„Vámosszabadi” változatai közötti eltérés

'''Alsóvámost''' régebben Vámosnak nevezték, mely vámszedési jogából eredeztethető. Első okleveles említése [[1268]]-ból való, melyben a település ''„Villa Vamus”''-ként szerepelt. Már akkor tartozott hozzá egy puszta, melyet Sáránsérnek (ma Sárás puszta) neveztek. A helységet a [[18. század]]ban sok háborús pusztítás érte. Először [[I. Ottokár cseh király]] hadai dúlták fel, majd [[Batu kán]] [[tatárjárás|tatár]] hordái tették a földdel egyenlővé. [[Győr]] [[1594]]-es ostromakor pedig a [[oszmánOszmán birodalomBirodalom|török]] csapatok égették fel. Ekkor pusztult el a falu fából készült temploma is, mely még 1330-ban épült.

Az 1332-1337. évi pápai adószedők tizedjegyzékeiben említik ''"Wamus"'' (Vámos) falu templomát. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] 1466-ból származó leiratából tudjuk, hogy Vámos és környéke akkoriban a győri káptalan birtoka volt. Később ez a terület a [[HéderváryHédervári család|Héderváryak]] és a Viczayak tulajdonába került. Az itt élők a [[17. század]] második felében a [[evangélikus kereszténység|lutheránus]] vallást követték. Ezért 1660-ban Héderváry János győri kanonok felszólította a vámosiakat, hogy térjenek át a katolikus hitre, s ha ezt nem teszik költözzenek el. Emiatt sokan kerestek új otthont a szomszédos Újfaluban, valamint Csiliz- és [[Csallóköz]] más helységeiben. A római katolikus gyülekezet anyakönyveit az 1677-es évtől kezdődően vezetik.