Wikipédia

„Osztrák–magyar forint” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a linkjav.
AkelaBot (vitalap | szerkesztései)
botok
10 955 szerkesztés
a kis
13. sor:
used_coins = 5/10, 1, 4, 10, 20 [[krajcár]]<br/>¼, 1, 2(, 4, 8) forint |
used_banknotes = 1, 5, 10, 50, 100, 1000 forint |
issuing_authority = Osztrák-Magyar[[Osztrák–Magyar Bank]] |
obsolete_notice = [[1892]] |
}}
 
Az '''osztrák-magyarosztrák–magyar [[forint]]''' ([[Német nyelv|németül]] ''Österreichisch-ungarischeÖsterreichisch–ungarische Gulden'') a [[kiegyezés]] után létrejött [[Osztrák–Magyar Monarchia]] törvényes, ezüstalapú pénzneme volt, melyet 1892-ben váltott fel az aranyalapú [[Osztrák–magyar korona|korona]]. [[Érme|Érméit]] Ausztria (illetve Ferenc József mint osztrák császár) és Magyarország (illetve Ferenc József mint magyar király) verette, [[Pénzjegy|papírpénzeit]] pedig egyfelől az [[Osztrák-Magyar Bank]] (bankjegyek), másfelől a császári és királyi közös központi pénztár (államjegyek) bocsátotta ki. Váltópénze a [[krajcár]] (korabeli helyesírással ''krajczár''; németül ''Kreuzer'') volt, 1&nbsp;forint&nbsp;=&nbsp;100&nbsp;krajcár.
 
== Elnevezése ==
23. sor:
 
== Története ==
A kiegyezés utáni osztrák-magyarosztrák–magyar pénzrendszer előzményének a [[Habsburg Birodalom]]ban [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] uralkodása alatt bevezetett [[húszforintos pénzláb]] tekinthető, melyet 1753-tól [[konvenciós pénzláb]]nak neveztek. Ez az ezüstpénzláb egyhuszad [[Kölni márka|kölni márkában]] (vagyis 11,6928 grammban) határozta meg egy forint színezüsttartalmát, melyet ettől fogva [[konvenciós forint]]nak neveztek. A konvenciós forint 60 krajcárral volt egyenlő.
 
1857-ben a [[bécsi pénzszerződés|bécsi pénzverési egyezmény]] megkötésével Ausztria áttért az egyleti pénzláb szerinti pénzverésre. Ennek értelmében az addigi konvenciós forint helyett a valamivel könnyebb [[osztrák értékű forint]]ot vezették be. Ez a 16 2/3 gramm színezüsttartalmú [[egyleti tallér]] kétharmadával lett egyenértékű, azaz egy osztrák értékű forint 11 1/9 színezüstöt tartalmazott, illetőleg 500 gramm színezüstből 45 forintot vertek (vagyis a forint színezüsttartalma 4,975%-kal csökkent). Ugyanekkor került sor az osztrák pénzrendszer decimalizálására is: egy osztrák értékű forint 100 krajcárral („új krajcár”) lett egyenlő.
 
A kiegyezés után megmaradt a bécsi pénzverési egyezmény szerinti pénzláb, de külön vertek az 1867 előttitől kismértékben eltérő osztrák, illetve új tervezésű magyar érméket; a [[bankjegy]]ek kibocsátója a közös [[Osztrák–Magyar Bank]] lett, az [[államjegy]]eket pedig a közös központi pénztár bocsátotta ki. Az osztrák értékű forint továbbra is megmaradt az ezüstforint elnevezésének, de használták a pengőforint kifejezést is a papírpénztől való megkülönböztetésre. Az osztrák-magyarosztrák–magyar forint mindvégig ezüstalapú [[valuta]] maradt, habár vertek a [[latin érmeunió]] szerinti pénzlábbal aranyakat az aranyalapú pénzrendszer bevezetésének előkészítésére, melyet az ezüst árának csökkenése mind sürgetőbbé tett. Az aranyalapra való áttérés végül a koronaérték 1892-es létrehozásával valósult meg, ez azonban nem jelentette az ezüstforintok azonnali kivonását. A forintpénzjegyek és -érmék az 1900-as évek elejéig hivatalosak maradtak.
 
== Érmék ==
{{Bővebben|Az osztrák–magyar forint pénzérméi}}
{{csonk-szakasz}}
 
<!--===Austria===
Copper coins were initially issued in denominations of 1 ''Heller'' (⅛ Kreuzer) up to 1 Kreuzer, with silver coins in denominations from 3 Kreuzer up to 1 Conventionsthaler. The Turkish and Napoleonic Wars lead to token issues in various denominations. These included a 12 Kreuzer coin which only contained 6 Kreuzer worth of silver and was later overstruck to produce a 7 Kreuzer coin. In [[1807]], copper coins were issued in denominations of 15 and 30 Kreuzer by the Wiener Stadt Banco. These issues were tied in value to the bank's paper money (see below). The coinage returned to its prewar state after [[1814]].
41. sor:
 
== Pénzjegyek ==
{{Bővebben|Az osztrák–magyar forint pénzérméipénzjegyei}}
{{csonk-szakasz}}
 
<!--Between [[1759]] and [[1811]], the ''Wiener Stadt Banco'' issued paper money denominated in Gulden. However, the banknotes were not tied to the coinage and their values floated relative to one another. Although the notes did have a slight premium over coins early on, in later years, the notes fell in value relative to the coins until their value was fixed in 1811 at one fifth of their face value in coins. That year, the ''Priviligirte Vereinigte Einlösungs und Tilgungs Deputation'' ("Privileged United Redemption and Repayment Deputation") began issuing paper money valued at par with the coinage, followed by the "Austrian National Note Bank" in [[1816]] and the "Privileged Austrian National Bank" between [[1825]] and [[1863]]. In [[1858]], new notes were issued denominated in "Austrian Currency" rather than "Convention Currency".
 
51. sor:
 
{{Magyarország pénzei}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|történelem||közgazdaságtan|-}}
 
{{DEFAULTSORT:OsztrakmagyarforintOsztrákmagyarforint}}
[[Kategória:Történelmi pénznemek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Osztrák–magyar_forint”