Wikipédia

„Felső-rajnai körzet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
kékít
a az angol wikipedia fordítása
12. sor:
|[[Bari Herceg|Bar]]
|[[hercegség]]
|1483-ban Lotharingiával egyesült.
|
|-
|[[Bázeli Püspökség|Bázel]]
|[[Egyházmegye|Püspökség]]
|A 8. században alapították. 1000 körül függetlenedett a Burgund királyságtól. 1527-től Porrentruy-ban volt a székhelye.
|
|-
|[[Bretzenheim]]
|[[uradalom]]
|Köln birtoka volt, majd Heydecki Károly Ágost gróf, Károly Tivadar bajor választófejedelem törvénytelen fia kapta meg 1772-ben. Birodalmi grófság 1774-ben, 1789-ben hercegség.
|
|-
|[[Colmar]]
|[[szabad birodalmi város]]
|II. Frigyes császár garantálta jogait 1226-ban. 1354-től Décapole része.
|
|-
|[[Dagstuhl]]
|uradalom
|Fleckenstein urai birtokolták, Oettingen-Wallerstein szerezte meg 1697-ben.
|
|-
|[[Falkenstein]]
|[[grófság]]
|1456-tól Daun grófjai tartották kézben. Grófság 1518-tól, majd Lotharingia része lett 1667-ben. 1782-től Előausztria igazgatta.
|
|-
|[[Frankfurt am Main]]
|szabad birodalmi város
|1220-tól birodalmi választóhely, amit az 1356-os aranybulla megerősített.
|
|-
|[[Friedberg]]
|szabad birodalmi város
|1252-től.
|
|-
|[[Fuldai Püspökség|Fulda]]
|Püspökség
|Szent Bonifác alapította 744-ben, II. Frigyes garantálta jogait 1220-ban, hercegérsekség 1752-től.
|
|-
|[[Haguenau|Hagenau]]
|szabad birodalmi város
|1260-tól birodalmi város, 1354-től Décapole fővárosa.
|
|-
|[[Hanau-Lichtenberg]]
|uradalom
|1456-ban felosztották Hanaui grófságot Hanau-Babenhausenre, majd megörökölték a Lichtenbergi uradalmat 1474-ben. 1736-ban Hesse-Darmstadt kapta meg.
|
|-
|[[Hanau-Münzenberg]]
|grófság
|1456-ban vált ki a Hanaui grófságból. 1642-ben újra egyesült Hanau-Lichtenberggel, majd 1736-ban Hesse-Kassel része lett.
|
|-
|[[Heitersheim]]
64. sor:
|[[Hersfeld]]
|hercegség
|736 körül alapította szent Sturm, birodalmi jogait 775-ben Nagy Károly garantálta. Világi hercegséggé 1648-ban alakult és Hesse-Kassel birtokolta.
|
|-
|[[Hessen]]
|[[Tartománygrófság]]
|1247-ben alapították a Thüringiai örökösödési háború után. Központja Kassel volt. 1567-ben, I. Fülöp halála után felosztódott.
|
|-
|[[Hessen-Darmstadt]]
|Tartománygrófság
|Hessen felosztásából keletkezett 1567-ben, majd 1806-ban Hesseni nagyhercegség lett.
|
|-
|[[Hessen-Kassel]]
|Tartománygrófság
|Hessen felosztásából keletkezett 1567-ben, majd választófejedelemséggé alakult 1803-ban.
|
|-
|[[Hessen-Marburg]]
|Tartománygrófság
|1567-ben alakult és 1604-ben Hessen-Darmstadthoz csatolták.
|
|-
|[[Hessen-Rheinfels]]
|Tartománygrófság
|Hessen felosztásából keletkezett 1567-ben és magába foglalta a korábbi Katzenelnbogeni grófságot Rheinfelsi várral együtt. Az ág kihalt 1583-ban és Hessen-Kasselhez csatolták.
|
|-
|[[Isenburg-Birstein]]
|hercegség
|Isenburg-Büdingen-Birsteinből alakult ki 1628-ban, 1644-ben beolvadt Isenburg-Offenbachba, majd újjáéledt 1711-ben. 1744-től hercegség.
|
|-
|[[Isenburg-Büdingen-Büdingen]]
|grófság
|Az Isenburgi grófság alága volt 1511-től (Oberisenburg), majd tovább osztódott 1628-ban.
|
|-
|[[Isenburg-Büdingen-Meerholz]]
|grófság
|Isenburg-Büdingenből vált ki 1673-ban.
|
|-
|[[Isenburg-Büdingen-Wächtersbach]]
|grófság
|Isenburg-Büdingenből vált ki 1673-ban.
|
|-
|[[Kaysersberg]]
|szabad birodalmi város
|Décapole része 1354-től.
|
|-
|[[Königstein]]
|grófság
|Eppstein urai birtokolták, I. Miksa emelte birodalmi grófsággá 1505-ben, 1535-ben Stolberg örökökte, majd Mainz 1581-ben megkaparintotta.
|
|-
|[[Kriechingen]]
|grófság
|Lotharingia korábbi hűbérbirtoka Créhange körül, 1617-ben birodalmi grófság, 1697-től Kelet-Frízföld birtoka, 1726-tól Wied-Runkel kapta meg.
|
|-
|[[Landau (Rajna-vidék–Pfalz)|Landau]]
|szabad birodalmi város
|Birodalmi jogait I. Rudolf garantálta 1291-ben, Speyer püspöke szerezte meg 1324-ben, majd I. Miksa 1511-ben újra alapította. 1521-ben Décapole része lett.
|
|-
|[[Leiningen-Dagsburg]]
|grófság
|A Leiningeni grófság utóda 1317-től, hercegség 1779-től.
|
|-
|[[Leiningen-Hartenburg]]
128. sor:
|[[Leiningen-Westerburg]]
|grófság
|A Leiningeni grófság utóda 1317-től, majd Westerburg urai kapták meg 1467-ben.
|
|-
|[[Lotaringiai Hercegség|Lotaringia]]
|Hercegség
|A korábbi felső Lotharingia 1431-től. 1766-ban Franciaországhoz csatolták.
|
|-
|[[Metzi Püspökség|Metz]]
|püspökség
|535-ben alakult, birodalmi előjogait IV. Károly biztosította 1357-ben, 1552-ben II. Henrik francia király szállta meg, 1648-tól a Három francia püspökség része.
|
|-
|[[Münster]]
160. sor:
|[[Nassau-Usingen]]
|hercegség
|1659-ben vált ki Nassau-Saarbrückenből, hercegség 168-tól, 1806-tól Nassau része.
|
|-
|[[Nassau-Weilburg]]
|hercegség
|1688-tól hercegség, 1806-tól Nassau része.
|
|-
|[[Nomeny]]
|[[Őrgrófság]]
|Metzi püspökség része volt 1548-ig, II. Miksa alapította 1567-ben, majd Lotharingiához csatolták 1612-ben.
|
|-
|[[Obernai|Oberehnheim]]
180. sor:
|[[Odenheim]]
|[[Polgármesterség]]
|1122-ben alapították, majd átköltözött 1507-ben Bruchsalba.
|
|-
|[[Ollbrück]]
|uradalom
|Olbrücki kastély körüli területek, eredetileg Wied uralta.
|
|-
|[[Pfalz-Lautern]]
|hercegség
|Pfalz-Simmern része volt 1577-től.
|
|-
|[[Pfalz-Simmern]]
|hercegség
|A Pfalzi választófejedelemség felosztása után alakult 1410-ben, 1685-ben Pfalz-Neubugrhoz került.
|
|-
|[[Pfalz-Veldenz]]
|hercegség
|A korábbi Veldenzi grófságot 1444-ben Pfalz-Zweibrücken örökölte meg.
|
|-
|[[Pfalz-Zweibrücken]]
|hercegség
|A korábbi Zweibrückeni grófság, amit perszonálunióban igazgattak Pfalz-Simmern urai 1459-ig. 1734-ben Pfalz-Birkenfeldhez került.
|
|-
|[[Prümi Apátság|Prüm]]
|[[Apátság]]
|Kis Pipin alapította 752-ben. Birodalmi jogait II. Frigyes garantálta 1222-ben. Trierből igazgatták.
|
|-
|[[Reipoltskirchen]]
|uradalom
|1300-tól.
|
|-
|[[Rosheim]]
|szabad birodalmi város
|1303-tól, a Décapole része 1354-től, 1679-ben Franciaország bekebelezte.
|
|-
|[[Salm]]
|grófság
|1165-től Felső Salm, 1499-ben felosztották, Lotharingia része volt 1600-ig.
|
|-
|[[Salm-Dhaun]]
|[[Wildgrófság|Wild-]] és [[Rajnagrófság]]
|1499-től vált ki Salmból. Az uralkodó család 1750-ben kihalt és a grófságot Salm-Grumbach örökölte.
|
|-
|[[Salm-Grehweiler]]
|Wild- és Rajnagrófság
|Salm-Grumbachból vált ki 1668-ban.
|
|-
|[[Salm-Grumbach]]
|Wild- és Rajnagrófság
|Salm-Dhaunból vált ki 1561-ben, 1801-ben Franciaországhoz csatolták.
|
|-
|[[Salm-Kyrburg]]
|hercegség
|Salmból vált ki 1499-ben, Kirnben volt a központja, 1743-tól hercegi grófság, 1802-től hercegség.
|
|-
|[[Salm-Stein]]
|Rajnagrófság
|Salm-Grumbachból vált ki 1668-ban.
|
|-
|[[Szavojai Hercegség|Szavoja]]
|hercegség
|Arlesi királyság része volt, mint grófság. 1031-ben II. Konrád császár örökölte. IV. Károly garantálta birodalmi jogait 1361-ben. 1416-tól hercegség, 1720-ban a Szárd királyság része lett.
|
|-
|[[Sayn-Wittgenstein-Berleburg]]
|grófság
|1607-ben Sayn-Wittgensteinből vált le. 
|
|-
|[[Sayn-Wittgenstein-Wittgenstein]]
|grófság
|1607-ben keletkezett Sayn-Wittgensteinból, majd 1657-től Sayn-Wittgenstein-Hohenstein.
|
|-
|[[Sélestat|Schlettstadt]]
256. sor:
|[[Solms-Braunfels]]
|hercegség
|Solmsból keletkezett 1258-ban, 1742-től hercegség.
|
|-
|[[Solms-Laubach]]
|hercegség
|1544-ben alakult ki Solms-Lichből.
|
|-
|[[Solms-Lich-Hohensolms]]
|hercegség
|Solms(-Braunfels)-ből alakult ki 1409-ben, 1544-től pedig Solms-Hohensolms-Lich, 1792-től hercegség.
|
|-
|[[Solms-Rödelheim]]
|hercegség
|Solms-Laubachból alakult ki 1607-ben, 1635-től Solms-Rödelheim-Assenheim.
|
|-
|[[Speyeri Püspökség|Speyer]]
|püspökség
|614 előtt alapították, birodalmi jogait I. Ottó adta 969-ben.
|
|-
|[[Speyer]]
|szabad birodalmi város
|A Speyeri püspökök elfogadták városi jogait 1294-ben, 50 birodalmi gyűlés székhelye volt.
|
|-
|[[Sponheim]]
|grófság
|A 11. században alapították és a Badeni őrgrófság közös birtoka volt a Simmerni palotagrófokkal 1437-től.
|
|-
|[[Strasbourgi Püspökség|Strasbourg]]
|püspökség
|A 4. században alapították és érsekség 982-től.
|
|-
|[[Strasbourg]]
|szabad birodalmi város
|1262-től.
|
|-
|[[Touli Püspökség|Toul]]
|püspökség
|365-ben alapította szent Mansuetus. Birodalmi jogait 928-ban I. Henrik megerősítette. 1552-ben megszállta II. Henrik francia király, a három püspökség része 1648-tól.
|
|-
|[[Toul]]
|szabad birodalmi város
|A 13. századtól, 1552-ben elfoglalta II. Henrik.
|
|-
|[[Türkheim]]
|szabad birodalmi város
|1312-től, majd a Décapole része 1354-től.
|
|-
|[[Verduni Püspökség|Verdun]]
|püspökség
|346 körül alapították, birodalmi jogait III. Ottó megerősítette 997-ben. 1552-ben elfoglalta II. Henrik francia király, a három püspökség része 1648-tól.
|
|-
|[[Verdun (Meuse)|Verdun]]
|szabad birodalmi város
|A 12. századtól (Wirten), 1552-ben elfoglalta II. Henrik francia király.
|
|-
|[[Waldeck-Pyrmont|Waldeck]]
|grófság
|1180 körül alapították a családot, birodalmi jogait Vencel garantálta 1379-ben, 1625-től Waldeck-Pyrmont, 1712-től hercegség.
|
|-
|[[Wartenberg-Rohrbach|Wartenberg]]
|grófság
|1232-ben alapították, a Riedesel család örökölte 1428-ban.
|
|-
|[[Weissenburg]]
|szabad birodalmi város
|1306-tól, a Décapole része 1354-től, 1648-ban Franciaország bekebelezte.
|
|-
|[[Weissenburgi Polgármesterség|Weissenburg]]
|Polgármesterség
|660 körül alapította a Speyeri püspök, birodalmi jogait II. Ottó ajándékozta 967-ben, majd 1546-tól ismét Speyer alá tartozott.
|
|-
|[[Wetzlar]]
|szabad birodalmi város
|Birodalmi előjogait I. Frigyes ajándékozta 1180-ban.
|
|-
|[[Wormsi Püspökség|Worms]]
|püspökség
|614-ben alapították.
|
|-
|[[Worms (település)|Worms]]
|szabad birodalmi város
|I. Frigyes garantálta jogait 1184-ben.
|
|-
|}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Felső-rajnai_körzet”