„Szumátra” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Földrajz: Nem használt koordináták html kommentbe helyezése |
a link egyértelműsítés AWB |
||
47. sor:
== Története ==
Szumátra ősi elnevezése ''Swarna Dwipa'' volt, ([[Szanszkrit nyelv|szanszkritül]] ''Aranysziget''), valószínűleg azért, mert a szumátrai fennsíkok bányái már nagyon korán [[arany (kémiai elem)|arany]]at szállítottak a környező szigetekre. Mivel a sziget az [[India]]-[[Kína]] kereskedelmi főútvonalon helyezkedik el, a keleti partvidék több nagyvárosa vallási életét az indiai vallások alakították, formázták. Ezek közül [[Srivijaya]] és [[Samudra]] voltak a legkiemelkedőbb központok Srivijaya buddhista monarchia volt, a mai [[Palembang]] területén volt a központja. A [[7. század|7]]–[[9. század]]ban a területet hódításaival és kereskedelmi kapcsolatain keresztül uralma alatt tartotta, így a királyság fontos szerepet játszott a [[Malájok|maláj]] kultúra elterjesztésében Szumátra szigetén, a [[Maláj-félsziget]]en és [[Borneó]] nyugati részén. Valójában egy [[Thalasszokrácia|thalasszokrata]] birodalom volt, tengeri nagyhatalom, amely szigetről szigetre fokozatosan terjesztette ki hatalmát.
Srivijaya befolyása a [[11. század]]ra meggyengült. A szigetet akkoriban a [[Jáva (sziget)|jávai]] királyságok – először [[Singhasari]], majd utána [[Majapahit]] – hódításai dúlták. Ebben az időben jelent meg Szumátrán az [[iszlám]], amely főleg az [[Arabok|arab]] és [[india]]i kereskedőkkel való érintkezés útján terjedt.
190. sor:
A szigettől délkeletre található [[Jáva (sziget)|Jáva]], amelytől a [[Szunda-szoros]] választja el. Tőle északra, a [[Malaka-szoros|Malakkai-szoros]] túloldalán a [[Maláj-félsziget]] található, míg keletre [[Borneó]] szigete helyezkedik el, a közöttük lévő tengeri utat [[Karimata-szoros]]nak hívják. Szumátrát nyugati oldalán az [[Indiai-óceán]] határolja.
A sziget gerincét a Barisan-hegylánc képezi. A [[Tűzhányó|vulkáni]] aktivitás termékeny mezőket és gyönyörű tájakat alakított ki, kiemelkedő példája ennek a [[Toba-tó]] környezete. A szigetnek jelentős [[szén]]- és [[arany (kémiai elem)|arany]]tartalékai vannak.
A keleti oldal hatalmas [[folyó]]i hegyi hordalékkal, termékeny földdel árasztják el a [[síkság]]ot, amelyeken [[láp]]ok alakulnak ki. Bár mezőgazdasági művelésre alkalmatlan a talaj, mégis fontos gazdasági jelentősége van: a földfelszín fölött és alatt is olaj – [[pálmaolaj]] és [[kőolaj]] – található.
| |||