„Bauhaus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
10. sor:
Az Állami Bauhaus intézményét [[1919]]-ben [[Walter Gropius]]<ref>Modern Építészeti Lexikon</ref> a két [[weimar]]i művészeti iskola összevonásával alapította. Az iparművészeti iskolát még [[Henry van de Velde]] hozta létre (1902), az ő tervei alapján készült az iskola- és műhelyépület (1906). Irányítása alatt az intézmény a német „[[Jugendstil]]" ([[szecesszió]]), majd az ezt követő kísérletek egyik szellemi központja volt.
A háború alatt van de Velde Gropiust javasolta utódjául. Gropius egyesítette az iskolát a tanerőiben megfogyatkozott művészeti akadémiával, és új tanárok sorát hívta meg az intézménybe. [[Johannes Itten]]t, a színdinamika egyik megalapozóját, aki a szín- és tapintóérzék fejlesztésére új utakat kereső bécsi festő, az amerikai [[Lyonel Feininger]]t, a szobrász [[Gerhard Marcks]]t, majd továbbá [[Paul Klee]]t, [[Oskar Schlemmer]]t, [[Adolf Meyer]]t (aki a Fagus Művek és a kölni kiállítási épület tervezésében Gropius társa volt), [[Georg Muche]], és [[Lothar Schreyer]] akik az iskola első mesterei voltak. Rövidesen bekapcsolódott a munkába [[Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij|Vaszilij Kandinszkij]] és [[Moholy-Nagy László]] is
Az iskola híre, hatása gyorsan terjedt, már 1922-ben vezérszerepe volt az európai konstruktív irányzatok ([[konstruktivista művészet|konstruktivizmus]]) között. A [[De Stijl]] körül csoportosuló művészek és az orosz konstruktivisták, [[Kazimir Szeverinovics Malevics|Kazimir Malevics]] és [[El Liszickij]] is a Bauhausban találtak szövetségesre.
| |||