„Ambrózy Béla (méhész)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Van köze a szócikkhez. |
→Életpályája: Nevezetes ezred. |
||
20. sor:
==Életpályája==
Apja: Ambrózy György báró, országgyűlési követ, később [[Temes vármegye]] alispánja. Tizenhét évesen lépett be a hadseregbe, a 2. dzsidásezrednél hadnagy lett, majd rövid idő múlva az Itáliában állomásozó [[Császári és Királyi 1. I. Ferenc József Huszárezred|1. huszárezredhez]] került. Az osztrák hadsereg tisztjeként aktívan részt vett az 1859-es [[Szárd–francia–osztrák háború|olaszországi hadjáratban]], ahol a csaták közti pihenőkben megismerkedett a méhészettel. Ekkor határozta el, hogy otthon majd ennek szenteli az életét.
1862-ben leszerelt, de 1866-ban ismét vállalt katonai szerepet. A kiegyezéskor végleg leszerelt.<ref>Önéletrajza szerint 1965-ben „quietált”. Lásd A méh, 1914. 703. p.</ref> Ekkor végezte méhészeti tanulmányait [[Sághy Mihály (méhész)|Sághy Mihály]] híres méhész biztatására [[Magyaróvár]]on, a hohenheimi gazdasági akadémián és a [[Lipcse (Németország)|lipcse]]i egyetemen. Hazatérve apja Vas megyei birtokait kezelte annak rövidesen bekövetkező haláláig. 1867-ben hosszas európai körutazást tett. Visszatérése után kezdett komolyabban foglalkozni a méhészettel, de igazán csak 1870-ben határozta el magát az „okszerű méhészkedésre”. Ekkor tapasztalatcsere céljából felkereste [[Eichstätt]]ben Schmid Andrást, [[Lüneburg]]ban Gustav Dathét, és felkereste a méhészeti tekintély Jan Dzierzont{{WD|Q695515}}. Seebergenből{{WD|Q701125}} ([[Türingia]]) Karl Günthertől mintakaptárakat rendelt, 1871-ben már „próbarajokat küldött külföldre”. Krajnai méhrajokkal kezdte a nevelést, 1873-tól azonban már csak bánáti méhekkel foglalkozott. 1874-ben megalapította 90 taggal együtt a Temesvármegyei Gazdasági Egyesületet, melynek „vagyonát 40 ezer koronával és egy 10 holdas amerikai szőlőteleppel gyarapította”. 1875-ben alapító tagként belépett a Grand Miklós által létrehozott Délmagyarországi Méhészegyletbe, és annak lapjában az „Ungarische Biene”-be is dolgozott, ahogy írja: ''„...itt voltak első összeütközéseim, melyek – sajnosan – nem mindig glacékeztyűkkel folytak”''. kezdeményezésére megalakult az Országos Méhészeti Egyesület. 1880-tól a ''Magyar Méh'' című lap társszerkesztője. 1910-ben aranyérmet kapott a magyar méhészet terén kifejtett több évtizedes munkássága elismeréseül. 1887–1896 között a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője volt.
| |||