„Lengyel, magyar – két jó barát” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Külső hivatkozások: linkjav. |
a forrás szakasz címének javítása (WP:BÜ) és egyéb apró javítások AWB |
||
10. sor:
A lengyel köznemesek találták ki a [[16. század|16.]] vagy a [[18. század]]ban, a köznép sorában nem volt ismert és használt. Ők ismerték fel, hogy a két ország ugyanolyan berendezkedésű. Mindkettő [[nemesi köztársaság]], olyan parlamenti rendszer, melyet a köznemesség irányít. Innen van a lengyel ''rokosz'' szó is, melyet 'fegyveres, félig legális felkelés, tanácskozás a király ellen, a nemesi jogok védelmében' értelemben használtak. A kifejezés a magyar [[Rákos-mező]]n tartott tömeges (köz)nemesi gyűlések helyszínéből származik.
A lengyel és magyar köznemesek életmódja is hasonló volt. Ugyanolyan fegyvert használtak és ugyanolyan harcmodor szerint küzdöttek. [[Báthory István erdélyi fejedelem|Báthori István]] lengyel királlyá választása után ([[1576]]) hadügyi reformot hajtott végre, létrehozta a [[szárnyas huszárok]] alakulatát, s [[Erdély]]ből behívta az első szablyakészítőket, ennek nyomán náluk is elterjedt a szablyavívás harcművészete.
A [[szablya]] ({{ny-pl|szabła}}), lengyel neve magyar-lengyel szablya ''(szabła węgiersko-polska)'' vagy ''batorówka,'' Báthori neve után. (A [[III. Zsigmond lengyel király|III. Vasa Zsigmond]] uralkodása alatt készült szablyák neve ''zygmuntówka,'' a [[II. Ágost lengyel király|II. Ágost]] és [[III. Ágost lengyel király|III. Ágost]] uralkodása alattiaké ''augustówka).''
49. sor:
{{jegyzetek}}
==
* ''Csapláros István'': „Polak, Węgier — dwa bratanki”. In: Uő: A felvilágosodástól a felszabadulásig. Tanulmányok a magyar–lengyel irodalmi kapcsolatok köréből. Budapest, 1977. 9–43. {{ISBN|963-270-446-0}}
| |||