A lap 2020. január 7., 19:06-kori változata szerkesztés Voxfax (vitalap \| szerkesztései) 71 978 szerkesztés aNincs szerkesztési összefoglaló ← Régebbi szerkesztés		A lap jelenlegi, 2020. március 17., 18:02-kori változata szerkesztés visszavonás KMBot (vitalap \| szerkesztései) botok 71 397 szerkesztés a önmagára mutató linkek törlése AWB
2. sor: [[Kép:Rom 57 (RaBoe).jpg\|bélyegkép\|jobbra\|230px\|Michelangelo: Pieta]] [[Kép:Ressurection---isenheim.jpg\|bélyegkép\|jobbra\|230px\|Grünewald: Isenhemi oltár - Feltámadás]] A '''nagyhét''' a [[nagyböjt]] utolsó hete [[virágvasárnap~~\|virágvasárnaptól~~]]tól [[Nagyszombat (kereszténység)\|nagyszombatig]]. Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a ''sacrum triduum Paschale'' [[húsvéti szent háromnap]] ([[nagycsütörtök]], [[nagypéntek]], [[Nagyszombat (kereszténység)\|nagyszombat]]). == Egyéb nevei == 11. sor: Rómában [[IV. Leó pápa\|Nagy Szent Leó pápa]] idejében már [[Jézus]] szenvedése állt a [[liturgia]] középpontjában, de az eredeti ünnep nyomai máig fennmaradtak. Ma a liturgiában a [[Virágzat#Barka\|barkaszentelés]] (pálmaszentelés) az ünnepi [[szentmise\|mise]] előtt van, az [[evangélium]] helyén pedig Jézus szenvedéstörténete szerepel. A hétfő, kedd, szerda kezdetben liturgikus nap volt. [[Hilár pápa]] ([[461]]–[[468]]) hétfőre és keddre már engedélyezte a szentmisét. [[II. Valentinianus]] császár ([[375]]–[[392]]) a közhivatalokban a ~~[[nagyhét]]re~~nagyhétre munkaszünetet rendelt el és még a [[rabszolgaság\|rabszolgákat]] is mentesítette a munka alól. A munkaszünet többé kevésbé változatlanul az egész [[középkor]]ban érvényes maradt. [[VIII. Orbán pápa]] a nagyhét napjait [[1642]]-ben ismét hétköznappá nyilvánította. == Szokások ==

„Nagyhét” változatai közötti eltérés