„Csapadék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Fontosabb csapadékfajták:: javítás javítása
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a forrás szakasz címének javítása (WP:BÜ) és egyéb apró javítások AWB
22. sor:
=== Fontosabb csapadékfajták ===
* '''Szitálás''': Egyenletesen hulló, apró, 0,5 mm-nél kisebb vízcseppekből álló csapadék. Zárt rétegfelhőzetből esik, jelentéktelen mennyiségű csapadékot ad.
 
* '''Eső''': 0,5 mm-nél nagyobb vízcseppekből áll. Általában réteges esőfelhőből hullik. A csapadékintenzitás hosszú időn keresztül egyenletes, értéke 1–4 mm/h között változik.
 
* '''Havazás''': Szilárd halmazállapotú csapadék. Rendszerint [[Nimbostratus]] felhőzetből hullik. A kialakulás mechanizmusától függően a csapadékrészecskék formája igen változatos lehet. Alacsony hőmérsékleten, amikor a vízcseppekkel való ütközés valószínűsége kicsi, a kristályok megőrzik a kialakuláskor felvett szabályos hatszögletű formát. Magasabb hőmérsékleten az erős zúzmarásodás miatt a szabályos hatszögletű kristálystruktúra már nehezebben ismerhető fel. A lehullott [[hó]], a talajon kialakuló hótakaró laza szerkezetű, a hókristályok között több-kevesebb levegő található. Ez az oka a hótakaró jó hőszigetelő képességének. Mivel a frissen hullott, nem olvadó hóréteg átlagos sűrűsége 100 kg/m3 körül van, ezért 1 cm vastagságú hótakaró körülbelül 1 mm-nyi esőnek felel meg.
 
* '''Záporos csapadék''': Gomolyos szerkezetű, erősen fejlett [[Cumulus]] felhőkből vagy zivatarfelhőkből hullik. A csapadék halmazállapota alapján megkülönböztetünk vízcseppekből vagy hókristályokból álló záport. Mivel ezekben a felhőkben a levegő feláramlási sebessége nagy, a belőlük kihulló esőcseppek mérete elérheti az elméletileg lehetséges legnagyobb, 6–8 mm-t. A záporos csapadék intenzitása időben és térben igen erősen változhat (1–100 mm/h). Zivatarfelhőből rövid idő alatt akár 20–30 mm eső is hullhat, de mértek már ennél jóval nagyobb értéket is.
 
* '''Havas eső''': Akkor keletkezik, amikor a talaj felett lévő pozitív hőmérsékletű levegőben a felhőből kihulló hókristályok, hópelyhek részben elolvadnak. A csapadék intenzitása lehet egyenletes, de lehet zápor jellegű is.
 
* '''Hódara''': Erősen zúzmarásodott jégkristályok ütközése következtében alakul ki, a jégkristályok közötti levegőbuborékok miatt átlátszatlan. A részecskék mérete 2 és 5 mm között változik, alakjuk lehet gömb vagy kúpos. A hódara általában téli csapadék, mivel kialakulásának feltétele, hogy a felhő nagy részében a hőmérséklet jóval a nulla fok alatt legyen.
 
* '''Jégdara''': Szilárd halmazállapotú csapadék. Méretét tekintve hasonló a hódarához, de attól eltérő módon, fagyott vízcseppből jön létre, ezért általában átlátszó és gömb alakú. A jégdara többnyire kora ősszel vagy késő tavasszal hullik, amikor a 0 °C-os [[izoterma]] nincs olyan magasan, hogy a felhőből kieső, néhány milliméteres jégrészecske teljesen elolvadjon, mielőtt eléri a talajt.
 
* '''Jégeső''': Jégesőről akkor beszélünk, amikor a talajra eső jégrészecskék mérete meghaladja az 5 mm-t. Zivatarfelhőből hullik, rendszerint a nyári évszakban. A jégszemek méretének nincs elvi felső korlátja, azt döntően a zivatarfelhőben felfelé áramló levegő sebességének nagysága és a levegő víztartalma határozza meg. A jégszemek alakja igen változatos lehet, belső struktúrájuk réteges szerkezetet mutat.
 
* '''Ónos eső''': Ha a hőmérséklet megváltozik, a lefelé eső szilárd halmazállapotú csapadék a melegebb magassági szinten megolvad. A következő szinten hiába csökken újra 0 °C alá a hőmérséklet, a vízcseppek nem fagynak meg azonnal. A túlhűlt vízcseppek a talajhoz, vagy a felszíni tereptárgyakhoz csapódva azonnal megfagynak, vékony jégréteget képezve azokon.
 
91 ⟶ 83 sor:
A csapadékvizek elvezetésére szolgáló létesítmények: zárt csatornák, nyílt [[árok|árkok]] [[szivárgó]]k és az ezek működését biztosító műszaki rendszerek nem tartoznak a vízi[[közmű]] kategóriába.
 
A csapadékvíz elvezetést a mértékadó csapadékmennyiség alapján végezzük. A mértékadó csapadékvíz-mennyiség meghatározásakor a 10 perces zápor intenzitását kell figyelembe venni (Budapesten a 4 éves, vidéken az 1 éves gyakoriságú értékeket), amely pl. Budapesten 274 l/s/ha, továbbá a lefolyási tényezőt, mely a felület anyagminőségétől függ.
 
Elsősorban a csapadékvizet elvezető csőhálózat az, melynek kialakítása és működtetése kapcsolódhat a szennyvíz elvezetéshez és a tisztításához. Ha a szennyvíz elvezetés és a csapadékvíz elvezetés ugyanazon a csatornahálózaton történik, akkor ''egyesített csatornarendszerek''-ről beszélünk.
 
A csapadék csatornahálózat működtetése a szennyvízhálózat működtetéséhez hasonló. Az eltérés nem a működtetés, hanem a költségfedezet terén mutatkozik. A tulajdonos [[Önkormányzat (fogalom)|önkormányzat]] feladata a létesítmény működtetésének biztosítása. Az ezzel járó költségeket meg kell fizetnie az [[üzemeltetés]]t végző gazdálkodási szervezetnek. Ez rendszerint az önkormányzati költségvetést érinti. A [[képviselő-testület]] döntésével más tevékenységgel együtt megtéríttethető.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Csapadék