Wikipédia

„Gheorghe Gheorghiu-Dej” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
57. sor:
A katonai szolgálat után 1923-tól villanyszerelőként dolgozott [[Galați|Galac]]on a román vasutaknál, de kommunista szervezkedés miatt áthelyezték [[Dés]]re (innen származik az utóneve). A Román Kommunista Pártba azonban csak 1932-ben lépett be, és 1933-ban részt vett a [[grivițai sztrájk]] szervezésében. Tizenkét év börtönre ítélték, ahol is sikerült a párt belföldi frakcióját az ellenőrzése alá vonnia.
[[Fájl:Gheorghiu-Dej, Ceausescu & delegates in Feb 1948.jpg|left|thumb|Gheorghiu-Dej (középen) és a balján [[Nicolae Ceaușescu|Ceaușescu]] 1948-ban, a Román Kommunista Párt 6. kongresszusán Bukarestben]]
Miután a [[második világháborúbanvilágháború]]ban, 1944. augusztus 23-án Románia hivatalosan kapitulált, és átállt a szövetségesek oldalára, Gheorghiu-Dej átvette a párt vezetését. Amikor szeptember közepén Romániába érkezett [[Ana Pauker]], az RKP moszkvai frakciójának vezetője, Gheorghiu-Dej a [[első Sănătescu-kormány|Sănătescu-kormány]] ellen kezdett agitálni. Eleinte alárendelte magát Paukernek, mivel úgy vélte, hogy [[Sztálin]] utasításait teljesíti. A [[második Sănătescu-kormány]]ban a közlekedési miniszteri tisztséget viselte, amelyet továbbra is megtartott az 1945. március 6-án hivatalba lépett [[első Groza-kormány|Groza-kormányban]] is. 1945 októberében Gheorghiu-Dejt megválasztották az RKP első titkárává.
 
A párt belső harcai során 1948-ban fölébe kerekedett [[Lucrețiu Pătrășcanu]]nak, 1952-ben pedig [[Ana Pauker]]nek. [[I. Mihály román király|I. Mihály király]] kényszerű lemondása után (1947. december 30.) Gheorghiu-Dej felállította a [[Securitate]] hálózatát, végrehajtotta az [[1950-es évek]]ben az erőszakos [[kollektivizálás]]t, és elkezdte a [[Duna–Fekete-tenger-csatorna]] építtetését politikai foglyokkal. Gheorghiu-Dej ezenkívül számos kitelepítést rendelt el, többek között a bánsági svábokét a [[Bărăgan]]ra.
 
Gheorghiu-Dej külpolitikája eleinte nem tért el a [[Szovjetunió]] által megszabottól. Ez az [[1950-es évek]] közepétől változott meg, és 1958-ban elérte, hogy a szovjet hadsereget kivonják Romániából. Az [[1960-as évektőlévek]]től kezdve a román vezetés egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a Moszkvától független kül- és gazdaságpolitikára. A [[Kína]] és Szovjetunió közötti ideológiai vitában Románia közvetítő szerepet játszott.
 
1965. március 19-én rákban halt meg. Koporsóját a bukaresti [[I. Károly park|Kommunista Hősök Mauzóleumában]] helyezték el. Az [[1989-es romániai forradalom]] és rendszerváltás után a maradványokat átszállították a [[Bellu temető]]be.
 
== Emlékezete ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gheorghe_Gheorghiu-Dej”