„Marathóni csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
34. sor:
== A csata helye a háború történetében ==
{{Bővebben|Görög–perzsa háborúk}}
[[I. e. 500]]/[[i. e. 499|499]]-ben<ref>A görög év nem januárban kezdődött, ezért a csak évszám szerint ismert események átírása a mi [[naptár]]unkra nem egyértelmű. Az athéni év például a nyári [[napforduló]] környékén kezdődik. ([Görög történelem] 58. o.)</ref> a [[kis-ázsia]]i iónok [[Arisztagorasz]] [[Milétosz (település)|milétosz]]i [[türannosz]] vezetésével fellázadtak a perzsa uralom ellen. Az [[ión felkelés]]t két görög [[polisz]], Athén és [[Eretria]] is támogatta, inkább csak jelképes haderővel.
I. Dareiosz perzsa uralkodót – bár a felkelést sikeresen leverte – az események arról győzték meg, hogy az [[Égei-tenger]] feletti uralma csak akkor lesz szilárd, ha nyugat felől, a szárazföldi [[Ókori Görögország|Görögországban]] is biztosítja azt. A háborúra az szolgáltatott ürügyet, hogy az athéniak a felkelés támogatásával megszegték az [[i. e. 508]]-ban a perzsákkal kötött szerződést.
89. sor:
{{Bővebben|Pheidippidész}}
{{bővebben|Maraton}}
A legenda szerint [[Pheidippidész|a hírnök]], aki Athénba elvitte a győzelem hírét, úgy kimerült a futástól, hogy odaérve csak annyit bírt mondani, hogy „Győztünk!”, és holtan esett össze. Futása inspirálta a [[maraton|maratoni futást]], melyet először az [[1896. évi nyári olimpiai játékok]] során rendeztek meg, hossza ma 42,195 méter (~
Ez az esemény valószínűleg sosem történt meg. Már csak azért sem, mert a marathóni győztes görögök az egész seregükkel futottak egészen [[Phaléron]]ig, ahol ezzel megakadályozták az ismételt perzsa partraszállást.
| |||