„Szent Márton hermája” változatai közötti eltérés

[[Tours-i Szent Márton]] [[Szombathely]] egyik legjelentősebb történelmi személyisége, életrajzírója szerint 22 évesen keresztelkedett meg, ám két év után az elbocsátását kérte. Az ezt követő időt [[poitiers-i Szent Hilár]] püspök mellett töltötte tanulással, majd újra visszatért [[Szombathely#A város ókori története (Savaria)|Savariába]]. Egész életét csodák kísérték végig, ilyenek voltak a betegek gyógyítása, a halottak feltámasztása. 80 évesen már várta halálának eljövetelét és tudatosan készült is rá. Candesben érte el a halál, itt betegedett meg. Utolsó napjait hamuból készült fekhelyén töltötte, nem engedte, hogy szalmából készítsenek neki egy másikat. Egyházszervező munkája után 397. november 8-án halt meg, temetése november 11-én történt meg. Halálhíre elképesztő gyorsasággal terjedt el. 1913 óta [[ereklye]]ként őrzik koponyacsontjának egy részét, amelyet a szombathelyi székesegyházban őriznek a Szent Márton-hermában. A hermát [[Tours]] [[érsek]]e ajándékozta a városnak 1913-ban. A holttest Tours városába kerülése kalandos módon történt, mivel a testet több város is magának követelte, így Tours városának el kellett azt lopnia. Az őröket kijátszották, a maradványokat pedig kiemelték az ablakon. Nevezetes a herma arról is, hogy [[II. János Pál pápa]] szombathelyi látogatásakor annál az oltárnál imádkozott, melyen a herma található. A herma alapzata [[Tóth István (szobrász, 1861–1934)|Tóth István]] szobrászművész alkotása. [https://web.archive.org/web/20121114075851/http://www.martinus.hu/misc/articles/szent_marton_elete/.herma.JPG]

 

 

== Jegyzetek ==