Wikipédia

„Siklóernyő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
korr, átfogalmaz
8. sor:
A siklóernyő tulajdonképpen egy speciális, mesterséges [[kevlár]][[szálasanyag]]ú fonalakból [[Szövet (textilipar)|szőtt]] [[szárny]]. Felső felületén a [[levegő]] áramlása gyorsabb, mint alul, így alul nyomó-, felül pedig szívóhatás ([[felhajtóerő (aerodinamika)|felhajtóerő]]) keletkezik.
 
A siklóernyős kupolát cellákkal osztják több részbe, melyek között szabad a levegő áramlása, azonban kifelé lassabban távozik a levegő. Az ernyőn egyes gyártók pl. kiömlő lukakat is kialakítanak, de mindezek és az ehhez hasonló apróbb változtatások nagy különbségeket nem eredményeznek az egyes típusok között.
 
A siklóernyőt a [[szárnyprofil]] alakjának módosításával lehet irányítani a zsinórzat segítségével. Ezt nevezik trim rendszernek. A trim sebesség az ernyő alapsebessége a levegőhöz képest olyankor, amikor egyetlen zsinórt sem húzunk meg. Az ernyők sebessége a gyorsító használatával növelhető. Ugyanígy fékek használatával lassíthatunk az ernyőn, ami leszálláskor hasznos. Az ernyő a fékek használatával irányítható balra vagy jobbra.
14. sor:
==Kialakulása==
[[Fájl:Parapente - 166.jpg|bélyegkép]]
A siklóernyő az [[ejtőernyő]]ből kifejlesztett [[repülőeszköz|repülő]]- és [[sporteszköz]], amely a [[madár|madarakhoz]] hasonlóan a [[szél]] energiáját és a felfelé szálló [[légáramlat]]ok [[felhajtóerő (aerodinamika)|felhajtó erejét]] használja fel a földről való felemelkedéshez és a [[repülés]]hez. Újabb változatainál, a [[motoros siklóernyő]]knél már kis teljesítményű [[belsőégésű motor]] is van, amely egy [[légcsavar|propellert]] hajt meg.▼
 
▲A siklóernyő az [[ejtőernyő]]ből kifejlesztett [[repülőeszköz|repülő]]- és [[sporteszköz]], amely a [[madár|madarakhoz]] hasonlóan a [[szél]] energiáját és a felfelé szálló [[légáramlat]]ok [[felhajtóerő (aerodinamika)|felhajtó erejét]] használja fel a földről való felemelkedéshez és a [[repülés]]hez. Újabb változatainál, a [[motoros siklóernyő]]knélnél már kis teljesítményű [[belsőégésű motor]] is van, amely egy [[légcsavar|propellert]]t hajt meg.
A siklóernyő elődje a paplanernyő, amely az ejtőernyő egy fajtája (légcellás ejtőernyő). Az ejtőernyőzéshez használt paplanernyők azonban nem siklásra vannak optimalizálva. Siklószámuk (egységnyi süllyedéshez mekkora vízszintesen megtett táv tartozik) kicsi, kormányzásuk pedig nehézkes. A siklóernyőzés mégis a hegymászók találmánya, akik a csúcsot elérve igyekeztek könnyebb utat választani a lejutáshoz. A siklóernyők fejlődése teljesen elvált az ejtőernyőkétől. Karcsúbb, több cellából álló, kedvezőbb szárnyprofilú ernyők - immár repülésre alkalmas légijárművek - születtek. A fejlődés a mai napig tart, a fő irány a kezelhetőség, a biztonság és a teljesítmény növelése.▼
 
▲A siklóernyő elődje a paplanernyő, amely az ejtőernyő egy fajtája (légcellás ejtőernyő). Az ejtőernyőzéshez használt paplanernyők azonban nem siklásra vannak optimalizálva. Siklószámuk[[Siklószám]]uk (egységnyi süllyedéshez mekkora vízszintesen megtett táv tartozik) kicsi, kormányzásuk pedig nehézkes. A siklóernyőzés mégis a hegymászók találmánya, akik a csúcsot elérve igyekeztek könnyebb utat választani a lejutáshoz. A siklóernyők fejlődése teljesen elvált az ejtőernyőkétől. Karcsúbb, több cellából álló, kedvezőbb szárnyprofilú ernyők - immár repülésre alkalmas légijárművek - születtek. A fejlődés a mai napig tart, a fő irány a kezelhetőség, a biztonság és a teljesítmény növelése.
 
==Siklóernyő fajták==
30 ⟶ 31 sor:
*Beömlőnyílás
*Stabilizátor lap
*Zsinórzat (6-7 méter hosszú, selyemszál védőszövettel körülszőtt [[kevlár]] vagy ''dynema'' vagy ún. versenyzsinór, melynek anyaga általában burkolatlan kevlár)
*Hevederek
*Fékzsinórok (a kilépő élekhez vannak rögzítve)
*Fékfogantyú (a két fékzsinór aljára kötött fogantyú)
*Beülő (hevederekkel rögzítik a pilótát)
*Mentőernyő - kötelező a beülőben elhelyezni a mentőernyőt is. A siklóernyőhöz használt mentőernyő nem alkalmas szabadesésből történő nyitásra, ugyanis a siklóernyő mindig fékezi a zuhanást. Mentőernyőből akró pilóták kettőt is raknak a beülőjükbe.
 
**Tárzsák - a siklóernyőt tárzsákba csomagolják a beülővel együtt, így viszonylag könnyen szállítható hátizsákot kapunk. Ennek össztömege manapság a 10–20 kg-ig terjedő skálán mozog.
***Gyorszsák: az ernyőt gyorsan bele tudjuk ebbe csomagolni, és így a cellák sem sérülnek, viszont sok helyet foglal és nehezen szállítható.
 
==A siklóernyők osztályozása==
A siklóernyőket több szervezet is osztályozza méretük, gyorsaságuk, reakcióidejük és biztonságuk alapján. Ezek mind egymással összefüggő adatok. A legjelentősebb osztályozás jelenleg a DHV vagy LTF. A legbiztonságosabb ernyőkről elmondható, hogy lassabban repülnek, mint a versenyernyők, melyeknek kisebb a felülete és ezért gyorsabbak, azonban nagyobb tudás kell a biztonságos használatukhoz. Az ernyők fejlesztésénél a fő irány a gyorsaság növelése a biztonság növelése mellett, így az ernyők egyre nagyobb sebességűek, és egyre kevesebb zsinór fut rajtuk. Jelenleg az ernyősök trim sebessége nem túl magas. Ha nem húznak féket, és engedik az ernyőt, akkor kb. 36–40&nbsp;km/órásh sebességet érnek el, átlagos, nem versenyernyővel. Jellemzően minél kisebb az ernyő felülete és minél szélesebb, annál gyorsabb lesz. A gyártók folyamatosan próbálják megtalálni a legjobb, azaz leggyorsabb és legbiztonságosabb ernyőtípust. Vannak egészen szélsőséges kísérleti ernyők is.<ref>https://www.youtube.com/watch?gl=DE&hl=de&v=X-OzE4jOtw0</ref> Továbbá felmerültFelmerült már az is, hogy a [[kite]] ernyőkhöz hasonlóan a belépőélt merevítsék levegővel például, de ezek mind a sport viszonylag szabad jellegét érintő változások lennének.
 
Az akro ernyők szintén kis felületűek, hogy a pilóták kisebb ellenállásba ütközzenek, amikor a kupolát "a fellépő erők ellen hatva" mozgatják.
 
A tandem siklóernyők viszonylag nagyok, és ezáltal lassúak, biztonságosak.
 
==A siklóernyőzés fő fajtái==
[[File:Paragliding csolnok atom.jpg|thumb|Siklóernyős pilóták lejtőzőrepülése Csolnok mellett a Mókus hegy gerincén.]]
 
# Távrepülés
# Akrobatikus siklóernyőzés (akro)
 
A '''távrepülés''' célja értelemszerűen a légterek és államhatárok figyelembe vételével megtett leghosszabb táv. A távok megtételét manapság [[Global Positioning System|GPS]]-''tracklog'' igazolja, régebbenkorábban ehhez még tanúkra és fényképezőgépre volt szükség. A világversenyeken a pilóták nagyjából egyszerre indulnak el a cél felé. Mivel az időjárás nagyban befolyásolja a sikert, némi szerencse is szükségeltetik a megfelelő kondíciókhoz. A világrekord jelenleg 502&nbsp;km, ezt a dél-afrikai Nevil Hulett repülte 2008. december 14-én.<ref>http://records.fai.org/data?p=7633{{Halott link|url=http://records.fai.org/data?p=7633 |date=2018-11 }}</ref> Magyarországon az egyik legsikeresebb távrepülő Simonics Péter (a magyar siklóernyő válogatott szövetségi kapitánya), aki Forgó Szilárddal Brazíliában repült világrekordot párban. A távrepülésben többféle feladat megrepülése lehetséges. Ezek a következőek: szabadtáv, háromszög és hurok. Ezek a feladatok nehézségüktől függően különféle szorzókkal bírnak, melyeket az FAI (Fédération Aéronautique Internationale - The World Air Sports Federation) szervezetének kell bejelenteni.
 
Az '''akro''' siklóernyőzés lényege akrobatikus manőverek bemutatása a levegőben (innen a név). Ezeket a versenyeket rendszerint tavak fölött rendezik meg a biztonság kedvéért. A pilóták megadott és saját maguk által kifejlesztett manővereket mutatnak be. Az [[akrózás]] lényege tulajdonképpen az ernyő tudatos kezelése, vészhelyzetek előidézése és megoldása, mindez látványos formában. Ebben sikeresek a magyar pilóták, Kézi Gábor és Takáts Pál (Justacro Team) a világranglista előkelő helyén állnak. A két pilóta karrierjéről dokumentumfilm készült ''Adrenaline and Turbulence'' címmel.
 
Takáts Pál indult a 2009-es Red Bull X Alps elnevezésű versenyen, amely egyébként egy távrepülő megmérettetés. A kétévente megrendezett X-Alps résztvevői Salzburgból indulnak, a cél [[Monte Carlo]], a 800 kilométeres utat ernyővel és gyalog teszik meg. Takáts először vett részt, a 8. helyet szerezte meg a 30 világklasszis induló között.
 
Ezeken kívül szoktak még siklóernyős '''célraszállócélra szálló''' versenyeket is rendezni.<ref>http://www.hffa.hu/index.php/sikloernys-celraszallas</ref>
 
==Repülés==
[[File:Paragliding budapest sunset.jpg|thumb|Siklóernyős pilóták lejtőzőrepülése a Hármashatárhegy felett a naplementében.]]
 
A startolás (nem ugrás!) mindig széllel szemben történik, hogy a kupola feltöltődjön, és lassan tudjunk startolni (ahogy a repülők is), így alapvetően elmondható, hogy a siklóernyős repüléshez nem ideális a szélcsend, ahogy az erős szél sem, ami felránthatja a pilótát. Ezért a legjobban repülhető tartomány a kb. 2–5&nbsp;m/s-os szélsebesség (7–18&nbsp;km/h) startolható (a startnál és a repülés során kezelhető szélsebesség különböző). Az ernyők átlagos trimmsebessége 36–40&nbsp;km/h. Efelett már csak gyorsabb ernyőkkel lehet közlekedni a széllel szemben. Hátszélbe fordulva természetesen a talajhoz viszonyított végsebességünkvégsebesség növekszik erős szélben, így távrepüléshez ez lenne az ideális.
 
Miután a pilóta elstartolt egy hegyről és sikerült felemelkednie a talajról, egy speciális ülésben ([[beülő]]) foglal helyet, amelyet a siklóernyőhöz biztosítással ellátott karabinerekkel rögzítenek. A felemelkedés [[csörlő]]s vontatással is lehetséges sík terepen. A levegőben való fennmaradás nem olyan egyszerű, mivel az ernyők átlagban 8-11-es siklószámmal süllyednek a levegőben, ami jóval lassabb ugyan az ejtőernyős süllyedésnél, azonban korántsem elég egy több száz km-es távrepüléshez. Így a pilóták a meleg légáramlatok, a ([[termik]]ek) megkeresésével tudnak jelentős emelkedést produkálni a termikek erősségétől függően, valamint a hegy szeles oldala mellett keletkező lejtőszéllel emelkedhetnek a szükséges magasságba.
 
A [[siklószám]] azt adja meg, hogy a siklóernyő - mozdulatlan közegben - egységnyi magasságból milyen távolra képes siklani. Ha azt mondjuk, hagy valamely ernyő siklószáma 8,5, az azt jelenti, hogy 1 m magasból 8,5 m távolságra tud elsiklani.
 
Siklóernyővel több ezer méterre is fel lehet emelkedni. A biztonságos repüléshez nagyon magasban oxigénpalack szükséges, de ez Magyarországon nem jellemző. További veszély a magasban a hideg. A pilóták ezért overallban és kesztyűben repülnek ilyenkor. A legnagyobb veszély a zivatar, ami egy nagyobb gépre is veszélyes. A [[cumulonimbus|zivatarfelhő]] ugyanis beszívja a pilótát és ernyőjét, és olyan magasba repíti, ahol hideg és oxigénhiányos a környezet, valamint egyéb veszélyek vannak. Emiatt tanácsos elkerülni ezeket a [[zivatarcella|zivatarcellákat]].
 
==Vizsgakategóriák==
85. sor:
* repülésbiztonsági szervezet - 123/2005. (XII. 29.) GKM rendelet
 
A siklórepülést folytató személyek számára a sárkányrepülő és siklóernyős tevékenységhez szükséges feltételeket több szervezet igyekszik biztosítani, a fenti feltételeket önmagában a Siklórepülő Szövetség - SIRESZ biztosítja; önálló képzési és tandemrepültetési engedéllyel rendelkezik a Fly Away SE; illetve részben a HFFA - Szabad Repülők Szövetsége az MRSZ - Magyar Repülő Szövetség üzembentartásiüzemben tartási tevékenységére építve, továbbá a területet a tevékenységével érinti az MKSSZ - Magyar Könnyűrepülő Sport Szövetség és MKSZ - Magyar Könnyűrepülő Szövetség.
 
Alapvető szabályok:
94. sor:
A lejtőszabály lényege a hegy melletti lejtőn való közlekedéskor való hurok megtétele, mellyel az ütközés kizárható.
 
A termikszabály lényege, hogy a termikbe belépő siklóernyősnek fel kell vennivennie a már a termikben repülők körzési irányát, őket követve azonos irányba „tekerni” velük, így kizárvacsökkentve az ütközés lehetőségét.
 
==Magyarországi siklóernyős starthelyek==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Siklóernyő”