„Jaltai konferencia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a →‎A konferencia: 1 link korr.
13. sor:
A szovjet napirendi javaslat első pontja Lengyelország volt. Sztálin kijelentette, hogy a szovjet kormány számára Lengyelország létkérdés, mivel Lengyelország a történelem folyamán többször kapu volt, melyen keresztül az ellenség Oroszországot megtámadta.<ref name="berthon285">{{Harvnb|Berthon|Potts|2007|p=285}}</ref> Sztálin még hozzátette, hogy a "mivel az oroszok sok bűnt követtek el Lengyelország ellen", "a szovjet kormány megkísérel vezekelni ezekért a bűnökért."<ref name="berthon285"/> Sztálin kijelentette, hogy a fentiek miatt "Lengyelországnak erősnek kell lennie" és "a szovjet kormány érdekelt egy hatalmas, erős és független Lengyelország megalkotásában." Sztálin leszögezte, hogy az emigráns lengyel kormány követelése nem lehet tárgyalási alap: a Szovjetunió megtartja az 1939-ben annektált kelet-lengyelországi területeket és Lengyelországot kárpótolni fogják azzal, hogy nyugati határait kitolják Németország rovására. Amennyiben ebben megegyeznek, Sztálin szabad választásokat ígért Lengyelországban, annak ellenére, hogy már a Szovjetunió által támogatott kormány fennhatósága alá kerültek az ország megszállt keleti részei.
 
Roosevelt azt akarta, hogy a Szovjetunió lépjen be a csendes-óceáni háborúba a szövetségesek oldalán. A japán elleni szovjet hadüzenet egyik feltételéül azt szabták, hogy Amerika ismerje el [[Mongólia]] függetlenségét Kínától és a szovjet érdekeket a [[mandzsúria]]i vasutaknál és [[Port ArturArthur]]nál. Ezeket a követeléseket elfogadták Kína részvétele vagy beleegyezése nélkül. Sztálin kötelezettséget vállalt arra hogy Németország leverése után három hónappal belép a csendes-óceáni háborúba.
 
[[Image:Livadiya Conference.JPG|thumb|A tanácskozás színhelye]]