Wikipédia

„Gaston de Foix-Nemours” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
AkelaBot (vitalap | szerkesztései)
botok
10 955 szerkesztés
a kékít
89. sor:
 
===„Villámháború”===
Miután Lombardiát biztosította, Gaston de Foix délnek fordult, mert [[1512]] januárjában a [[Szent Liga (1511)|Szent Liga]] egy pápai–spanyol hadsereget összpontosított [[RamónRamon Folc de Cardona|RamónRamon de Cardona]] tábornoknak, Nápoly spanyol alkirályának parancsnoksága alatt. Cardona visszafoglalta a [[Ferrarai Hercegség]]nek a [[Pó]] folyótól délre eső területét. Az erős hadsereg [[Imola (Olaszország)|Imolánál]] gyülekezett. A spanyolok 800 lovassal, 8000 spanyol gyalogossal, erős tüzérséggel. Kíséretükben a [[Nápolyi Királyság]] bandériumai, RamónRamon de Cardona alkirály 1600 gyalogosa és 800 gyalogosa, [[II. Gyula pápa]] 8000 gyalogosa, [[Fabrizio Colonna]] és [[Marcantonio Colonna]] parancsnoksága alatt (A pápai főparancsnok, [[Prospero Colonna]] condottiere megtagadta, hogy Cardona alárendeltjeként működjön, ezért nem ő vezette a pápai csapatokat). A jelentős haderővel Cardona [[Bologna]] ostromára indult, amelyet Gaston unokafivére, [[Odet de Foix-Lautrec|Odet de Foix]] gróf védett 2000 zsoldossal ([[landsknecht]]tel) és 200 páncélos lovassal ''(lancia).''
 
Gaston felmentő hadserege, 1300 páncélos lovas, 6000 landsknecht, 8000 francia és olasz gyalogos katona [[Finale Emilia|Finale Emiliánál]] gyülekezett a hóval fedett vidéken. A kor hadseregei általában igen lassan vonultak. Az ifjú Gaston képes volt csapatait meglepő gyorsasággal mozgatni. Február 4-én éjszaka hóviharban megközelítették az ostromlott várost, és 5-én hajnalban a San Felice kapun át bevonultak Bolognába. A jelentős erősítés váratlanul gyors érkezésének hírére [[RamónRamon Folc de Cardona|Cardona]] visszavonulást rendelt el [[Imola (Olaszország)|Imolába]].
 
Ugyanezekben a napokban azonban egy velencei hadsereg, [[Andrea Gritti]] parancsnoksága alatt elfoglalta [[Brescia|Bresciát]] és [[Bergamo|Bergamót]], ezért Bologna felmentése után Gaston de Foix azonnal északnak fordult, Brescia visszafoglalására. A hideg és havazás ellenére a francia csapatok sebesen haladtak Brescia felé. Amikor odaértek, a várost elfoglaló velencei hadsereg még nem rendezte sorait, szétszórtan és szervezetlen csoportokban állt. Az első összecsapásra [[Verona (Olaszország)|Verona]] és [[Modena]] között, [[Isola della Scala]] községnél került sor. Gaston de Foix 300 páncélos lovassal és 3000 gyalogossal rohamozta meg a velencei [[Gian Paolo Baglioni]] 700 páncélos lovasát, 400 főnyi könnyűlovasságát és {{szám|12000}} gyalogosát. A francia roham szétszórta a velencei négyszög-alakzatokat, a katonák 300 halottat, sebesültet és 2 ágyút hátrahagyva menekültek a harctérről. A csata után Gaston de Foix nem vert tábort, hanem azonnali menetet rendelt Brescia felé. Február 18-án érkeztek a város alá, menetből megrohanták városfalakat, a Pustrella-kapun át betörtek a városba. A városi lakosság (és a velenceiek) életét és vagyonát megkímélendő, Gaston felszólította [[Andrea Gritti]]t a város békés feladására, de ő visszautasította. Másnap, február 19-én a franciák véres harcban elfoglalták a teljesen feldúlt és kifosztott Bresciát, 8000 velencei és 5000 francia halott maradt a csatatéren. Megsebesült Gaston alvezére, [[Jacques de La Palice]] marsall, és [[Pierre Terrail de Bayard|Bayard lovag]], az [[1503]]-as [[gariglianói csata]] legendás francia hőse is. Gaston de Foix hadserege ezután [[Bergamo|Bergamóba]] vonult, gyors ostrommal bevette és teljesen kifosztotta a várost.
100. sor:
 
===Utolsó csatája===
Bologna felmentése és Brescia elfoglalása után Gaston de Foix ismét délkeletnek fordult, és – kiegészítve [[I. Alfonz ferrarai herceg|Estei Alfonz]] ferrarai herceg csapataival – a pápa utolsó romagnai támaszpontjának, [[Ravenna|Ravennának]] elfoglalására indult. [[II. Gyula pápa]] a spanyoloktól kért segítséget. [[1512]]. [[április 8.|április 8-án]] Gaston de Foix megkezdte az ostromot. [[RamónRamon Folc de Cardona|RamónRamon de Cardona]] nápolyi alkirály felmentő hadserege [[Forlí]]n keresztül április 10-én ért a [[Ronco]] folyóhoz, amelynek túlsó partján már francia csapatok álltak. Gaston, akinek készletei fogyatkozóban voltak, úgy döntött, másnap támadást indít Cardona ellen.
 
Április 11-én heves tüzérségi párbaj indult a felek között. Gaston de Foix csapatai ellenséges ágyútűzben keltek át a folyón, a francia tüzérség közvetlenül a Liga táborát lőtte. Mind az ágyútűzhöz nem szokott gascogne-i francia gyalogság, mind a fedezék nélkül maradt spanyol nehéz lovasság súlyos veszteségeket szenvedett. [[Jacques de La Palice]] lovasrohamban szétszórta a spanyol elővédet, és betört középre, hogy a francia derékhadat segítse. [[Pedro Navarro]] spanyol gyalogsága átkelt a folyó francia partjára és véres rendet vágott a gascogne-i íjászok között, de a francia lovasság támadása szétszórta őket. A legvéresebb közelharc a derékhadban, a spanyol és francia pikások tömege között folyt. Fabrizio Colonna a pápai nehézlovasság élén meghátrálásra késztette a francia pikásokat, de a francia nehézlovasság több irányból megrohamozta a spanyol gyalogságot, akiknek többségét lemészárolták, csak kisebb részük tudott a folyón átkelve elmenekülni. Cardona alvezérei, Colonna és Navarro francia fogságba estek.<ref name="Malet">Albert Malet: ''Histoire de France et notions sommaires d’histoire générale'', Librairie Hachette, [http://www.archive.org/stream/histoiredefrance00maleuoft/#page/274/mode/2up (Online, archive.org)]</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gaston_de_Foix-Nemours”