„Magyar irodalmi lexikon (1963–1965)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
12akd (vitalap | szerkesztései)
25. sor:
 
== Jellemzői ==
A budapesti Akadémiai Kiadó által 1963-ban (I. kötet) és 1965-ban (II. és III. kötet) 40 ezer példányban jelent meg a mű három köteteekötete, összességében 1982 oldalas magyar nyelvű, fotókkal gazdagon illusztrált irodalmi lexikonként. (1978-ban jelent meg a lexikon változatlan utánnyomása {{ISBN|9630515253}}.) A 6555 címszóból 5424 személy-, intézmény-, és folyóiratnevet takar, míg 1131 irodalomelméleti fogalmat. A lexikon a hazai irodalmárok, írók, költők rövid életrajzán kívül tartalmazza irodalmi folyóiratok, társaságok, szervezetek adatait, valamint egyes fogalmak magyarázatát számtalan portréfotóval, grafikával és képpel illusztrálva. A kötetek érdekessége, hogy az illusztrációk akkoriban még szokatlan módon a lapszélen jelentek meg.
 
A kritikák elsősorban arra mutatták rá, hogy Szinnyei József és Gulyás Pál lexikonjaitól eltérően az író fogalmát szűkebb (szépirodalmi) értelemben használták a szerkesztők az I. kötetben, számos publicista, emlékiratíró, tudományos kimaradt a műből. Ezen a gyakorlaton a szerkesztők változtattak a II. és a III. kötetben: itt viszont épp az ilyen személyek túlságosan nagy számát érte kifogás. Rámutattak mások a lexikon pontatlanságaira az írói díjakkal, végzettségekkel, álnevekkel, születési és halálozási napokkal kapcsolatban is, illetve a külföldi fordítások nem indokolt részletességű felsorolásaira, fogalmazásbeli igénytelenségre, és lexikális tömörség hiányára.
A lexikon a hazai irodalmárok, írók, költők rövid életrajzán kívül tartalmazza irodalmi folyóiratok, társaságok, szervezetek adatait, valamint egyes fogalmak magyarázatát számtalan portréfotóval, grafikával és képpel illusztrálva. A kötetek érdekessége, hogy az illusztrációk akkoriban még szokatlan módon a lapszélen jelentek meg.
 
== Kötetbeosztása ==