„Göcseji Falumúzeum” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Hencz-malom.JPG|thumb|200px|A Hencz-vízimalom]]

* '''Hencz-[[vízimalom]]''': A Zala folyó holtágának partján áll és a múzeum egyetlen olyan épülete, amelyet helyben őriztek meg. Köréje épült a 19. századi zalai népi építészetet bemutató múzeum falu. Nevét az utolsó tulajdonos, Hencz György után kapta, aki egészen 1952-ig üzemeltette. A malom története a 20. századnál régebbi időkre, a 18. századra nyúlik vissza. Átalakításának nyomait az épület szerkezete is megőrizte, mert oldalán jól látható a régi, fából épült és a hozzátoldott tégla falak határa. A 20. század elején új gépekkel is bővítette Hencz György (hasábsziták, hengerszékek, az alulcsapott vízikerék módosítása). Miközben dolgozott a malom, a molnár éberen figyelte, hogy a víz erejének megfelelően mindig állandó sebességgel forogjon a vízikerék. A javításokat legtöbb esetben a molnár maga végezte el, mert meghibásodáskor nem volt idő kivárni, hogy a mesteremberek (ács, asztalos, kovács vagy bognár) megérkezzenek, hanem azonnal meg kellett javítani a berendezést. A molnárok így nagyon jó ezermesterek hírében is álltak.

* '''[[Budafa]]i szoknyás harangláb ([[1888]].)'''

* '''[[Kálócfa]]i széles csonkakontyos ház'''

[[Fájl:Gocsej village house 3 room.jpg|thumb|200px|right|A zalalövői hosszú ház belső tere]]

 

 

Vas- és Zala megye határán fekvő településről származik ez az épület. Az épület különlegességét az adja, hogy a megvásárlásakor nemcsak az épületet sikerült megszerezni, hanem vele együtt sok berendezési tárgyát is. Ezek közül több látható a kiállításban, ezzel igazán eredetivé és hitelessé téve a múzeumi épületbelsőt. (enteriőrt). A szobákban megmaradtak a régi szemeskályhák, így a ház további különlegessége, hogy saját, régi szobai tüzelőberendezését láthatjuk a falumúzeumban. A lakóházhoz két szoba tartozik, továbbá egy konyha, egy kamra, szín, és az ólak. A bemutatott történeti kép szerint a ház első szobájában a fiatal család lakik, a hátsó szobában az idősebb szülők, a konyhát pedig együtt használják. A fiataloknak van egy csecsemőkorú gyermekük is, amit a szobában látható bölcső jelképez. Az enteriőrben elképzelt történet a férfiak egyik jellemző otthoni tevékenységét, a kosárfonást mutatja be. Leginkább a hosszú őszi estéken dolgoztak fűzvesszővel amelyből sokféle használati eszközt készítettek. A szobában a modernizáció jeleként egy új világítóeszköz, a petróleumlámpa világít.

A múzeum területén található a [[Finnugor Néprajzi Park]] is. Ez a létesítmény a rokon finnugor népek lakóházait, gazdasági és szakrális épületeit, eszközeit és népviseletét mutatja be. Tulajdonképpen a skanzen folytatásának is tekinthető.

 

* ''Göcseji Falumúzeum'': Kiállításvezető. - Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága. Zalaegerszeg, 2008. - {{ISBN|978-963-7205-52-1}} [http://www.zmmi.hu/old/gf/magyar.falu.pdf]{{Halott link|url=http://www.zmmi.hu/old/gf/magyar.falu.pdf |date=2018-11 }}

* ''Tóth János'': Göcsej népi építészete - Bp. Műszaki K. -