„Rendőrség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 94.44.100.92 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
7. sor:
== Kialakulása, előtörténete ==
A tilalmak áthágása, ugyanakkor a társadalmi biztonság igénye is egyidős az emberiséggel. Több ember jelenléte kialakította a rendet, majd annak védelmét, fenntartását, ami kezdetben közösségi jellegű volt, később különálló hatalmi formában mutatkozott meg. A külső támadás elleni védelmet a hadsereg nyújtotta, a belső rend biztosítását a rendőrség. A '''rendőrség''' a társadalmi fejlődés során az [[állam]]mal egy időben jelent meg, mert nélküle ez utóbbi nem maradhatott volna fenn. Egyiptomban
A modern rendőrség előtörténetében két fejlődési terület, az ''angolszász'' és a ''kontinentális'' lelhető fel. Előbbi szereplőjévé vált a ''[[seriff]]'', azaz a megyei rendőrfőnök, a ''constable'', vagyis a közrendőr és a ''[[békebíró]]''. A kontinentális fejlődést a francia és a német terület jelentette, ahol meghatározóvá váltak a központosítási törekvések, beemelve az állami jelleget. A szabályozások mélyen belenyúltak az alattvalók életébe és elvezettek a ''rendőrállam'' kialakulásához, amelynek leglényegesebb vonása, hogy az állam a polgárok minden viszonyát szabályozza.
A görög eredetű ''politeia'', aminek jelentése az állam helyes kormányzásának tudománya, méltán tekintheti magát annak a szónak, amiből a ''police'', ''policáj'' kifejezések származnak. A latin ''politia'', németül ''polizei'', városi rendet jelent.<ref>Dorning Henrik: A székesfővárosi m.kir. rendőrség ismertetése, Budapest, 1914. 37. old.</ref> Francia álláspont<ref>Raymond E. Clift: A Guide To Modern Police Thinking, 1956. 1. old.</ref> szerint a ''police'' kifejezés a francia ''policerből'' származik, aminek jelentése a nép hatalma. A ''rendőr'', ''rendőrség'' szavak a nyelvújítás szülöttei. A rendőr szó első alkalommal 1823-ban, Márton József nyelvész lexikonában jelent meg, mint a német Polizei-Landreiter kifejezés magyar megfelelője. A rendőrség szó 1836-ban, Fogarasi János nyelvész zsebszótárában található, jogszabályban pedig először a mezei rendőrségről szóló 1840. évi IX. törvénycikkben látott napvilágot.<ref>Ernyes, 2002. XI-XII.</ref>
== A modern rendőrség létrejötte ==
A modern rendőrség angolszász születése '''Sir Robert Peel''' belügyminiszter 1825-ben megfogalmazott elvei<ref>Peel elvek, Ernyes, 2002. XVIII. old. és Clift, 1956. 15. old.</ref> alapján határozható meg. Törvényi felhatalmazással államosították a londoni rendőrséget, melynek eredményeképpen megalakult a ''Metropolitan Police''. A vidék tekintetében Peel kimondta, hogy a bűnözés helyi probléma, ezért a megelőzés és a nyomozás a helyi hatóságok feladata, amelyek nagy önállósággal rendelkeznek. Ilyenek az egymástól független és eltérő rendszerben működő városi és grófsági rendőrségek.▼
Az Amerikai Egyesült államok rendőrsége angliai vonásokkal jött létre. Az állami rendőrségek működése 1835-ben a ''Texas Rangers''tevékenységével kezdődött. A szövetségi rendőrségnek két csoportja alakult ki, a katonai hatóságok és a polgári hatóságok. 1924-ben az igazságügy-minisztérium szervezetében látott napvilágot az F.B.I. (Federal Bureau of Investigation, azaz a Szövetségi Nyomozó Hivatal). Szövetségi szervek még a bevándorlási határrendőrség, a kábítószer-ellenes iroda, a szeszesital-adó behajtási csoport, az adóhivatali nyomozó egység és a katonasággal együttműködő tengerparti rendőrség. A helyi rendőrségek a megyék és a városok egységei. Előbbiek élén a seriffek állnak, a városokban a rendőrfőnökök.<ref>Ernyes, 2002. XIX-XX. és Clift, 1956. 15-22.</ref>
A kontinentális modern rendőrség legjellemzőbb képviselője a francia modell, melynek kiteljesedése a francia forradalom után következett be. Az egységessé váló rendőrség központi szerve a rendőr-minisztérium lett, amit néhány évtizednyi működés után feloszlattak, a testületet pedig a belügyminisztériumhoz csatolták. Az egyenruhás rendőrségen belüli egységek a városi rendőrségek, a készültségi rendőrség, a légi- és határrendőrség. A nemzeti rendőrség mellett működik a csendőrség.<ref>Ernyes, 2002. XX. és Henri Buisson: La police-Son Historie, Párizs, 1958. 209-218. 258. old.</ref>
A német rendőrség haladása követte a francia példát, amely mellett a szövetségi forma is jelen van.
A francia modellt a kontinentális államok többsége, kisebb nagyobb eltérések mellett, átvette, az államosítások a fővárosi testületek központi irányítás alá vételével kezdődtek meg.
[[Fájl:Rendőr rendfokozatok.jpg|bélyegkép|Magyar rendőrség rendfokozatai]]
▲Törvényi felhatalmazással államosították a rendőrséget, melynek eredményeképpen megalakult A vidék tekintetében kimondta, hogy a bűnözés helyi probléma, ezért a megelőzés és a nyomozás a helyi hatóságok feladata, amelyek Ilyenek az egymástól független és eltérő rendszerben működő városi és rendőrségek.
== Rendőrségi típusok, formák ==
A francia felosztás<ref>Jánosi Ferencz: Az újabb kori rendőrség titkai franciából fordítva, Pest, 1866. 2-3. old.</ref> két fő formát ölelt fel, nevezetesen a rendőrséget, ami a város érdekei egy részének igazgatását végezte és a politikai rendőrséget, ami a párizsi rendőrség államosításakor lépett színre. A politikai rendőrség esetlegesen kaphatja meg a rendőrség körébe sorolás lehetőségét.
| |||