„I. Gusztáv svéd király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a forrás szakasz címének javítása AWB |
||
42. sor:
== Út a trónra ==
Gusztáv apja, Erik Johansson (Vasa) maga is részt vett egy II. Keresztély elleni felkelésben, amiért 1520-ban a [[stockholmi vérfürdő]]ben kivégezték. Anyai ágon a Sture családtól származott.
Gusztáv Uppsalában, [[II. Sten Sture|ifj. Sten Sture]] és a linköpingi püspök vezetése alatt végezte tanulmányait. Azután katonai pályára lépett és részt vett a [[II. Keresztély dán király]] elleni felkelésben, aki őt azonban 1518-ban, a brännkyrkai csatában elfogatta és [[kaløi vár]]ba záratta. De 1519. szeptember 30-án sikerült Gusztávnak parasztruhában a várból megszökni, majd [[Lübeck]]be menekült, ahol a városi tanács pártját fogta. Ennek segélyével 1520. május 31-én elhajózott a svédországi [[Kalmar]]ba, hogy hazáját a dán iga alól minél előbb felszabadítsa. Innen [[Dalarna tartomány|Dalarnába]] utazott, próbálva hadsereget verbuválni [[Dánia]] ellen, eleinte kevés sikerrel. 1521-re sikerült egy kisebb sereget gyűjtenie Dalarnában, melynek az élén két év küzdelem után legyőzte a dán seregeket.
[[1523]]. [[június 6.|június 6-án]] királlyá választották. Csapatai ostrom alá vették Stockholmot, és [[június 24.|június 24-én]] bevonulhattak a fővárosba.
50. sor:
== Reformáció ==
Gusztáv arra határozta el magát, hogy a pénzügyi bajok orvoslása és a királyi hatalom emelése céljából behozza a protestantizmust. 1527-ben a [[Västerås]]ba egybehívott rendek előtt kijelentette, hogy ha a protestáns hit behozatalát és a katolikus egyház vagyonának elkobzását nem helyeselnék, a trónról lemond. A polgárság és a pórok képviselői a katolikus valláshoz szító főnemesség és papság tiltakozása dacára a protestáns tanok hirdetését megengedték és a katolikus főpapság és a kolostorok vagyonának és birtokainak lefoglalását helyeselték.
Gusztáv menesztette és száműzte a dán-barát érseket, [[Gustav Trolle|Gustav Trollét]], és a maga jelöltjének jóváhagyását kérte a pápától. A [[Pápa (egyházfő)|pápa]] ezt megtagadta, és követelte Trolle visszaiktatását. Mind az érseki, mind több püspöki szék körüli viták után Gusztáv 1531-ben úgy döntött, hogy a lutheránus teológus [[Olaus Petri]] testvérét, [[Laurentius Petri]]t nevezi ki érseknek. Ekkor a Szentszék gyakorlatilag elvesztette fennhatóságát a svéd egyház felett. 1540-41-ben megjelent a teljes [[Biblia]] [[svéd nyelv]]en. (Az [[Újszövetség]] fordítását már 1526-ban kiadták.)
57. sor:
== Uralkodás ==
Gusztáv központosító törekvései, szigora, és a Rómával való szakítása több felkeléshez vezettek. Ezek közül a legnevezetesebb a Nils Dacke féle 1542-es parasztfelkelés. A [[småland]]i parasztokat különösen sújtotta a [[kereskedelmi embargó]] Dániával és a központosított állam által kirótt adóteher, így [[Nils Dacke]] vezetésével felkelést indítottak a király ellen. A király kénytelen volt belemenni egy fegyverszünetbe, mely alatt Nils Dacke gyakorlatilag Svédország déli részének uralkodójává vált. Rekatolizálta a térséget, és újra beindította a kereskedelmet Dániával. A király 1543 januárjában megszegte a fegyverszünetet. Csapatokat küldött a lázadó területekre, és a királyi propagandával sikeresen maga mellé állította a lakosság egy részét. Dackét elfogták és felnégyelték.
Az 1540-es években Gusztáv halálra ítélte a Petri fivéreket, mert nem szolgáltattak ki lázadásról szóló információkat, amelyekhez gyóntatás során jutottak. Később azonban amnesztiát kaptak.
63. sor:
Gusztáv további uralmát minden tekintetben siker kísérte. Felszabadította a kereskedést a külföld és nevezetesen a Hanza kötelékeiből és nagyban emelte a bányászatot és okszerű erdészetet, a közoktatást is javította, az ország védelmi erejét pedig külföldi hadihajók építése által emelte. Érdemeiért a svéd történetírók a svéd monarchia alapítójának szokták nevezni. Még a finnek is rendkívül megkedvelték, bár az új monarchia megszilárdítása érdekében szükséges adótehert éppen ők érezték a legjobban.
1554 és 1557 között diplomáciai konfliktusok miatt Gusztáv háborúba keveredett [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Ivánnal]], de egyik fél sem ért el sikereket a harc során.
1560-ban súlyos bélfertőzés végzett a királlyal. Midőn Gusztáv halálát közelegni érezte, összehívta a rendet Stockholmba és az ő jelenlétükben adta át 1560. június 25-én a királyi jogart Erich utódának; majd szeptember 29-én elhunyt.
84. sor:
</gallery>
==
* {{Forrásjelzés-Pallas}}
| |||