„Szilárd Leó” változatai közötti eltérés

Ez az első szállítmány {{szám|6000}} dollárba került, és [[1940]]. [[február 20.|február 20-án]] érkezett meg. Ezzel indult be a [[Manhattan- terv|Manhattan projekt]], amelyben a reaktortervezés [[Enrico Fermi]] és Szilárd Leó, a [[kémia]]i problémák megoldása Wigner Jenő, a [[matematika]]i számítások elvégzése pedig [[Neumann János]] feladata volt, sok más amerikai és emigráns tudóssal együtt. A finanszírozás mindig konkrét kutatásokra vonatkozott, amit szakmailag meg kellett indokolni. Végül a Manhattan- projekt nagyjából 2 milliárd dollárt emésztett fel (ami a többi háborús költségekkel összehasonlítva szerény összeg volt).<ref name="William Lanouette 1997"/><ref>[http://www.atomicarchive.com/Docs/SmythReport/smyth_iii.shtml Atomic Energy for Military Purposes (The Smyth Report)]</ref> A Manhattan- projektet Szilárd Fermivel közösen vezette, aki alapos tudós volt, míg Szilárd „csupán” remek ötleteivel állt elő. Kiegészítették egymást, de gyakran vitába is keveredtek emiatt. Az uránnal azonban nem ment minden simán, mert a neutronok csupán a könnyű uránt, az U235-öt hasították szét, a nagyobb mennyiségben jelen lévő többi atom viszont elnyelte azt, lelassítva, sőt megállítva a láncreakciót. Ezért az uránt grafittal vették körül, hogy ezzel lelassítsák a neutronok sebességét, melyek ezután nem nyelődnek el a nehéz uránban. Ez volt a láncreakció kulcsa. A németek is ugyanezzel próbálkoztak, de félretették a megoldást, mert arra a hibás eredményre jutottak, hogy a grafit elnyeli a neutronokat. Szilárd szerint azonban a problémát a grafit nem megfelelő tisztasága okozta, mivel a grafit gyártásakor használt [[bór]]tartalmú elektródok szennyeződést okoztak. [[1941]]-ben az amerikai kormány minimális támogatással személyesen intézkedett a tiszta urán és a grafit előállításáról, mely elengedhetetlen volt a reaktor építéséhez. Szilárd vezetése alatt addig soha nem gyártott tisztaságú grafit készült [[Oak Ridge (Tennessee)|Oak Ridge-ben]].

Szilárd [[1942]]-ben Chicagóba költözött és 1942 februárjától [[1946]] júliusáig vezető fizikusként dolgozott [[Arthur Compton]]nal a [[Chicagói Egyetem]] Metallurgiai Laboratóriumban (Metallurgical Laboratory). Ez a laboratórium lett az atombomba-fejlesztés, vagyis a Manhattan- projekt egyik vezető kutatóbázisa. Mivel a nemzetvédelmi kutatási osztály részeként működött a Manhattan- projekt, vezetőjének Leslie Groves tábornokot nevezték ki és ezzel katonai irányítás alá került a projekt. 1942. augusztus 29-én megkezdődött az atombomba előállításához szükséges gépek és alkatrészek gyártása az Oak Ridge völgyében, a titkos helyet Manhattan Districtnek nevezték. A nácik ekkor már felhagytak az atombomba-készítéssel, mert nem értek el megfelelő eredményeket, de az amerikaiak ezt még nem tudták.

* A Manhattan- projektről szóló "A Nap" (Day One, 1989) c., Emmy-díjas filmben alakja főszereplőként tűnik fel.<ref>http://www.port.hu/a_nap_day_one/pls/w/films.film_page?i_film_id=7143</ref>