„Amateraszu Ómikami” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a Forrás → Források (WP:BÜ) AWB
5. sor:
 
== Történelem ==
Amateraszut az egész Ázsia területén megjelenő napisten japán megfelelőjeként tartják számon. Számos hasonlóság áll fenn a japán és a koreai napisten, ''He-nim'' között, különös tekintettel az istentiszteletre. Ugyanazokat a szimbólumokat és gyakorlatokat alkalmazzák mindkét országban. A napisten egy másik lehetséges megjelenési formája a kínai [[Hszi-ho]]. A napisten tisztelete csak Japánban volt szakadatlan, míg máshol a különböző vallási mozgalmak, mint a [[buddhizmus]] vagy a [[taoizmus]] akadályozták tiszteletét.
 
A legrégebbi történetek Amateraszuról az i. sz. 712-ből származó [[Kodzsiki]]ben (古事記, ''Régi idők feljegyzései'') és az i. sz. 720. körüli [[Nihonsoki]]ban (日本書紀, ''Japán krónika'') találhatók meg, ezek a japán történelem legrégebbi feljegyzései. Amateraszu napistennő a vihar és tenger istenének, [[Szuszanó]]nak (須佐之男, ''Szuszanó no Mikoto''), illetve a Hold istenének, [[Cukujomi]]nak (月読, ''Cukujomi no Mikoto'') a testvére. Azt írják, hogy Amateraszu testvéreivel megfestvén a tájat alkotta meg az ősi Japánt. Mindhárman [[Izanagi]] (a Kodzsikiben 伊邪那岐, a Nihonsokiban 伊弉諾) szülöttei. Miután az [[Izanami]] (伊弉冉尊 vagy 伊邪那美命) megmentésében kudarcot valló Izanagi visszatért a ''Jomi''ból (alvilág), rituális tisztítást végzett. A bal szemét mosta, amikor megszületett Amateraszu, a jobbat, amikor Cukujomi és az orrát, amikor Szuszanó.
 
Amateraszu napistenként az égbolt uralkodójává vált bátyjával, Cukujomival, a holdistennel. Eredetileg Amateraszu megosztozott az égbolton Cukujomival, férjével és testvérével, egészen addig, amíg Cukujomi undorból meg nem ölte az étel istenségét, [[Uke Mocsit]]. Uke Mocsi „ételt húzott ki a végbeléből, orrából és a szájából”, ez váltotta ki Cukujomi undorát. A gyilkosság olyannyira felbosszantotta Amateraszut, hogy Cukujomit bűnös istennek kiáltotta ki, és elvált tőle: így alakult ki a nappal és az éjszaka.
 
A szövegek írnak továbbá egy másik, régóta fennálló versengésről Amateraszu és öccse, Szuszanó között. Amikor Szuszanónak el kellett hagynia [[Takamagahara|Takamagaharát]] (menny) Izanagi parancsára, elment, hogy elköszönjön nővérétől. Amateraszu gyanakvó volt, de amikor Szuszanó felvetette, hogy párbajozzanak, amivel bebizonyíthatja őszinteségét, Amateraszu beleegyezett. Mindketten elvettek a másiktól egy tárgyat, amikből istenek és istennők születtek. Amateraszu Szuszanó kardjából három nőt teremtett, míg testvére öt férfit a napisten nyakláncából. Azt állítván, hogy mivel az ő nyakláncából születtek, így az istenek az övéi, az istennők pedig ugyanezen alapon Szuszanóé, eldöntötte, hogy ő nyerte a párbajt, hiszen Szuszanó kardja nőket teremtett. Innentől kezdve nyugalomban éltek egészen addig, amíg Szuszanó dühöngésbe nem kezdett nyughatatlansága miatt. Elpusztította testvére rizsföldjeit, egy megnyúzott pónilovat hajított a szövőszékére és megölte egyik kísérőjét. A dühös és szomorú Amateraszu az [[Amano Ivato|Amano Ivatóba]] bújt, ilyenformán sokáig nem jött fel a Nap az égre. Jóllehet rábeszélték, hogy hagyja el a barlangot, Szuszanót megbüntették és száműzték Takamagaharából. Akkor békültek ki, amikor Szuszanó neki adta a [[Kuszanagi no Curugi]] kardot a béke zálogaként. Mikor mindketten megbékéltek, a Hold újra láthatóvá vált az égen. A legenda szerint Amateraszu odaadta leszármazottjának, Niniginek a [[Jata no Kagami]] tükröt, a [[Jaszakani no Magatama]] ékszert és Kuszanagi no Curugi kardját. Ezek a szent tárgyak váltak Japán uralkodói jelvényeivé.
16. sor:
Az [[iszei nagyszentély]] Belső Szentélye (''Kó taidzsingú'' vagy ''Naikú'') Amateraszunak lett szentelve. Azt mondják, hogy a szent tükör, a Jata no Kagami ebben a szentélyben található. A Belső Szentélyt a ''sikinen szengú'' nevű szertartás keretében húszévente lebontják, és a mellette lévő telken ismét felhúzzák. Új ruhákat és ételt is ajánlanak ilyenkor a napistennőnek. Ez a gyakorlat már i. sz. 690. óta része a sintó vallásnak. Amateraszu különleges tisztelete a többi kamihoz képest a napkultusszal magyarázható.
 
== ForrásForrások ==
* [[Gy. Horváth László]]: ''Japán kulturális lexikon'', Corvina, 1999, {{ISBN|963-13-4756-7}}
* Akira Matsumura: ''Daijirin (in Japanese) (2nd ed.)'' Sanseido Books, 1995, {{ISBN|978-4385139005}}.
22. sor:
* Wallin, edited by Anne Buttimer, Luke: ''Nature and Identity in Cross-Cultural Perspective'',Dordrecht: Springer Netherlands, 1999, {{ISBN|9789401723923}}.
* Roberts, Jeremy: ''Japanese Mythology A To Z (2nd ed.)'', New York: Chelsea House Publishers, 2010, {{ISBN|978-1604134353}}.
* Wheeler, Post: ''The Sacred Scriptures of the Japanese'', New York: Henry Schuman. pp.  393–395, 1952 {{ISBN|978-1425487874}}.
 
{{DEFAULTSORT:Amateraszu Omikami}}
==Fordítás==
{{fordítás|en|Amaterasu}}<br />
 
{{DEFAULTSORT:Amateraszu Omikami}}
[[Kategória:Japán mitológia]]
[[Kategória:Sintó]]