„Egressy Béni” változatai közötti eltérés

Galambos Pál [[Kálvinizmus|református]] [[lelkipásztor]] és Juhász Julianna fia. Iskoláit a [[miskolc]]i [[Földes Ferenc Gimnázium|református gimnáziumban]] és a [[sárospatak]]i főiskolán végezte. Kedvezőtlen anyagi viszonyai miatt (apja időközben meghalt, özvegyet és hat gyermeket hagyván hátra) nem folytathatta iskoláit, 1833-baban [[Mezőcsát]]on iskolamesterséget vállalt; ez időből valók zsoltártanulmányai, melyekhez később mint színész is visszatért. Másodizben is [[Szepsi]]ben, Abaúj megyében vállalt segédtanítói hivatalt és mint ilyen látogatta meg 1830-ban bátyját, [[Egressy Gábor (színművész)|Egressy Gábort]], aki már akkor a kassai színtársulat tagja volt. E látogatás elhatározta jövőjét: kardalnoknak állott. [[1834]]-ben a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel.

Mindeddig inkább hajlam vezette, mint a készültség biztos tudata. A színészi pályán tanult meg franciául, olaszul és németül. AzA hangjegytant csak hírből ismerte; ezért éjjel-nappal tanult, tenorrá akarta magát kiképezni és valódi művelt színésszé. Mindazonáltal nem hagyott föl tehetsége próbálgatásával a budai színpadon sem. Midőn 1837-ben a budai szintársulat Pestre a nemzeti szinházba költözött, minden reménye füstbe ment és 1838-ban [[Olaszország]]ba ment, hogy énekelni tanuljon. Havival gyalog indultak útnak és megjárták Fiumét, [[Trieszte]]t, [[Velence (Olaszország)|Velencét]], [[Padova|Padovát]] és [[Milanó]]t; e helyekről küldött leveleinek egy részét az akkori magyar lapok közölték. Másfél évet töltött itt nélkülözés és tanulmány, szenvedés és gyönyör közt.