„Apám beájulna” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
20. sor:
 
Az '''''Apám beájulna''''' 2003-as magyar nagyjátékfilm, [[Salinger Richárd]] azonos című regényének adaptációja. A film két főszereplője a 17 éves Szarka ([[Gáspár Kata (színművész)|Gáspár Kata]]) és a 18 éves Barbi ([[Csősz Boglárka]]), rendezte [[Sas Tamás]].
 
A filmet a kritikák leértékelően fogadták, a nézők előtt is erősen vegyes fogadtatásban részesült. Nehezményezték így a drága költségvetés mellett elkövetett technikai hibákat, a költséges külföldi forgatást, a színészek gyenge teljesítményét és a történet semmitmondó, üres, közhelyekkel és hamissággal teli tartalmát.
 
==Történet==
29 ⟶ 31 sor:
Egyik nap Barbi azzal az ötlettel áll Szarka elé, hogy utazzanak el. Így útnak is indulnak, Barbi pénzével és Szarka eszével, [[Kréta (sziget)|Krétára]], egy luxusszállodába…
{{cselekmény vége}}
 
== Vélemények a filmről ==
A film költségvetésének nagyrészét a külföldön forgatott jelenetekre fordították.
 
Gőzsy Kati filmkritikája szerint a film szereplői híres színészek tinédzser klónjai. A főszereplő Barbi szinte prostituált módjára viselkedik, ahogy Szarkával fiúk után kutatva bejárja Európát. A film története közhelyes, mintha a tizenéves lányok fecsegők és a szexen jár az eszük. A háttérben hallható monológ hangjátékká bénítja a filmet és ront a cselekmény menetén. A párbeszédek erőltetettek, kifejezéstelenek és semmi sincs, ami elterelné a figyelmet az üres szócsépléstől, a két fiatal szereplő játéka néhol természetes, máskor ripacskodáshoz hasonlít. A vágás ütemezése rossz, a film trükkök is silányak, míg egy bevágott klip-jelenet Gőzsy szerint ''maximum csak fiatalosította a képi világot a fiatalítás helyett.''<ref>[https://index.hu/kultur/mozi/apam1212/ Ordas prosti a tinifilmben (index.hu)]</ref>
 
A moziplissz.hu filmkritikája a filmet egy házi videofilmhez hasonlítja, amely túlságosan elkapkodja a cselekményt, az elbészélésmód elveszíti ezáltal a linearitását, emiatt időnként összefüggéstelenek a jelenetek. A film történetének nincs egysége, s nincs lehetőség a szellemi elmélyedésre az erőtlen párbeszédektől, így az egész tartalommentes. Az alapul szolgáló könyv a felnőtté válás traumatikus folyamatát mutatja be, amiből viszont a filmadaptációban semmi sem látható, a nehéz helyzeteket semmitmondó gesztusokkal oldják meg, ami a dramaturgiát hamissá teszi, a filmbeli emberi viszonyokat pedig hiteltelenné. Szarka és Barbi kapcsolata csak egyfajta egymás mellett való élés, nem érződik igazi barátság, a kalandjaik mesterkéltek, egyedül csak a kettejük közötti kontraszt az, ami megfelelő: Barbi, mint egy szőke és ledér csinibaba, addig Szarka szürke, önmarcangoló figura. A rendező bár érvelt amellett, hogy az amerikai tinifilmek egysíkúságát akarta megtörni, viszont az Apám beájulna még azoknál is egysíkúbb, ugyanis semmilyen mellékszála nincs a filmnek. Az ígéretekkel ellentétben az olyan szereplők, mint Kern András nem tudják kellően támogatni a film gyatra mivoltát, nem adnak ugyanis erős karaktereket. Az Apám beájulna egy ''színes mese, melynek csalókasága abban áll, hogy igaznak akar tűnni,'' azonkívül a kritika szerint felelőtlen üzenetet is közvetít, hogy a tinédzserek nehézségei elintézhetőek egy-egy együttérző simogatással vagy néhány tízezressel.<ref>[https://moziplussz.hu/kritika/348/apam-beajulna Filmkritika – Apám beájulna (moziplussz.hu)]</ref>
 
==További információk==