„Magyar irodalmi lexikon (1963–1965)” változatai közötti eltérés

A kritikák elsősorban arra mutatták rá, hogy [[Szinnyei József]] és [[Gulyás Pál]] lexikonjaitól eltérően az író fogalmát szűkebb (szépirodalmi) értelemben használták a szerkesztők az I. kötetben, számos publicista, emlékiratíró, tudományos kimaradt a műből. Ezen a gyakorlaton a szerkesztők változtattak a II. és a III. kötetben: itt viszont épp az ilyen személyek túlságosan nagy számát érte kifogás. Rámutattak mások a lexikon pontatlanságaira az írói díjakkal, végzettségekkel, álnevekkel, születési és halálozási napokkal kapcsolatban is, illetve a külföldi fordítások nem indokolt részletességű felsorolásaira, a fogalmazásbeli igénytelenségre, a bibliográfiai anyag hiányira, szűkösségére, következetlenségeire, és lexikális tömörség hiányára. Habár Benedek 1963-ban még abban reménykedett az 1930-as évekbeli lexikonokra utalva, hogy ''„bizonyára nem kell újabb emberölőt kivárni, amíg ennek a lexikonnak hiányait és hibáit újabb kiadás vagy újabb lexikon hozza helyre”'' – tévedett. A Magyar irodalmi lexikon mintegy 30 éven át nélkülözhetetlen segédeszköze volt az irodalomtörténeti kutatásnak. Újabb lexikon írására csak az 1980-as évek második felétől születtek kísérletek. Ezeknek eredménye lett a végül [[1994]]-ben megjelent ''[[Új magyar irodalmi lexikon]]''.