„Immunrendszer” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
egy adott [[antigén]] hatására kialakuló, az esetleges [[fertőzés]] elleni védekezésben részt vevő [[sejt]]ek, [[szövet (biológia)|szövetek]] és [[Szerv (biológia)|szerv]]ek együttese. Ennek a szervrendszernek a működése az immunitásban nyilvánul meg. Ennek a szónak jelentése: védettség, mentesség. Az immunrendszer fő feladata, hogy megkülönböztesse a saját és nem saját, vagyis idegen anyagokat. Valamint, ha idegen anyaggal találkozik, akkor azt eltávolítsa, megsemmisítse.
 
A leggyakoribb kórokozók a [[baktériumok]], [[vírusok]], [[gombák]], de előfordulnak eukarióta [[egysejtűek]], sőt, többsejtű kórokozók is, mint például [[férgek]]. A saját szervezet károsodása is veszélyes lehet a szervezet számára, mint például [[rák (betegség)|rákos]] daganatok. Normál esetben, ha egy sejt már nem tudja megfelelően ellátnia feladatát, akkor vagy magukat pusztítják el ([[apoteózisApoptózis]]), vagy elpusztíttatják magukat ([[nekrózisNekrózis]]). A túlélés érdekében minden szervezetnek kell, hogy legyen védekező reakciója. A veleszületett immunválasz már a törzsfejlődés korai szakaszában megjelent, és azóta lényegében változatlanul működik. A gerincesek immunrendszere képes a tanulásra, ez a szerzett immunitás, ami még hatékonyabbá teszi a védekezést. A kétféle immunrendszer együttműködése segít megőrizni a szervezet egészségét.<ref>{{cite book |author=J. A. Borghans, A. J. Noest, R. J. De Boer |title=How Specific Should Immunological Memory Be? |in=The Journal of Immunology |Nummer=163 |Datum=1999 |Seiten=569–575 |Online=[http://www.jimmunol.org/cgi/content/full/163/2/569 jimmunol.org]}}</ref>
 
A növényeknél az állatokhoz hasonló veleszületett immunválasz működik, de nincs adaptív immunválasz, így T-sejtek és antitestek sem. Baktériumokban és archeákban a CRISPR-Cas-rendszer valósítja meg a tanulásra képes immunitást, ami vírusokkal szemben védi őket.<ref>S. Al-Attar, E. R. Westra u.&nbsp;a.: ''Clustered regularly interspaced short palindromic repeats (CRISPRs): the hallmark of an ingenious antiviral defense mechanism in prokaryotes.'' In: ''[[Biological Chemistry]].'' Band 392, Nummer 4, April 2011, S.&nbsp;277–289. [[doi:10.1515/BC.2011.042]]. [[PMID:21294681|PMID 21294681]]. (Review).</ref><ref>M. P. Terns, R. M. Terns: ''CRISPR-based adaptive immune systems.'' In: ''[[Current Opinion in Microbiology]].'' Band 14, Nummer 3, Juni 2011, S.&nbsp;321–327. [[doi:10.1016/j.mib.2011.03.005]]. [[PMID:21531607|PMID 21531607]]. {{PMC|3119747}}. (Review).</ref><ref>[[Luciano Marraffini|L. A. Marraffini]], E. J. Sontheimer: ''CRISPR interference: RNA-directed adaptive immunity in bacteria and archaea.'' In: ''[[Nature Reviews Genetics]].'' Band 11, Nummer 3, März 2010, S.&nbsp;181–190, [[doi:10.1038/nrg2749]], [[PMID:20125085|PMID 20125085]], {{PMC|2928866}} (Review).</ref>