaikusak. A grammatikáját befolyásoló szlovén grammatika, ami a következőek lehetnek,'''<ref>[[Szlovén nyelv#Nyelvtan]]</ref> '''" A kettes szám:'''
'''Az indoeurópai nyelvek közül a szlovén az egyike azon kevés nyelvnek, amelyek megőrizték a ''kettes számot.'' Tehát figyelni kell, hogy ha két személyről van szó, akkor mindig a kettes számot kell használni, nem a többes számot, mint más nyelvekben."'''
'''És továbbá a személyes névmások a jelen időben az 1-es szám 1. személy sum tagadásban a ne szócska áll előtte ne sum , a 1 szám 2. szeély si tagadásban ne si, s a 1 szám 3. személy je tagadva ne je, ami itt az érdekes, hogy használja a szlovén kettes számot mint 2 szám 1. személy sva tagadva ne sva, a 2 szám 2. személy és a 2 szám 3. személy sta tagadva ne sta, s a többes szám 1. személy sme tagadva nesme, a többes szám 2. személy ste tagadva ne ste, a többes szám 3. személy su tagadva ne su.'''
'''A múlt időnél az egyes szám 1. bev, egyes szám 2. bevš, egyes szám 3. bea, kettes szám 1. beva, kettes szám 2. és a 3. bevta, többes szám 1. bevme, többes szám 2. bevte, többes szám 3. bea. A tagadásban a ne szót használja: ne bev, ne beva, ne bea...'''
'''A jövő időnél a šte/ḱe szavakat is használja de inkább követve a szlovén mintát és a kaj nyelvjárást itt akkor a következőek láthatóak.'''
'''Egyes szám 1. bum, egyes szám 2. buš, egyes szám 3. bu, kettes szám 1. buva, kettes szám 2. és a 3. busta, többes szám 1. bume, többes szám 3. budu, s ezek tagadva: ne bum, ne buš, ne bu...'''
<br />
== Személyes névmásai ==
'''A személyes névmásai a következő táblázatban található.'''
'''Ez a táblázat félig a macedón és a szlovén-horvát névmásokat tartalmazza, mint pl: mk: Toj, Taa, Te/To (Ő), Tie (Ők), Vie, (Ti), hr: Ja (Én) sl-hr: Midva, Vidva, (Mi ketten, Ti ketten), és egy kis sajátosság, Taadva, Mie, (Ők ketten, Mi).'''
{| class="wikitable mw-collapsible mw-collapsed"
|+
!
!
!'''Személyes névmásai'''
|-
|'''I.'''
|'''Ja'''
|Egyes szám
|-
|'''II.'''
|'''Ti'''
|Egyes szám
|-
|'''III.'''
|'''Toj'''
|Egyes szám
|-
|'''I.'''
|'''Midva'''
|Kettes szám
|-
|'''II.'''
|'''Vidva'''
|Kettes szám
|-
|'''III.'''
|'''Taadva'''
|Kettes szám
|-
|'''I.'''
|'''Mie'''
|Többes szám
|-
|'''II.'''
|'''Vie'''
|Többes szám
|-
|'''III.'''
|'''Tie'''
|Többes szám
|}
Mint például: '''Ja sum, Ti si, Toj/Taa, To je, Oba sva, Oba , Obe , Obi, sta, Mie sme, Vie ste, Tie su.'''
== A nyelv további sajátossága ==
A slovjąski nyelvben a '''(nyelv=jozyk)''' és a '''(nyelvek=jozyči)''' de használja a '''jazik, jazici, jezik, jezici, ezik, ezici, mova, movy,''' kifejezéseket is.
== Balti szláv nyelvek amik érdekelnek engemet ==
| |||