„Időmértékes verselés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Visszavontam az utolsó változtatást (80.99.24.254), visszaállítva Apród szerkesztésére |
||
28. sor:
A magyar irodalomban az időmértékes verselés a [[16. század]]ban jelenik meg ([[Sylvester János]] révén), de csak a [[18. század|18]]–[[19. század]] fordulóján alakulnak ki az általánosan elfogadott szabályok, az ún. klasszikus triász ([[Baróti Szabó Dávid]], [[Rájnis József]], [[Révai Miklós]]) vitája – a [[prozódiai vita]] – eredményeképpen. A legfontosabb sajátosság a magyar versben: az "a" névelő hosszú is lehet (összefüggésben azzal, hogy az "az" későbbi változata). A magánhangzók időtartamát a költői szabadság gyakran megváltoztathatja. Egy zárhang (p, t, k, b, d, g) és egy likvida (r vagy l) kapcsolata rövid lehet, pl.: apraja, atlasz.
== Verslábak és sorfajták ==
| |||