„Szilárd Leó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Németországban: 1 link korr.
Manhattan terv/projekt kötőjel nélkül
110. sor:
[[1939]]. [[október 21.|október 21-ére]] hívták össze az Uranium Committee („Uránbizottság”) első találkozóját, melyen Szilárd, Teller és Wigner vett részt, valamint Fred Loomis Mohler, Alexander Sachs és Richard Brooke Roberts. Megkérdezték tőlük, konkrétan milyen kutatásokat kellene végezni atombomba előállításához. Első lépésként 4 tonna [[grafit]]ra és 50 tonna [[urán-oxid]]ra volt szükségük, mert ezt akarták felhasználni az elnyelődés mértékének megmérésére.
 
Ez az első szállítmány {{szám|6000}} dollárba került, és [[1940]]. [[február 20.|február 20-án]] érkezett meg. Ezzel indult be a [[Manhattan- terv|Manhattan projekt]], amelyben a reaktortervezés [[Enrico Fermi]] és Szilárd Leó, a [[kémia]]i problémák megoldása Wigner Jenő, a [[matematika]]i számítások elvégzése pedig [[Neumann János]] feladata volt, sok más amerikai és emigráns tudóssal együtt. A finanszírozás mindig konkrét kutatásokra vonatkozott, amit szakmailag meg kellett indokolni. Végül a Manhattan- projekt nagyjából 2 milliárd dollárt emésztett fel (ami a többi háborús költségekkel összehasonlítva szerény összeg volt).<ref name="William Lanouette 1997"/><ref>[http://www.atomicarchive.com/Docs/SmythReport/smyth_iii.shtml Atomic Energy for Military Purposes (The Smyth Report)]</ref> A Manhattan- projektet Szilárd Fermivel közösen vezette, aki alapos tudós volt, míg Szilárd „csupán” remek ötleteivel állt elő. Kiegészítették egymást, de gyakran vitába is keveredtek emiatt. Az uránnal azonban nem ment minden simán, mert a neutronok csupán a könnyű uránt, az U235-öt hasították szét, a nagyobb mennyiségben jelen lévő többi atom viszont elnyelte azt, lelassítva, sőt megállítva a láncreakciót. Ezért az uránt grafittal vették körül, hogy ezzel lelassítsák a neutronok sebességét, melyek ezután nem nyelődnek el a nehéz uránban. Ez volt a láncreakció kulcsa. A németek is ugyanezzel próbálkoztak, de félretették a megoldást, mert arra a hibás eredményre jutottak, hogy a grafit elnyeli a neutronokat. Szilárd szerint azonban a problémát a grafit nem megfelelő tisztasága okozta, mivel a grafit gyártásakor használt [[bór]]tartalmú elektródok szennyeződést okoztak. [[1941]]-ben az amerikai kormány minimális támogatással személyesen intézkedett a tiszta urán és a grafit előállításáról, mely elengedhetetlen volt a reaktor építéséhez. Szilárd vezetése alatt addig soha nem gyártott tisztaságú grafit készült [[Oak Ridge (Tennessee)|Oak Ridge-ben]].
 
Később rájöttek, hogy a tiszta grafit már nem nyeli el a neutronokat, de oly mértékben lelassítja a folyamatot, hogy bomba nem készíthető belőle, ezért két új módszert is kidolgoztak. Az egyik megoldás az volt, hogy elkülönítik a nehéz és a könnyű uránt, amely azután már alkalmas a láncreakcióhoz. Azonban ez az eljárás meglehetősen bonyolult volt ahhoz, hogy kellő eredményt érhessenek el vele. A másik módszer, hogy a grafitba ágyazódó urán lassú láncreakciója folytán hagyják, hogy a nehéz urán elnyelje a neutronokat. A neutronok az uránt néhány nap alatt egy másik hasadóanyaggá, [[plutónium]]má alakítják át, amely könnyen kivonható és bomba készíthető belőle.
 
Szilárd [[1942]]-ben Chicagóba költözött és 1942 februárjától [[1946]] júliusáig vezető fizikusként dolgozott [[Arthur Compton]]nal a [[Chicagói Egyetem]] Metallurgiai Laboratóriumban (Metallurgical Laboratory). Ez a laboratórium lett az atombomba-fejlesztés, vagyis a Manhattan- projekt egyik vezető kutatóbázisa. Mivel a nemzetvédelmi kutatási osztály részeként működött a Manhattan- projekt, vezetőjének Leslie Groves tábornokot nevezték ki és ezzel katonai irányítás alá került a projekt. 1942. augusztus 29-én megkezdődött az atombomba előállításához szükséges gépek és alkatrészek gyártása az Oak Ridge völgyében, a titkos helyet Manhattan Districtnek nevezték. A nácik ekkor már felhagytak az atombomba-készítéssel, mert nem értek el megfelelő eredményeket, de az amerikaiak ezt még nem tudták.
 
1942. [[december 2.|december 2-án]], Fermi, Szilárd és munkatársai bemutatták az első nukleáris láncreakciót a Chicagói Egyetemen, a Stagg Fieldi [[amerikai futball|amerikaifutball]]-stadion egyik lelátója alatt épült grafit reaktorblokkban. Méretei óriásiak voltak. A hatméteres atommáglya {{szám|45000}} grafittéglából és a közéjük ágyazott urán labdacsokból állt. Ez a sikeres kísérlet volt Szilárd atomelméletének gyakorlati igazolása.
189. sor:
* A Hold túlsó oldalán egy holdkráter<ref>https://en.wikipedia.org/wiki/Szilard_%28crater%29</ref> viseli a nevét.
* Az 1999. október 24-én két magyar csillagász ([[Sárneczky Krisztián]] és Szabó Gyula) által fölfedezett kisbolygót Szilárd Leóról nevezték el ([[38442 Szilárd]]).<ref name="nol">{{cite web|url=http://esztergom.mcse.hu/files/old/magyar/szilard.html|title=Szilárd kráter|publisher=|date=|accessdate=|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070214032725/http://esztergom.mcse.hu/files/old/magyar/szilard.html#|archivedate=2007-02-14}}</ref>
* A Manhattan- projektről szóló "A Nap" (Day One, 1989) c., Emmy-díjas filmben alakja főszereplőként tűnik fel.<ref>http://www.port.hu/a_nap_day_one/pls/w/films.film_page?i_film_id=7143</ref>
* Az [[Amerikai Fizikai Társaság|Amerikai Fizikusok Társasága]] róla nevezett el egy díjat.<ref name="éden">{{cite book |last = Sagan |first = Carl |authorlink = Carl Sagan| others = ford. [[Szilágyi Tibor (műfordító)|Szilágyi Tibor]] |title = Az éden sárkányai |origyear = 1977 |year = 2008 |publisher = Európa |location = Budapest |language = magyar |isbn = 978-963-07-8448-1 |pages = 354-355}}</ref>
* A Magyar Nukleáris Társaság Szilárd Leó Díja.<ref>{{Cite web |url=http://mnt.kfki.hu/index.php?contentid=499&lang=hu# |title=Archivált másolat |accessdate=2014-05-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140525232237/http://mnt.kfki.hu/index.php?contentid=499&lang=hu# |archivedate=2014-05-25 }}</ref>