„Magyar irodalmi lexikon (1963–1965)” változatai közötti eltérés

A budapesti Akadémiai Kiadó által 1963-ban (I. kötet) és 1965-ban (II. és III. kötet) 40 ezer példányban jelent meg a mű három kötete, összességében 1982 oldalas magyar nyelvű, fotókkal gazdagon illusztrált irodalmi lexikonként. (1978-ban jelent meg a lexikon változatlan utánnyomása {{ISBN|9630515253}}.) A 6555 címszóból 5424 személy-, intézmény-, és folyóiratnevet takar, míg 1131 irodalomelméleti fogalmat. A lexikon a hazai irodalmárok, írók, költők rövid életrajzán kívül tartalmazza irodalmi folyóiratok, társaságok, szervezetek adatait, valamint egyes fogalmak magyarázatát számtalan portréfotóval, grafikával és képpel illusztrálva. A kötetek érdekessége, hogy az illusztrációk akkoriban még szokatlan módon a lapszélen jelentek meg.

 

A kritikák elsősorban arra mutatták rá, hogy [[Szinnyei József (bibliográfus)|Szinnyei József]] és [[Gulyás Pál (könyvtáros)|Gulyás Pál]] lexikonjaitól ''([[Magyar írók élete és munkái (Szinnyei)|Magyar írók élete és munkái]], [[Magyar írók élete és munkái – új sorozat (Gulyás)|Magyar írók élete és munkái – új sorozat]])'' eltérően az író fogalmát szűkebb (szépirodalmi) értelemben használták a szerkesztők az I. kötetben, számos publicista, emlékiratíró, tudományos kimaradt a műből. Ezen a gyakorlaton a szerkesztők változtattak a II. és a III. kötetben: itt viszont épp az ilyen személyek túlságosan nagy számát érte kifogás. Rámutattak mások a lexikon pontatlanságaira az írói díjakkal, végzettségekkel, álnevekkel, születési és halálozási napokkal kapcsolatban is, illetve a külföldi fordítások nem indokolt részletességű felsorolásaira, a fogalmazásbeli igénytelenségre, a bibliográfiai anyag hiányira, szűkösségére, következetlenségeire, és lexikális tömörség hiányára.