„Alsó-rajna–vesztfáliai körzet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
a az angol wikipedia fordítása |
||
12. sor:
|[[Aachen]]
|[[szabad birodalmi város]]
|Birodalmi előjogait I. Frigyes ajándékozta 1166-ban.
|-
|[[Anholt]]
|[[uradalom]]
|Az Utrechti püspökök korábbi birtoka volt. Szabadságjogait a 14. században szerezte, a Gemeni lordok birtoka, majd 1641-ben Salm-Salm szerezte meg.
|-
|[[Beilstein (uradalom)|Beilstein]]
|uradalom
|1488-tól Trier hűbérbirtoka, von Metternich családé 1635-től, majd 1679-től birodalmi grófok.
|-
|[[Bentheim]]
|[[grófság]]
|1421-ben Steinfurt urai örökölték, 1454-től Bentheim-Bentheim, majd 1530-tól ismét Steinfurt.
|-
|[[Bentheim-Steinfurt]]
32. sor:
|[[Berg (hercegség)|Berg]]
|[[Hercegség]]
|1380-ban Vencel emelte hercegséggé, 1521-től 1614-ig Jülich-Kleve-Berg része, majd Pfalz-Neuburghoz került.
|-
|[[Blankenheim-Gerolstein]]
|grófság
|1468-ban Manderscheid örökölte.
|-
|[[Cambrai-i püspökség|Cambrai]]
|[[püspökség]]
|A 6. században alapították, előjogait II. Henrik 1007-ben garantálta, 1559-től érsekség, majd 1679-től Franciaország része.
|-
|[[Kleve hercegség|Cleves]]
|hercegség
|1521 és 1614 között Jülich-Kleve-Berg része, Markkal és Ravensberggel Brandenburghoz csatolták a Xanteni békében.
|-
|[[Köln]]
|szabad birodalmi város
|III. Frigyes császár 1475-ben fogadta el jogait.
|-
|[[Corveyi apátság|Corvey]]
|[[apátság]]
|I. Lajos 815-ben alapította.
|-
|[[Delmenhorst]]
|grófság
|Az Oldenburg-ház fiatalabb ága alapította és Oldenburg uralta 1436-tól.
|-
|[[Diepholz]]
|Grófság
|1160 körül alapították majd Braunschweig-Lüneburg része lett 1585-ben.
|-
|[[Dortmund]]
|szabad birodalmi város
|II. Frigyes császár erősítette meg birodalmi jogait 1236-ban.
|-
|[[Kelet-Frízföld]]
|hercegség
|1662-ben hercegség, 1744-ben Poroszország kaparintotta meg.
|-
|[[Esseni apátság|Essen]]
|apátság
|845-ben szent Altfrid alapította, I. Konrád ajándékozta birodalmi előjogait, majd 1803-ban világiasították.
|-
|[[Fagnolles]]
|grófság
|A Ligne család uralta, 1770-től grófság.
|-
|[[Gemen]]
|Uradalom
|Holstein-Schauenburg grófjai birtokolták, a Limburg-Stirum ház szerezte meg 1640-ben.
|-
|[[Gimborn]]
|Uradalom
|A Schwarzenberg-ház birtokolta, II. Ferdinánd ajándékozta jogait 1631-ben. 1698-ban grófság. Johann Ludwig von Wallmoden-nek adták el 1782-ben.
|-
|[[Gronsveld]]
|Grófság
|I. Miksa adományozta jogait 1498-ban, 1588-tól grófság, 1794-ben Franciaország bekebelezte.
|-
|[[Hallermund]]
|Grófság
|Braunschweig-Calenberg hűbéruradalma a Springe környékén, 1706-tól birodalmi grófság.
|-
|[[Herfordi apátság|Herford]]
|Apátság
|Nunneryt 789-ben alapították, 1147-től hercegi apátság, amit I. Frigyes megerősített 1152-ben.
|-
|[[Holzappel]]
|Grófság
|Korábban Nassau birtoka, melyet III. Ferdinánd adományozott Meladner Péter marsallnak 1643-ban. 1676-ban Anhalt-Bernburghoz került.
|-
|[[Hoya (grófság)|Hoya]]
|Grófság
|Braunschweig-Lüneburg hűbéruradalma 1519-től, az uralkodó család 1582-ben kihalt.
|-
|[[Jülich]]
|Hercegség
|IV. Lajos erősítette meg birodalmi jogait 1328-ban. IV. Károly császár hercegséggé változtatta 1356-ban, 1521 és 1614 között Jülich-Kleve-Berg része volt, majd Berggel együtt Pfalz-Neuburg része lett.
|-
|[[Kerpen-Lommersum]]
|Grófság
|1288 után Brabanthoz csatolták Kölntől, majd 1406-ban megörökölte Burgundia és a Habsburg-ház 1482-ben. Jülichhez került 1710-ben, majd grófság lett 1712-ben
|-
|[[Kornelimünsteri apátság|Kornelimünster]]
|Apátság
|814-ben alapította szent Benedek.
|-
|[[Liège-i Püspökség|Liège]]
|Püspökség
|315 körül alapította a kölni szent Maternus
|-
|[[Lingen (grófság)|Lingen]]
|Grófság
|Tecklenburgból vált ki 1493-ban, V. Károly 1547-ben zsákmányolta a burgund Németalfölddel együtt. 1555-ben a spanyol II. Fülöphöz került, majd 1597-ben a nassaui Móric foglalta el. Poroszország örökölte 1702-ben.
|-
|[[Lippe]]
|[[Hercegség]]
|1123-ban alapították, grófság 1528-tól, 1613-ban levált belőle Lippe-Alverdissen, (1643-tól Schaumburg-Lippe), hercegség 1789-től.
|-
|[[Malmedy-i apátság|Malmedy]]
136. sor:
|[[Mark Grófság|Mark]]
|Grófság
|1160-ban alapították, Kleve szerezte meg 1368-ban, majd 1521 és 1614 között Jülich-Kleve-Berg része, Klevevel és Ravensberggel Brandenburghoz került.
|-
|[[Millendonk]]
|Uradalom
|Birodalmi előjogait 1700-ban kapta vissza, 1732-től Ostein grófjai birtokolták.
|-
|[[Minden (Észak-Rajna-Vesztfália)|Minden]]
|Hercegség
|Az 1648-as Vesztfáliai békével Brandenburghoz került, mint hercegség.
|-
|[[Moers]]
|Hercegség
|Először 1186-ban említették, 1493 után Wied birtokolta, 1519-ben Neuenahr grófjaihoz került, majd Adolf van Nieuwenaar örökölte 1578-ban. 1594-ben a nassaui Móric foglalta el, végül, mint hercegség került Poroszországhoz 1702-ben.
|-
|[[Münsteri Püspökség|Münster]]
|Püspökség
|Szent Ludger alapította a püspökséget 805-ben, birodalmi előjogokat 1180-ban kapott a Szész hercegségtől, 1612-1650, 1683-1688 és 1723-1801 között perszonálunióban volt a Kölni érsekséggel.
|-
|[[Nassau-Diez]]
|Hercegség
|A korábbi Diez grófság, 1386-ban megörökölte Nassau-Dillenburg, majd 1606-ban kivált belőle. 1654-től hercegség, megszerezte Orániát 1702-ben és nevet váltott Oránia-Nassaura.
|-
|[[Nassau-Dillenburg]]
|Grófság
|1303-ban vált ki Nassauból, 1559-ben levált róla Oránia, hercegség 1654-től, 1739-ben megörökölte Oránnia-Nassau.
|-
|[[Nassau-Hadamar]]
|Grófság
|Nassau-Dillenburgból vált ki 1606-ban, 1650-től hercegség, majd 1711-ben kihalt az uralkodó család. 1743-ban Oránia-Nassau része lett.
|-
|[[Oldenburg]]
|Grófság
|1180-ban III. Henrik szász herceg trónfosztása után alapították, Dániával perszonálunióban volt 1667-1773, 1774-ben hercegség és Holstein-Gottorp irányítása alá került.
|-
|[[Osnabrücki Püspökség|Osnabrück]]
|Püspökség
|1225-1803 között létezett.
|-
|[[Paderborni Püspökség|Paderborn]]
|Püspökség
|1281-1802 között létezett.
|-
|[[Pyrmont]]
184. sor:
|[[Ravensberg]]
|Grófság
|1140 körül szakították ki Calvelage grófságból, 1346-tól Berg tulajdona volt, 1521-1614 között Jülich-Kleve-Berg része volt, majd Kleve-vel és Markkal Brandenburg része.
|-
|[[Reckheim]]
196. sor:
|[[Rietberg]]
|Grófság
|1237-től Vencel Ádám von Kaunitz és családja tulajdona lett, 1807-ig létezett.
|-
|[[Sayn]]
|Grófság
|1139-1246 és 1283-1608 között létezett kis grófság.
|-
|[[Schaumburg]]
|Grófság
|1106-ban alakult, 1110-ben uralkodóját Holstein urának nevezte ki a szász Lotár, így ők uralkodtak Holsteinben is. 1640-ben kihalt az uralkodóház, a grófságot felosztották Holstein, Braunschweig és Lüneburg, Schaumburg-Lippe és Hessen-Kassel között.
|-
|[[Schaumburg-Hesse]]
|Grófság
|A Schaumburgi grófság utóda 1640-től.
|-
|[[Schaumburg-Lippe]]
216. sor:
|[[Schleiden]]
|Grófság
|Eleinte uradalom, majd grófság, 1441-től Luxemburg önrendelkező része. Később Habsburg Németalföld része 1795-ig.
|-
|[[Spiegelberg]]
224. sor:
|[[Staveloti apátság|Stavelot]]
|Apátság
|II. Childerich frank király alapította 670-ben és 1794-ig létezett.
|-
|[[Steinfurt (Németország)|Steinfurt]]
|Grófság
|1454-túl Bentheim-Steinfurt 1454, III. Frigyes garantálta jogait 1486-ban, grófság 1495-től. 1806-ban Poroszországhoz csatolták.
|-
|[[Tecklenburg]]
|Grófság
|A 12. században keletkezett, 1263-ban a szomszédos Bentheim grófság bekebelezte. 1557-től Bentheim-Tecklenburg. 1706-tól Poroszország része.
|-
|[[Thorni Apátság|Thorn]]
|Apátság
|975-1794
|-
|[[Verdeni Püspökség|Verden]]
|Püspökség
|985-ben már III. Ottó anyja garantált bizonyos jogokat. 1180-ban keletkezett, majd 1648-ban mint hercegség lett Svédország része 1712-ig. Dánia foglalta el, majd eladta a Hannoveri választófejedelemségnek 1715-ben.
|-
|[[Virneburg]]
|Grófság
|1052-ben alakult, majd 1445-től Manderscheid-Virneburg. 1611-1812 Löwenstein-Wertheim-Virneburg.
|-
|[[Werdeni apátság|Werden]]
|Apátság
|799-ben alapították, 877-ben kapta meg birodalmi jogait, 1803-ban Poroszország kebelezte be.
|-
|[[Wickrath]]
|Uradalom
|971-ben említik először, Broichhausen urai birtokolták, 1488-ban az uradalmat közvetlenül a császár alá rendelték, és Hompesch lovagjainak adták. 1794-ben Franciaország elfoglalta, majd 1814-ben Poroszország része lett.
|-
|[[Wied]]
|Grófság
|860 körül alapították, 1243-1462 között az Isenburgi grófsággal egyesült, mint Isenburg-Wied, 1631-ben kivált belőle Wied-Dierdorf, majd 1698-ban Wied-Neuwiedre és Wied-Runkelre osztódott.
|-
|[[Winneburg]]
|Uradalom
|Winneburg és Beilsteini uradalom. Először 1304-ben említik és 1362-ben szerezte meg Beilsteint. Trier hűbérbirtoka volt 1488-tól. 1801-ben Franciaországhoz, majd 1815-ben Poroszországhoz csatolták.
|-
|[[Wittem]]
| |||