„Kölcsey Ferenc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 31.46.84.151 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
||
54. sor:
Miután [[1809]]-ben befejezte kollégiumi tanulmányait, [[Pest (történelmi település)|Pest]]re költözött törvénygyakorlatra, de ügyvédi vizsgára nem jelentkezett, mert miután szoros barátságot kötött [[Horvát István (történész)|Horvát Istvánnal]], [[Vitkovics Mihály|Vitkovics Mihállyal]] és főleg [[Szemere Pál (költő)|Szemere Pállal]], egyedül az irodalom érdekelte, ezért lemondott a hivatalbeli és tanári pályáról, melyre Debrecenbe hívták, és [[Álmosd]]ra vonult, ahol kis birtokán gazdálkodva egyedül tanulmányainak élt. Ezek mellett öccseinek gondozása is lefoglalta. [[1815]]-ben testvéreivel megosztozván [[Szatmárcseke|Csekére]] (Szatmár megye) költözött. Itt is a gazdaságnak, tanulmányainak és az irodalomnak élt. Levelezett Kazinczyval, [[Döbrentei Gábor]]ral és kétszer utazott [[Pécel]]re Szemeréhez, ebből egy alkalommal [[1814]]-ben Kazinczyval együtt, valamint [[1815]]-ben is a nyárnak egy részét ott töltötte.
{{Szövegdoboz |Irodalomtörténészi vitát váltott ki 2013-ban, hogy Kölcseynek Szemere Pállal kapcsolatos érzelmeit [[Nyáry Krisztián]] irodalmi bulvár könyvében közzétett hipotézise mint beteljesületlen szerelmet értékelte. A hipotézis verselemzéseken és irodalmi levelek analízisén alapul,<ref>''„Nem tudjuk, kibe volt szerelmes, csak azt, hogy nagyon. Nem tudjuk, elmondta-e bárkinek, csak azt, hogy barátai előtt titkolta.”'' (Nyáry Krisztián) lásd: {{citper | szerző = Hercsel Adél | cím = Élet + Stílus: „Kölcsey férfiaknak írt szerelmes leveleket” | periodika = hvg.hu | elér = 2013-12-02 | dátum = 2013-10-11 | url = http://hvg.hu/kultura/20131011_nyary_krisztian_interju/print | aurl = https://web.archive.org/web/20131203043514/http://hvg.hu/kultura/20131011_nyary_krisztian_interju/print# | archd = 2013-12-03 }}, az ebben az interjúban hivatkozott esszé: {{citweb | szerző = Nyáry Krisztián | cím = (a második könyv előszava) | kiadó = Facebook | elér = 2013-12-02 | dátum = 2013-10-11 | url = https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10151932090394855&set=a.165101444854.116423.614474854&type=1 | archívurl = http://archive.is/gr2f0 | archívdátum = 2013-11-27 }}</ref> a szakkutatók{{Forráskérő}} azonban nem tartják megalapozottnak, és elvetik, mert figyelmen kívül hagyja az akkori irodalmi divatnak megfelelő, mások által is használt, szentimentális, érzékeny nyelvhasználatot.<ref>{{citper | szerző = Hász-Fehér Katalin | cím = Vannak-e a holtaknak személyiségjogai? | periodika = Irodalmi Jelen.hu | elér = 2014-01-26 | dátum = 2014-01-23 | url = http://irodalmijelen.hu/2014-jan-23-1658/vannak-e-holtaknak-szemelyisegjogai | aurl = https://web.archive.org/web/20140126002032/http://www.irodalmijelen.hu/2014-jan-23-1658/vannak-e-holtaknak-szemelyisegjogai | archd = 2014-01-26 }}</ref>}}
Figyelmet keltett a [[Mondolat]]ra való Felelet, melyet Szemere Pállal együtt dolgozott ki 1815-ben. Kölcsey ezzel állást foglalt a nyelvújítás mellett és előmozdította sikereit. Kiválólag az irodalmi kritika és esztétika terén működött; Kazinczyval a régi Magyarország ellen küzdött; sorba vette a legnevezetesebb költőket, Csokonait, [[Kis János (lelkész)|Kis János]]t és [[Berzsenyi Dániel]]t. Véleményét akkor hallatlan szigorúsággal mondta ki, ezért fel is zúdította maga ellen a közvéleményt és az írókat. Ekkor személyes baráti viszonyra lépett [[Kisfaludy Károly|Kisfaludy Károllyal]] és az [[Aurora-kör]]rel is; különösen [[Bártfay László]]val, [[Helmeczy Mihály|Helmeczy Mihállyal]], [[Toldy Ferenc]]cel, [[Bajza József (költő)|Bajza Józseffel]], [[Vörösmarty Mihály|Vörösmarty Mihállyal]] s [[Zádor György]]gyel (aki ''Fenyéri Gyula'' álnéven cikkeket írt különféle lapokba) alakított ki haláláig tartó őszinte baráti kapcsolatot.
70. sor:
== Magánélete ==
Sosem házasodott meg, élete végéig agglegény maradt. Emiatt, és férfiaknak írt, rendkívül intim hangvételű levelei miatt többen állítják, hogy valószínűleg [[homoszexualitás|homoszexuális]] volt. Magánéletéről a legtöbb antológia nem vagy csak alig értekezik. Egyesek állítják, hogy soha nem volt szerelmes, esetleg [[Szemere Pál (költő)|Szemere Pál]] távoli rokonába és menyasszonyába, Szemere Krisztinába volt szerelmes, mások megemlítik, hogy gyengéd szálak fűzték Szemere Pál költőtársához. [[Nyáry Krisztián]] irodalomtörténész szerint valóban homoszexuális lehetett, azonban az erről való értekezés a magyar társadalom és az irodalomtörténet számára nagyon nehéz, hiszen a nemzet himnuszának szerzőjéről van szó.<ref>{{citper | szerző = Hercsel Adél | cím = "Kölcsey férfiaknak írt szerelmes leveleket" | periodika = hvg.hu | elér = 2019-12-26 | dátum = 2013-10-11 | url = https://hvg.hu/kultura/20131011_nyary_krisztian_interju}}</ref><ref>{{citper | szerző = | cím = Meleg volt Kölcsey Ferenc? | periodika = Könyves Blog | elér = 2019-12-26 | dátum = 2013-10-11 | url = https://konyves.blog.hu/2013/10/11/meleg_volt_kolcsey_ferenc | aurl = https://web.archive.org/web/20131014074813/http://konyves.blog.hu/2013/10/11/meleg_volt_kolcsey_ferenc | archd = 2013-10-14 }}</ref>
==Emlékezete==
| |||