Andraš Ištvanov (Pincés András)
Andraš94.jpg
Született Pincés András István
1994 november 30.
Pécs
Művészneve Andrej Paradđik (Андреј Парадџик), Endrej Ištvan I. P.(Ендреј Иштван И. П.)
Beceneve Bandi
Álneve Andraš94
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar, sokác, bosnyák
SzüleiPincés István, László Anna
Foglalkozása fazekas

BemutatkozásSzerkesztés

Üdv: (Pozd) Én 25 éves gyengén-látó baranyai bosnyák magyar fiatal lončar (gerencsér) vagyok.

Sok minden érdekel engem, de ami le kötötte a minden napjaimat és behatárolta az életemet a délszláv nyelvek tanulmányozása s lassú folyamatú tanulása.

Jelenleg Palotabozsokon lakok.

Anyanyelvem,s kis szókinccsel rendelkező beszélt nyelvemSzerkesztés

Az anyanyelvem az a magyar, s mellette kicsit beszélek baranyai bosnyákul, sokácul, bolgárul, vagy tulajdonképpen ezek szláv nyelvek vegyes összetételét, egyfajta kevert bosnyák nyelvet beszélek egy csöppnyi orosz szóhasználattal, mint pl. a ki?- kik? kérdés (kto?) Kto je to? (Ki ez?, Kik ezek?) és a bosnyák nagybácsi a (dajdža, amidža, meg a bolgár mint kérdés (kato) s még a macedón mikor (koga) vagy a kaj horvát (gda) s az orosz és bolgár (kogda, kogato), ja a mi? - mik? (što,šta ritkán a čto, ča, kaj) mint pl. mi ez? - mik ezek? (što,šta, čto, ča, kaj je to?) stb.

Érdeklődési témákSzerkesztés

  1. délszlávok
  2. délszláv nyelvek
  3. ógörög nyelv
  4. ószláv nyelv
  5. cirill ábécé
  6. Orosz ábécé
  7. Orosz irodalom

Szócikkek amikkel foglalkozok s amik érdekelnekSzerkesztés

Lásd

Szócikkek amin dolgozokSzerkesztés

Ikavi govorSzerkesztés

Az ikavski [1]nyelvjárásokban az ószláv jat-ból i hang lett (például čovik, illetve rika, dida, vrime, medvid, zvida). Ezt a nyelvváltozatot beszélik Nyugat-Bosznia egyes részein, Közép-Boszniában (Travnik környékén), Nyugat-Hercegovinában (a Neretvától nyugatra), Dalmáciának a Neretva torkolatától északnyugatra eső teljes területén, a Bácska keskeny nyugati és északnyugati sávjában, Montenegró nyugat-tengermelléki területein és a magyarországi Mohács környékén. Egyik sztenderd nyelvváltozat sem foglalja magába.


Ikavi nyelvjárás
Ikavski govor (Икавски говор)
BeszélikBosznia és Hercegovina, és Montenegró Dalmácia, Bácska, Mohács
Terület Közép-Európa, Balkán
Beszélők számanincs teljes adat fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   Balti-szláv nyelvek
    Szláv nyelvek
     Déli szláv nyelvek
      Közép-délszláv diarendszer
       ikavski izgovor
Írásrendszer latin írás Szerbiában a cirill írás
Nyelvkódok
ISO 639-1Nincs
ISO 639-2-









ÉrdekességeSzerkesztés

Az ikavi [2] nyelvjárást még a baranyai bosnyákok is beszélik Magyarországon, pl: lipo vrime, stb.

A baranyai bosnyákok nyelvtudományi besorolás szerint a horvát nyelv kelet-boszniai nyelvjárását beszélik. Nagyon hasonlít a horváthoz, mégis az idők során érezhető bizonyos magyar ill. szerb hatás. A hivatalos Például a ć betűt a horvátok keményebben, tycs-nek ejtik, míg a bosnyákok lágyabban, amely inkább a magyar ty hanghoz hasonlít (hasonlóan a szerbhez). A baranyai bosnyákok a horvát irodalmi nyelvben használt ije-ző, štokavski nyelvjárást beszélik, de néhol az i-ző nyelvjárás elemeit is felleljük. Az asszimiláció miatt azonban a nyelv kezd eltűnni ill. kezdi átadni helyét a horvát irodalmi nyelvnek, amit a pécsi horvát iskolában sajátítanak el a diákok.

irodalmi horvát nyelven és bosnyákul sokácul, bosnyákul és bunyevácul szerbül magyarul
Lijepo vrijeme Lipo vrime Lepo vreme Szép idő

Néhány bosnyák szó, ami eltér az irodalmi horváttól:

bosnyákul irodalmi nyelven magyarul
divaniti govoriti beszélni
šamija marama kendő

Az ikavica szavak amiket használnak a horvát, bosnyák, bunyevác, és a sokác nyelvbenSzerkesztés

Ez a felsorolás a horvát nyelvű wikiről származik, lásd lentebb a szavakat. Meg egy kis ča nyelvjárásbeli szavak is vannak benne.

(kaobesida, bičva, bidan, bis, bižat, Blagovist, brig, brimenit, brist, bubrig, cidit, cipat, civanica, crivo, cvit, Cvitna nedilja, čovik, dilo, dite, dida, donit, giro/giroj, grij, grijat, iljada, hiro/hiroj, hlib, ikada, ipak, iro/iroj, ido, klišća / klišta, lik, linost, lipo, lito, livi, mira, misec, misto, mliko, mriža, nevista, njidra, onimit, oždribit, pisma, pivac, potriba, rič, rika, rizat, sikira, siver, silo, slizena, smij, snig, sridnj, srida, stina, strila, svića, svit, time, tribat, triska, triznost,, uvik, vitar, vrime, vičan, vinčanica, vištica, vrića, zrit, zvirkat, zvizda, živit, žlib stb).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Közép-délszláv diarendszer#A diarendszer összetevői
  2. Bosnyák-horvátok

Külső hivatkozásokSzerkesztés



Slovinski jazikSzerkesztés

== A slovinski jazik (szláv nyelv) vagy más elnevezésen: slověnski/slovjanski, slovjenski, {slovenski} nyelv egy regionális megnevezése volt a horvát nyelvnek. Ezt lásd lentebb.

Szlovin nyelv, Szlavón nyelv
Slavonski/Slovinski jazik (jezik)
250px
Alkotó szerkesztő:Andraš94 más néven (Endrej Ištvan I. P.)
BeszélikSzlavónia, Pozsega-Szlavónia megye, Horvátország
Terület Szlavónia
Beszélők száma43 fő/km² fő
Nyelvcsaládindoeurópai nyelvcsalád
   balti-szláv nyelvek
    szláv nyelvek
     délszláv nyelvek
      horvát nyelv
       szlovin nyelv
Írásrendszer latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Horvátország Szlavónia régióban
Nyelvkódok
ISO 639-1sla
ISO 639-2slav

==

A horvát nyelv elnevezése a történelem folyamánSzerkesztés

A horvát nyelv megjelölésére a múltból számos elnevezést ismerünk. A horvátok kezdettől fogva a slověnski és hrvatski nevet használták. A 16-18. században a regionális elnevezések kerültek előtérbe, amelyek az egy-egy területen használt horvátot jelölték. Ilyenek voltak a következő kifejezések: dalmatinski (’dalmát’), bošnjački (bosnyák), ilirski/ilirički (’illír’), slavonski/slovinski (’szlavóniai/szláv’), dubrovački (dubrovniki). A politikában a hrvatski elnevezés szerepel a magyar-horvát kiegyezés szövegében (1868), a Független Horvát Állam (Nezavisna Država Hrvatska) idején (1941-1945), továbbá a jugoszláv felszabadítási mozgalom antifasiszta tanácsának (AVNOJ) határozatában (1944), az 1972. évi alkotmánymódosításban, valamint a Horvát Szocialista Köztársaság alkotmányában (1974). Meg kell azonban jegyezni, hogy az utóbbi dokumentum igen érdekesen fogalmaz: „A Horvát Szocialista Köztársaságban a közéletben a horvát irodalmi nyelv használatos, amely a horvátországi horvátok és szerbek nemzeti nyelvének standardizált formája, amelyet horvátnak vagy szerbnek neveznek”(U Socijalističkoj Republici Hrvatskoj u javnoj je upotrebi hrvatski književni jezikstandardni oblik narodnog jezika Hrvata i Srba u Hrvatskoj, koji se zove hrvatski ili srpski). Az 1990-ben elfogadott horvát alkotmány szövege kimondja, hogy a Horvát Köztársaság hivatalos nyelve a latin betűkkel írt horvát nyelv. A két világháború közötti időszakban az 1921. és 1931. évi alkotmány kijelenti, hogy a királyság hivatalos nyelve a szerb-horvát-szlovén. Találkozhatunk a szerbhorvát elnevezéssel is, amelyet tudományos terminusként a nemzetközi életben August Leskien tett általánossá Grammatik der serbokroatischen Sprache [A szerbhorvát nyelv nyelvtana] című, 1914-ben megjelent munkájával.[1]Szerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

==

  1. http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Szlavisztika/79Luk%E1cs/documents/horvat-nyelv.pdf

==


Slovjąski jozykSzerkesztés

A slovjąski jozyk ejtsd:(szlovjanyszki jozik) egy szláv nyelv, ami az ószláv nyelv mintájára alapszik. Elnevezései: slavěnski,slavjanski,slavenski,slavinski, slavunski, slavanski, slavjonski, slavjenski, slavijski vagy még a slavǫski cirkvenoslavinski (szlavóniai egyházi szláv) nyelv. Vagy még a cirkvenoslavěnьskъjь, ( egyházi szláv) slòvânskï kiejtése: {szlávjánszkij} (újszláv).


Újegyházi szláv nyelv
Slovjąski jozyk (Словјѧски ёзык)
250px
Kiejtés[Szlófjányszkíj jozik]
Alkotó Szerkesztő:Andraš94
BeszélikPalotabozsok csak az alkotója
Beszélők száma1 fő
NyelvcsaládMesterséges nyelv
   Óegyházi szláv nyelv
    Újegyházi szláv nyelv
Írásrendszer Tulnyomó részt a latin írás ritkán a cirill írás
Forrásai Délszláv nyelvek
Nyelvkódok
ISO 639-1Slò
ISO 639-2slòv











GrammatikájaSzerkesztés

A nyelvtana az egyházi szlávon alapszik, amiben rengeteg a horvát i-ző nyelvváltozatban használt szavak, mint pl: amin, svitlo, svemir, svij, svit, snig,simja, kniga, lip/lipo, lito, liv, livi, stb.

Az ábécéje:Szerkesztés

A slovjąski nyelv írása első sorban a latin írás betűit jóbban mondva az interszláv latinicája lengyel betűkkel, a másod sorban használja az óbolgár cirill írás betűit is.

A latinica ábécéje:Szerkesztés

Latinica
a ć e i ľ o š v ă ó ų
b d f j m p t y æ ij ą
c ď g k n r ť z ŭ ě ò
č h l ň s u ž ǫ ę ĭ

És így ez az ábécé 44 betűből áll össze.

De vannak még betűk amiket használ, de nem részei az ábécének, mint pl: â, ô, w, ê, û, ů, , ł, ř, ģ, ḱ, á, è, đ, ï.

És vannak olyan szavai is amik óštokavski és a torlaki nyelvjárásban archaikusak. A grammatikáját befolyásoló szlovén grammatika, ami a következőek lehetnek,[1] " A kettes szám:

Az indoeurópai nyelvek közül a szlovén az egyike azon kevés nyelvnek, amelyek megőrizték a kettes számot. Tehát figyelni kell, hogy ha két személyről van szó, akkor mindig a kettes számot kell használni, nem a többes számot, mint más nyelvekben."


A betűk hangértéke:Szerkesztés

A slovjąski nyelv betűinek a hangértéke a következőek lehetnek:

a = a magyar rövid á hangnak felel meg.

b = magyar bé hang.

c = a magyar cé hang.

č = a magyar csé hang megfelelője.

ć = kemény ty hang.

d = magyar dé hang.

ď = a magyar gyé -nek felel meg.

= magyar mintájú dzsé hang.

e = nyílt magyar e hang.

f = magyar ef hang.

g = magyar gé hang.

h = lágy és kemény há hang.

i = magyar i hang.

j = magyar jé hang, az n, l, t,után írva lágyít.

k = magyar ká hang.

l = magyar el hang.

ľ = a horvát lj megfelelője.

m = magyar em hang.

n = magyar en hang.

ň = a horvát nj megfelelője.

o = magyar o hang.

p = magyar pé hang.

r = magyar er hang, de eez még gy réshangzó betű is.

s = a magyar esz hangnak felel meg.

š = a magyar es hang megfelelője.

t = magyar té hang.

ť = magyar ty hangnak felel meg.

u = magyar u hang.

v = magyar vé hang.

y = kemény i hang, és a jeri latin betűje.

z = magyar zé hang.

ž = a magyar zsé megfelelője.

ă = egy kemény á szerű hang, és a jor betűje.

æ = a magyar é hangnak felelne meg.

ŭ = a jor betű második jele.

ǫ = a nagy jusz egyik jele.

ó = a magyar ú hangnak felel meg.

ij= egy diftongus, de a magyar í hangot jelölheti.

ě = a jat betűje, ami lágyít.

ę = a kis jusz egyik betűje.

ų= a nagy jusz másik betűje.

ą = a kis jusz másik betűje.

ò = a jor harmadik jele.

ĭ = a jer jele, ami egyébként a t. l, n, d, után írva lágyít.

Személyes névmásaiSzerkesztés

A személyes névmásai a következő táblázatban található.

Ez a táblázat félig a macedón és a szlovén-horvát névmásokat tartalmazza, mint pl: mk: Toj, Taa, Te/To (Ő), Tie (Ők), Vie, (Ti), hr: Ja (Én) sl-hr: Midva, Vidva, (Mi ketten, Ti ketten), és egy kis sajátosság, Taadva, Mie, (Ők ketten, Mi).


És továbbá a személyes névmások a jelen időben, s ami itt az érdekes, hogy használja a szlovén kettes számot is.

Egyes szám Kettes szám Többes szám
1. sum sva sme
2. si sta ste
3. je sta su

A tagadás egy ne szócskával történik: ne sum, ne sva, ne sme...


A múlt időnél:

Egyes szám Kettes szám Többes szám
1. bev, bjah beva, bjahva bevme, bjahme
2. bevš, bjahš bevta, bjahta bevte, bjahte
3. beae, bjahe bevta, bjahta bea, bjaha

Itt is tagadás a ne szóval van: ne bev, ne beva, ne bevme...


A jövő időnél a šte/ḱe szavakat is használja de inkább követve a szlovén mintát és a kaj nyelvjárást itt akkor a következőek láthatóak.

Egyes szám Kettes szám Többes szám
1. bum buva bume
2. buš busta buste
2. bu busta budu

Itt szintén a ne szó a tagadás: ne bum, ne buva


Személyes névmásai
I. Ja Egyes szám
II. Ti Egyes szám
III. Toj Egyes szám
I. Midva Kettes szám
II. Vidva Kettes szám
III. Taadva Kettes szám
I. Mie Többes szám
II. Vie Többes szám
III. Tie Többes szám

És itt vannak a személyes névmások felsorolva.

Mint például: Ja sum, Ti si, Toj/Taa, To je, Midva sva, Vidva /Taadva sta, Mie sme, Vie ste, Tie su.

Kérdő szavai:Szerkesztés

A ki? = kto? , a mi? = što?, a mikor? = kògda? stb.

Például: ki ez? = kto ê ovă? a válasz: ovă ê..., mi ez? = što ê ovă? a válasz: ovă ê..., mikor? = kògda? a válasz: reggel = ůtro, holnap = utrŏ, most/majd = segă/togă, este = veče stb. Vagy még a hogy? = kak ŏ, ŭ, vă, is, például: hogy vagy? = kak si/ste?, a válasz: köszönöm, jól/nem jól, rosszul vagyok = fală, dobrŏ/ ne dobrŏ, lošę sum

A nyelv további sajátosságaSzerkesztés

A slovjąski nyelvben a (nyelv=jozyk) és a (nyelvek=jozyči) de használja a jazik, jazici, jezik, jezici, ezik, ezici, mova, movy, kifejezéseket is. A szavak végén a ă betű és az ŏ betű áll, a bolgár utro helyett az ůtro szót használja, és a horvát sutra helyett is az utrŏ szót mondja, a bolgár vagy macedón sega, toga helyett is a segă, togă alakot írja le.


Balti szláv nyelvek amik érdekelnek engemetSzerkesztés

  1. bosnyák, baranyai bosnyák
  2. bolgár,macedón
  3. ómacedón, óbolgár
  4. cseh
  5. lengyel
  6. lett
  7. litván
  8. szlovén
  9. szlovák
  10. szerb,montenegrói
  11. horvát(sokác, ča horvát ,kaj horvát)
  12. pannon ruszin

Mesterséges nyelvekSzerkesztés

  1. slovio
  2. interszláv

Kedvenc költőimSzerkesztés

Írásrendszerek amiket megtanultam és amiket használokSzerkesztés

A legelső írásrendszer amit használok az a latin írás s a második az a ma már nem hivatalos írásunk a magyar rovásírás volt, amit csak megtanultam írni és olvasni, a harmadik az amit máig is használok a latin írás mellett az a kirill írás, meg vele együtt a görög írás, meg amit csak megtanultam de nem használok az a örmény írás volt.


Kirilština (Cirilica) {cirill} ábécé amit használokSzerkesztés

Ez egy vegyes ábécé amit használok amit az interszláv nyelv is használ, de én Windows alatt a cirill lj, nj, ď, ť betűk ĺ, ń, ǵ, ḱ. (д́, т́, л́, н́), de ezeket csak még én használom s szeretném ha mások is megtudnák tanulni az unicode betűkombinációs betűk használatát. A cirill betűkre is használható a 0300 s 0301-es segéd és hangmódosító jelekkel.

A saját magam használt kirill ábécé:

Az én azbukám:
а и,і,ї,ѝ с щ
б ј,й т ъ
в к т́,ќ ы
г л у ь
д л́,љ ў ѣ
д́,ѓ м ӱ э
е, ѐ н ф ю
є н́,њ х ѧ,я
ё о,ѡ ц ѫ
ж ӧ,ѳ ч ѯ
ѕ п џ ѱ
з р ш ѵ


VallásomSzerkesztés

Én római katolikus és a görög katolikus között vagyok, de érdekel az ortodox vallás is engemet.

Lásd mégSzerkesztés

Az ómacedón kifejezés a macedón wikipédián van:

[4]

  1. Szlovén nyelv#Nyelvtan

Saját blogomSzerkesztés

[5]