„Bányai János (geológus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→További információk: Felesleges kategória eltávolítása |
a →Életútja, munkássága: link egyértelműsítés AWB |
||
51. sor:
Jelzéssel vagy névtelenül mintegy félezer közérdekű írása jelent meg heti- és napilapokban. Több mint 100 tudományos és ismeretterjesztő tanulmányát vagy közleményét a [[magyarország]]i [[Földtani Közlöny]], [[Földtani Értesítő]], [[Földgömb]], [[Hidrológiai Közlöny]], [[Természet Világa|Természettudományi Közlöny]], [[Barlangvilág]], [[Bányászati és Kohászati Lapok]] s Romániában az [[Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)|Erdélyi Múzeum]], [[Natura]], [[Revista Muzeelor]], valamint A [[Sepsiszentgyörgy]]i Tartományi Múzeum Évkönyve közölte. Számos hazai és külföldi kutatóintézet külső munkatársa volt.
Írásai [[Erdély]] [[Földrajztudomány|földrajz]]i viszonyaival, a [[Székelyföld]] geológiájával és hasznosítható [[Ásvány (anyag)|ásványi]] kincseivel foglalkoztak, különösen a [[Barnakőszén|barnaszén]]telepekkel, [[földgáz]]zal, [[arany (kémiai elem)|arany]]bányászattal. 1929-ben a [[Székely Nemzeti Múzeum]] emlékkönyvében jelent meg az első [[ásványvíz|ásványvizekkel]] foglalkozó közleménye, az ''Adatok a [[Hargita (hegység)|hargitai]] ásványvizek geológiájához'', ettől kezdve munkásságának java egyre inkább az ásványvizek kutatásával kapcsolatos, az ásványvizekről, gyógyforrásokról írott cikkei helyet kaptak a [[Magyar Népegészségügyi Szemle|Magyar Népegészségügyi Szemlében]] is. Szaktudományi és népszerűsítő munkájának elismeréséül 1928-ban elnyerte a budapesti Természettudományi Társulat [[Bugát Pál-díj]]át, 1965-ben megkapta ugyanott a [[Földtani Társulat]] aranydiplomáját.
== Kutatási területe ==
| |||