Wikipédia

„Inês de Castro” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
KMBot (vitalap | szerkesztései)
botok
71 397 szerkesztés
a szakaszcím módosítása a WP:FELÉP szerint (WP:BÜ) AWB
3. sor:
| képaláírás =
}}
'''Inês ("Ágnes") de Castro''' (1320 /1325?/ – 1355) [[Kasztília|kasztíliaikasztília]]i nemesasszony volt, Péter infánsnak, a későbbi [[I. Péter portugál király|I. Péter]] portugál királynak a kedvese, akit utólag – a halála után – [[Portugália]] királynéjává nyilvánítottak.
 
==Származása==
9. sor:
 
==Élete és halála==
Inês de Castro életében az 1340-es esztendő meghatározó volt. A korban szokásos dinasztikus egyeztetések eredményeképpen [[IV. Alfonz portugál király|IV. (Bátor) Alfonz]] (1291 – 1357), a [[Burgundiai-ház]]ból származó [[Portugália|portugál]] király fia és örököse, Péter infáns (1320 – 1367) ekkor vette feleségül Konstancia Mánuelt (1316? – 1345), aki a második felesége lett.<ref>Konstancia Mánuel apja egy kiemelkedő kasztíliai államférfi és jelentős író, az ''El Escritor'' („Az író”) néven emlegetett, János Mánuel (1282–1348), [[Villena urainak, őrgrófjainak és hercegeinek listája |Villena]] ura (majd hercege) volt, az [[Burgundiai-ház|Ivreai-Burgundiai ház]]ból származó [[III. Ferdinánd kasztíliai király|III. (Szent) Ferdinánd]] (1201? – 1252) kasztíliai és leóni királynak az unokája. - A portugál királyokat adó [[Burgundiai-ház]] nem azonos a Kasztília és León királyait adó [[Burgundiai-ház|Ivreai-Burgundiai ház]]zal. Ebben az időben ugyanis két [[Burgundia]] létezett: a [[Burgundi Hercegség|Burgundiai Hercegség]], amely a [[Franciaország|Francia Királyság]] hűbérese, valamint a [[Burgund Szabadgrófság]] (francia elnevezése szerint [[Franche-Comté]]), amely a [[Német-Római Császárság]]tól függő terület volt, mielőtt a [[17. század]] második felében véglegesen a Francia Királyság része lett, amelyhez ténylegesen már egyes, korábbi időszakokban is kapcsolódott. A portugál királyokat adó Burgundiai-ház a Burgund Hercegséget uraló első hercegi dinasztiából, a Capet hercegi dinasztiából eredt, amely az első francia királyi családnak, a [[Capeting-dinasztia|Capetingnek]] az oldalága volt. Kasztília és León Ivreai-Burgundiai házi uralkodói viszont a Burgund Grófságot uraló [[Ivreai-ház]]ból származtak, amelynek az őse, [[Ivreai Adalbert]] (? – 973?), [[Itália]] királya volt, anyai ágon a [[Karoling-ház]]beli frank uralkodónak, [[I. Károly frank császár|I. (Nagy) Károly]] (742 – 814) császárnak a leszármazottja.</ref>
 
A menyasszonyt kísérő kasztíliai küldöttséggel Portugáliába érkezett a nagyon kedves és feltűnően szép, „hattyúnyakú” Inês is. Közte és Péter trónörökös között hamarosan mély és őszinte szerelem bontakozott ki. IV. Alfonz király azonban ellenszenvvel figyelte a házasságon kívüli kapcsolatot, ugyanis – éppen saját ifjúkori tapasztalatai alapján – tisztában volt azzal, hogy a „fattyú” gyermekek és a „törvényes” utódok ellentéte számtalan belső viszály forrása lehet, ezért elküldte Inêst az udvartól, azonban a szerelmesek kapcsolata nem szakadt meg.
 
Péter és Konstancia Mánuel házasságából 1345-ben megszületett Ferdinánd infáns (1345 – 1383), a későbbi [[I. Ferdinánd portugál király|I. (Szép, vagy Állhatatlan) Ferdinánd]] király. Konstancia még ebben az évben elhunyt, vannak, akik azt állítják, hogy a férje és Inês közötti szerelem okozta bánat idő előtt a sírba vitte.
17. sor:
Péter a felesége halála után, apja akarata ellenére, újra személyes kapcsolatot alakított ki szerelmével. Inêst egy portugáliai kisváros, [[Coimbra]] mellett, a Szent Klára-kolostorban helyezte el, ahol nyíltan és boldogan együtt élt kedvesével, kapcsolatukból négy gyermek született.
 
A köztudomású kapcsolat azonban a portugál arisztokrácia jelentős részében ellenérzéseket váltott ki. Egyes előkelőségek – féltve Portugália függetlenségét – nehezményezték a kasztíliai befolyás növekedését, hiszen Inêsszel Portugáliába érkeztek a rokonai is, akik a trónörökös környezetébe kerültek. 1354-ben pedig Inês féltesvérét, Juana de Castrót (? – 1374), Pedro Fernández de Castro grófnak a házasságából született leányát, feleségül vette az [[Burgundiai-ház|Ivreai-Burgundiai ház]]ból származó kasztíliai és leóni király, [[I. Péter kasztíliai király|I. (Kegyetlen, vagy Igazságos) Péter]] (1334 – 1369). (A kasztíliai uralkodónak ez egyébként a harmadik házassága volt, amit a klérus jelentős része – az előző házasságainak rendezetlensége miatt – bigámiának tartott.)
 
[[Image:Ines_de_Castro_Kloster_Alcobaca.jpg|thumb|right|250px|Inês de Castro sírja [[Alcobaça-kolostor|Alcobaçaban]]]]
33. sor:
 
* Alfonz (? – ?) infáns, aki fiatalon meghalt.
* Beatrix (1347 – 1381) infánsnő. Őt 1373-ban feleségül vette ''Sancho'' (1342 – 1374), [[Alburquerque urainak, grófjainak és hercegeinek listája|Alburquerque]] grófja, az [[Burgundiai-ház|Ivreai-Burgundiai ház]]ból származó [[XI. Alfonz kasztíliai király |XI. (Bosszúálló, vagy Igazságos) Alfonz]] (1311 – 1350) kasztíliai és leóni királynak a házasságon kívül született fia. Sancho [[II. Henrik kasztíliai király |II. (Trastámara) Henrik]] (1333? /1334?/ – 1379) kasztíliai és leóni királynak az öccse. A házasságkötés I. Ferdinánd király és II. Henrik békekötését volt hivatott megerősíteni: II. Henrik ugyanis – hosszú polgárháború után –, 1369-ben megdöntötte féltestvérének, XI. Alfonz király házasságból született fiának és utódának, [[I. Péter kasztíliai király |I. (Kegyetlen, vagy Igazságos) Péter]] királynak az uralmát, szóváltás után sajátkezűleg megölve elődjét. II. Henrikkel a [[Trastámara-ház]] került Kasztília és León trónjára; azonban – rokoni kapcsolatra hivatkozással –, I. Ferdinánd is igényt tartott a trónra. A portugál uralkodóval kialakult háborút zárta le 1373-ban a Beatrix és Sancho házasságkötésével megpecsételt békeszerződés. Egyik gyermekük:▼
 
▲* Beatrix (1347 – 1381) infánsnő. Őt 1373-ban feleségül vette ''Sancho'' (1342 – 1374), [[Alburquerque urainak, grófjainak és hercegeinek listája|Alburquerque]] grófja, az [[Burgundiai-ház|Ivreai-Burgundiai ház]]ból származó [[XI. Alfonz kasztíliai király |XI. (Bosszúálló, vagy Igazságos) Alfonz]] (1311 – 1350) kasztíliai és leóni királynak a házasságon kívül született fia. Sancho [[II. Henrik kasztíliai király |II. (Trastámara) Henrik]] (1333? /1334?/ – 1379) kasztíliai és leóni királynak az öccse. A házasságkötés I. Ferdinánd király és II. Henrik békekötését volt hivatott megerősíteni: II. Henrik ugyanis – hosszú polgárháború után –, 1369-ben megdöntötte féltestvérének, XI. Alfonz király házasságból született fiának és utódának, [[I. Péter kasztíliai király |I. (Kegyetlen, vagy Igazságos) Péter]] királynak az uralmát, szóváltás után sajátkezűleg megölve elődjét. II. Henrikkel a [[Trastámara-ház]] került Kasztília és León trónjára; azonban – rokoni kapcsolatra hivatkozással –, I. Ferdinánd is igényt tartott a trónra. A portugál uralkodóval kialakult háborút zárta le 1373-ban a Beatrix és Sancho házasságkötésével megpecsételt békeszerződés. Egyik gyermekük:
** [[Alburquerquei Eleonóra aragóniai királyné|Eleonóra]] (1374 – 1435), [[Alburquerque urainak, grófjainak és hercegeinek listája|Alburquerque]] grófnője, akinek a férje [[I. Ferdinánd aragóniai király|I. Ferdinánd]] (1380 – 1416) [[Aragónia uralkodóinak listája|király]], az első aragóniai uralkodó volt a [[Trastámara-ház]]ból.
* János (1349 – 1387) infáns. Első feleségét, ''Maria Teles de Menesest'' (1337? – 1379), akinek a második férje volt, saját kezűleg ölte meg, a sógornője felbújtására. A sógornőjének, Maria húgának, [[Teles–Meneses Eleonóra portugál királyné|Leonor (Eleonóra) Teles de Meneses]] (1345? – 1386) királynénak, [[I. Ferdinánd portugál király|I. Ferdinánd]] [[Portugália uralkodóinak listája|portugál király]] a második férje volt. A királyné azonban attól tartott, hogy az első férjével kötött házasságának az érvénytelenítését törvénytelennek fogja tartani a nemességnek az a része, amely ellenezte a királlyal kötött házasságát. Ebben az esetben a leányuk, [[I. Beatrix portugál királynő|Beatrix]] (1372 - 1409?, 1412 után?, 1420 körül?), törvénytelen gyermeknek minősül, nem örökölheti a trónt, ami viszont János infáns esetleges trónigényének az esélyeit növeli. A királyné a nővérével birtokviszályba is keveredett. Leonor a hiszékeny sógorát felbújtotta a felesége ellen, hogy ölje meg, mivel megcsalja őt. Az infáns így is tett, azonban nem maradt más választása, mint az, hogy a felesége rokonainak bosszúja elől Kasztíliába kellett menekülnie, ott is halt meg. Második felesége Konstancia (? -?) volt, [[II. Henrik kasztíliai király|II. Henrik]] kasztíliai király házasságon kívüli leánya, akit még 1379-ben vett el, és ekkor II. Henrik János infánst Valencia del Campos hercegévé tette. János első házasságából az ''Eça – család'', házasságon kívülikapcsolatából a ''Vasconcelhos e Meneses – család'' származott; míg a második házasságából csak lányok születtek. ▼
 
▲* János (1349 – 1387) infáns. Első feleségét, ''Maria Teles de Menesest'' (1337? – 1379), akinek a második férje volt, saját kezűleg ölte meg, a sógornője felbújtására. A sógornőjének, Maria húgának, [[Teles–Meneses Eleonóra portugál királyné|Leonor (Eleonóra) Teles de Meneses]] (1345? – 1386) királynénak, [[I. Ferdinánd portugál király|I. Ferdinánd]] [[Portugália uralkodóinak listája|portugál király]] a második férje volt. A királyné azonban attól tartott, hogy az első férjével kötött házasságának az érvénytelenítését törvénytelennek fogja tartani a nemességnek az a része, amely ellenezte a királlyal kötött házasságát. Ebben az esetben a leányuk, [[I. Beatrix portugál királynő|Beatrix]] (1372 - 1409?, 1412 után?, 1420 körül?), törvénytelen gyermeknek minősül, nem örökölheti a trónt, ami viszont János infáns esetleges trónigényének az esélyeit növeli. A királyné a nővérével birtokviszályba is keveredett. Leonor a hiszékeny sógorát felbújtotta a felesége ellen, hogy ölje meg, mivel megcsalja őt. Az infáns így is tett, azonban nem maradt más választása, mint az, hogy a felesége rokonainak bosszúja elől Kasztíliába kellett menekülnie, ott is halt meg. Második felesége Konstancia (? -?) volt, [[II. Henrik kasztíliai király|II. Henrik]] kasztíliai király házasságon kívüli leánya, akit még 1379-ben vett el, és ekkor II. Henrik János infánst Valencia del Campos hercegévé tette. János első házasságából az ''Eça – család'', házasságon kívülikapcsolatából a ''Vasconcelhos e Meneses – család'' származott; míg a második házasságából csak lányok születtek.
 
* Dénes (1354 – 1397) infáns, Cifuentes ura. 1373-ban, amikor I. Ferdinándnak és Leonor Teles de Menesesnek a frigyét ellenzők megmozdulását leverték, nem volt hajlandó az uralkodói pár által elvárt módon a hódolatát kifejezni a királyné felé, nem csókolta meg a királyné kezét. Állítólag I. Ferdinánd emiatt le is akarta szúrni. Dénes az esetleges megtorlás elől Kasztíliába távozott (ott is halt meg). Dénes magát 1383-ban, I. Ferdinánd király halálakor, ''II. Dénes'' néven Portugália királyának nyilvánította, azonban a portugál nép és a nemesség túlnyomó többsége I. Péternek a házasságon kívüli fiát, Dénesnek és testvéreinek – valamint I. Ferdinándnak – a féltestvérét, János infánst, az Avis Lovagrend nagymesterét emelte Portugália trónjára, ő [[I. János portugál király|I. (Nagy, vagy Jó) János]] király, az [[Avis-ház]] alapítója. Dénes még 1376-ban feleségül vette Johannát (? – ?), szintén [[II. Henrik kasztíliai király|II. Henrik]] kasztíliai király házasságon kívül született leányát; e házasságból származott a ''Torres e Portugal – család''.
 
51 ⟶ 48 sor:
* Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994 -.
 
==További információk==
==Külső hivatkozások==
* [http://www.fundacaoinesdecastro.com/ Fundação Inês de Castro]
* [https://web.archive.org/web/20170630081916/http://roglo.eu/roglo?lang=pt roglo.eu]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Inês_de_Castro”