Wikipédia

„Újépület” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a infobox
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 798 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
20. sor:
Felépítésére [[II. József magyar király|II. József]] adott utasítást. A terveket [[Isidore Canevale]] bécsi építész készítette. Az óriási belső udvart bezáró négyszögletes épület építése [[1786]]-ban kezdődött, [[Hild János]] vezetésével. Itt szerezte első szakmai tapasztalatait [[Hild József]], a későbbi híres építész is. Az erődszerű épület felhasználási célját nem közölték a lakossággal, így az találgatások tárgya volt. A nagyméretű épület egyes részei fokozatosan készültek el; 1789-ben a 3. sz. pavilon már használatban volt.
 
Az épület négyszög alakú volt, a földszinten kívül még két emelettel rendelkezett. Négy sarkán kisebb, de egy emelettel magasabb, négyszög alakú épületrészeket emeltek, melyeketamelyeket a főépülettel rövid melléképítmények kapcsoltak össze, úgy hogy a deréképület az erősségnek mintegy középfalát, a négy saroképítmény pedig annak bástyáit képezte. A nagyobb homlokfalak 100 ölnél hosszabbak, a belső főudvar majdnem {{szám|10000}} négyszögölnyi teret foglalt el. Különösebb építészeti értéke az épületnek nem volt. A rejtélyes építmény homoksivatag közepén emelkedett, ugyanis az akkori város szélső házai s a megkezdett építmény között még jókora térség terült el, melyet meg nem kötött fövény borított. [[II. József magyar király|II. József]] halálakor a munka még nem volt befejezve, s az időközben kitört [[napóleoni háborúk]] gátolták az építkezés folytatását. [[1793]] és [[1796]] között használták börtönként, az elfogott francia tisztek raboskodtak itt.
 
[[1802]]-ben eladni készültek az épületet, a [[prága]]i zsidók már ajánlatot is tettek rá. [[Széchényi Ferenc (politikus)|Széchényi Ferenc]] gróf akkori kamaraelnök hathatós fölterjesztéseket tett a szándékolt eladás ellen, mivel az épület a II. József által a magyar papságtól elkobzott javakért kapott pénzen készült el. Az eladására így nem került sor, azonban az építés folytatásához csak [[1814]]-ben fogtak, s mikor az épület elkészült, az újonnan szervezett ötödik tüzérezred laktanyájává rendelték azt.
32. sor:
A [[kiegyezés]] után felmerült az épület nyomda, majd városi árvaház céljára való hasznosítása, végül is az épületet [[1897]]-ben lebontották. A szomszédságában időközben épülő [[Országház]] hatására a környék felértékelődött. Az épület helyén alakították ki [[Palóczi Antal]] tervei szerint a [[Szabadság tér (Budapest)|Szabadság teret]].
 
== LásdKapcsolódó mégszócikkek ==
* [[Lipótváros]]
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
43. sor:
*[http://elismondom.wordpress.com/2011/04/22/a-pesti-ujepulet-egy-kis-tortenelem/ A pesti Újépület – egy kis történelem]
*[https://web.archive.org/web/20141129041208/http://mapire.eu/hu/map/HU_BFL_XV_16_b_221_001/?zoom=17&lat=47.50465&lon=19.05063 Az Újépület Pest belterületének kataszteri térképén (1785) ]
{{jegyzetek}}
 
{{DEFAULTSORT:Ujepu~let}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Újépület”