„Odet de Foix-Lautrec” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Parma (OH. 1172b.)
AkelaBot (vitalap | szerkesztései)
a kékít
44. sor:
XII. Lajos összehívta a [[pisai zsinat (1511)|pisai zsinat]]ot, hogy megbuktassa II. Gyula pápát. Október végén a francia bíborosok megérkeztek [[Pisa (település)|Pisába]], kíséretüket Odet de Foix-Lautrec marsall 150 francia íjásza biztosította.<ref name="Quilliet">Bernard Quilliet: ''Louis XII : père du peuple,'' Fayard, 1986.</ref> November elején összetűzések robbantak ki, egyik oldalon a pisai lakosság és a firenzei katonaság, a másikon a francia katonák és a bíborosok szolgái között.<ref name="Cloulas">Ivan Cloulas - Philippe Levillain: ''Dictionnaire historique de la papauté,'' Fayard, 1994.</ref>
 
Odet de Foix-Lautrec marsall Itáliában maradt, Bologna védelmét szervezte. [[1512]] januárjában a [[Szent Liga (1511)|Szent Liga]] egy pápai–spanyol hadsereget összpontosított [[RamónRamon Folc de Cardona|RamónRamon de Cardona]] spanyol tábornoknak, Nápoly spanyol alkirályának parancsnoksága alatt. A jelentős haderő [[Bologna]] ostromára indult, amelyet Odet de Foix-Lautrec védett. Unokafivére, Gaston de Foix gyors menetben felmentő csapatot vezetett az ostromlott város alá, és február 5-én hajnalban bevonult Bolognába. Az erősítés hírére Cardona csapatai visszavonult [[Imola (Olaszország)|Imolába]].
 
Bologna felmentése után Gaston de Foix elfoglalta [[Brescia|Bresciát]], majd a pápa elfogására indult, kiegészítve [[I. Alfonz ferrarai herceg|Estei Alfonz]] ferrarai herceg és Odet de Foix csapataival. [[1512]]. [[április 8.|április 8-án]] az egyesült haderő ostrom alá vette Ravennát. [[Április 11.|Április 11-én]] megütköztek [[RamónRamon Folc de Cardona|RamónRamon de Cardona]] nápolyi alkirály felmentő hadseregével. A [[ravennai csata (1512)|ravennai csatában]] a franciák szétverték a spanyolokat és a pápa svájci zsoldosait. A harcban azonban a fővezér, [[Gaston de Foix-Nemours|Gaston de Foix]] elesett, Odet de Foix-Lautrec marsall súlyosan megsebesült (halottnak hitték, és egy időre hátra is hagyták a csatamezőn). A parancsnokságot [[Jacques de La Palice]] marsall vette át, aki azonban a megvert ellenség üldözése (és a pápa elfogása) helyett Ravenna ostromához tért vissza. A várost bevették és kifosztották, de a Liga időt nyert, újjászervezte haderejét, és augusztusra La Palice kénytelen volt egész Lombardiát feladni.
 
A sebesüléséből felépült marsallt [[1512]] elején a király kinevezte [[Guyenne]] tartomány királyi kormányzójává. Lautrec katonai segítséget nyújtott [[III. János navarrai király]]nak ''(Jean d’Albret),'' aki (sikertelen) hadjáratokkal próbálta visszaszerezni [[II. Ferdinánd aragóniai király]] által bekebelezett országát.