„Andrássy út” változatai közötti eltérés

6 538 bájt törölve ,  1 évvel ezelőtt
(→‎Fontosabb épületek: Rejtett szöveg 1988-ból (Magyarország hetilap). A Rákóczi úti műemlékház állványok nélkül.)
* [[Sváb-palota]] (Andrássy út 21.): [[Sváb Sándor]] földbirtokos (1827–1894) és felesége Helsinger Lujza (1828–1916) megbízásából épült bérpalota. [[Freund Vilmos]] tervei szerint 1883-ban épült meg, 1902-ig ebben a házban élt. A palota Sváb Sándor halála után feleségéé lett. Az ő halála után a palota a [[Pesti Magyar Kereskedelmi Bank]] tulajdonába került. 1944-ben az épület csillagos ház lett. Később műemlék lett.<!--<ref>[https://www.napi.hu/ingatlan/milliardos_uzlet_keszul_a_belvarosban_ujra_eladjak_a_palotat.615090.html Milliárdos üzlet készül a belvárosban - újra eladják a palotát]. Napi.hu. 2016. máj. 25.</ref><ref>[https://index.hu/belfold/budapest/2016/12/30/megoldodott_az_andrassy_uti_svab-palota_evtizedes_botranya/ Megoldódott az Andrássy úti Sváb-palota évtizedes botránya]. Index.hu. 2016. dec. 30.</ref><ref>[[Szalai Anna]]: [https://nepszava.hu/3068758_palotaharcok-az-andrassy-uton Palotaharcok az Andrássy úton]. Nepszava.hu. 2020. márc. 1. Itt Andrássy 21.-nek írva az épület nevét.</ref>-->
:1884-ben ennek a háznak a földszintjére költözött [[Wodianer Fülöp]] és Fia cég központi könyvkereskedése. 1944-ig itt működtek. A háború után egykori helyiségeikbe a [[Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat]], majd 1951-ben a [[Csehszlovák Kultúra Háza]] (más néven Csehszlovák Kultúrközpont) költözött. 1988-ban a Csehszlovák Kultúrközpont továbbköltözött a [[Rákóczi út]]ra.<ref>[https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-OU5PbDRkUXpObUVWb3VuQnh2alhiZz09 Kultúra - A Csehszlovák Kultúrközpontban]. Archivum.mtva.hu</ref><ref>[https://adtplus.arcanum.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJFViI6IFsiUEFSVDEwIiwgIlBBUlQxMSJdfSwgInF1ZXJ5IjogIlNaTz0oXCJFZGRpZyBhIE5cdTAwZTlwIGtcdTAwZjZ6dFx1MDBlMXJzYXNcdTAwZTFnIFx1MDBmYXRqYVwiKSIsICJzb3J0IjogIkRBVEUifQ&per_page=20 A Rákóczi úti műemlékház állványok nélkül]. Magyarország. 1988. szept. 2. 36. sz.</ref><ref>[http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=51007 Andrássy út 21. – Székely Mihály utca 13. – Paulay Ede utca 30.]. Lathatatlan.ovas.hu</ref>.
<!--"Magyarország" 1988-as cikke: ''Sokáig nem tudták eldönteni, lebontsák-e. Budapest egyik legforgalma­sabb főútvonalán - a Rákó­czi út 15. szám alatt - egy ódon és omladozó, de a régi pesti városképbe jól illeszkedő műem­lékházat sikerült az enyészettől megmenteni. Azok, akik ezt a kétemeletes ikívül-belül szétmállott épületet korábbról ismerik, alaposan elcsodálkoznak majd, amikor újjávarázsolt falai között - tervek szerint október utol­só napjaiban - a Csehszlovák Tájé­koztatási és Kulturális Központ megkezdi működését. Harminchét év után ide az át­alakított Rákóczi úti épületbe költözik át a budapesti csehszlo­vák kultúrközpont. Eddig a Népköztársaság útja 21 szám alatt egy bérház földszintjén és első emeletének egy részében dolgoz­tak nehéz körülmények között. Valamennyi szocialista ország ha­sonló intézménye közül 1951-ben elsőként a csehszlovák kulturális központ nyitotta meg budapesti otthonát. A két baráti szomszé­dos ország népei élénken érdek­lődnek egymás élete iránt. Ennek szellemében viszonossági ala­pon államszerződésbe is rög­zítve nyílt meg Prágában a ma­gyar kultúra központja. Kezdet­ben a két intézmény kellő tapasz­talatok hiányában és előzmények nélkül némi zökkenőkkel tudta csak megoldani feladatát. Nem voltak még üzletek, ahol könyve­ket, hanglemezeket és más kultu­rális termékeket lehetett vásárol­ni, de kiállítási termek sem áll­tak rendelkezésre, ahol azóta számtalan sikeres fénykép- és egyéb dokumentumkiállításokkal bővítették a rendezvényeik sorát. S ahogy nőtt az érdeklődés az egymás munkája és eredményei iránt, úgy terjeszkedett Budapes­ten a Csehszlovák kulturális köz­pont is. Egy-egy részlege a vá­ros különböző pontjain szétszór­tan működik. A Bajcsy-Zsilinszky úton található például a film­tár, ahol több száz jelentős cseh­szlovák és szlovák filmet tárol­nak és kölcsönöznek, a Tanács körúton van az ajándékbolt, amelynek választéka széles kö­rökben kedvelt, a Rózsa Ferenc utcában működik a moziterem, amelyet a csehszlovák filmművé­szet iránt érdeklődő magyar kö­zönség szívesen keres fel stb. Ez a szétszórtság azonban megnehe­zítette a munkát, legalábbis mostanáig így volt ez. Hamarosan jelentős változások lesznek, hi­szen a Csehszlovák Kultúra mun­katársai egyetlen helyre koncent­rálják majd erőiket és eszközei­ket. Jól jött ez a Rákóczi úti mű­emlékház, amelynek sorsát a Fő­városi Tanács illetékesei sokáig nem tudták eldönteni: lebontsák és az értékes telken teljesen újat építsenek a helyére vagy eredeti formájában állítsák vissza. Ez utóbbi esetben kérdésessé vált az épület további hasznosítása, hiszen az adott hely nem mindenki szá­mára lett volna ideális. Egy kul­turális központ azonban aligha találhatott volna ennél ideálisabb megoldást. Két évvel ezelőtt láttak hozzá a romépület rekonstrukciójához és ezekben a napokban már teljesen készen áll a külső homlok­zat, de az épületen belül is előre­haladott állapotban folynak a munkálatok. A második emeleten egy jó akusztikájú színház- vagy mozitermet sikerült kialakíta­ni, ahol alkalmanként 120 néző számára lesznek ülőhelyek. Ide színházi stúdió- és kamaraelőadá­sokat, filmvetítéseket és kisebb koncertprogramokat terveznek. Alkalmanként a nálunk vendég­szereplő csehszlovák művészeket és kisegyütteseket is vendégül látják egy egy koncertre vagy szólóestre. Mozgalmas hétköznapokra szá­mítanak a Rákóczi úti ház föld­szintjén is, ahol tágas kiállítási teret képeznek ki (néhány cím a tervezett kiállítások közül: szívátültetés Csehszlovákiában; fiata­lok gondjai a pályaválasztás előtt; a KGST 40 éve stb.). Itt helyezik el a 3000 kötetes könyvtárat is, továbbá az ajándékboltot, ahol a legújabb könyv- és hanglemezúj­donságok között válogathatnak az érdeklődők. A földszinten kap helyet az információs szolgálat, amely minden Csehszlovákiához kapcsolódó kérdésre felvilágosí­tást ad majd. Dr Jaroslav Musilek, a budapesti Csehszlovák Tájékoztatási és Kulturális Központ igazgatója a nagyszabású tervekről elmondta: fontos képzőművészeti esemény kapcsolódik a megnyitóhoz. A Prágai Nemzeti Galéria XVIII. és XIX. századi anyagából válogat­ják ki a régi cseh képzőművésze­tet reprezentáló anyagot, amely még soha nem szerepelt Magyarországon. Koncerteket is tervez­nek a megnyitóra és bizonyára derűs színfolt lesz majd egy cseh fúvószenekar jelenléte, amely a Rákóczi út forgatagában hívja fel a járókelők figyelmét a megnyíló központra. A cseh és szlovák kultúra, de általában is hazájuk életének, múltjának és jelenének meg­ismertetésében eddig is fontos munkát végeztek. Az idei első r. félévben 142 kisebb és nagyobb rendezvényük volt és rendszere­sek a filmvetítések is, évente 4-5 filmpremiert tartanak, amelyre a filmek alkotóművészeit is meg­hívják. Nyelvtanfolyamaikon 100-120 jelentkező tanulja rendsze­resen a cseh és szlovák nyelvet. Népszerűek vetélkedőik. Tevékenységük nem korlátozó­dik a fővárosra. Jelen vannak a különböző megyékben és a na­gyobb vidéki városokban is, ahol rendszeresen szerveznek barátsá­gi napokat, heteket. Az első fél­évben 15 ilyen rendezvényük volt már. Kiállítások, beszélgetések, szakmai tanácskozások élénkítik a munkát. Tapasztalataik szerint mindenütt élénk, jó kapcsolat van a két ország és nép között s ép­pen erre alapozzák jövőbeli mun­káikat is. Az új fővárosi központ mindazok találkozóhelye lesz majd, akikkel az egész országban baráti kapcsolatokat alakítottak már ki. És természetesen új bará­tokra is szert kívánnak tenni. Várható programjaik között a fontos történelmi évfordulókra való megemlékezések kerültek az első helyre. 1989-ben számos kö­zös évforduló lesz, így többek között a magyar-csehszlovák barátsági szerződés aláírásának kerek évszámú évfordulója, a szlovák nemzeti felkelés 45. év­fordulója, a magyar és a szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának 70. évfordulója, a Csemadok meg­alakulásának 40. évfordulója.''-->
* [[Magyar Állami Operaház]] épülete (Andrássy út 22.): 1875–1884 között építették meg. Tervezője és megépítője [[Ybl Miklós]] volt. 1912-ben fontos korszerűsítéseket végeztek az Operaház épületén [[Medgyaszay István]] vezetésével. 2016 óta felújítás alatt áll - [[Zoboki Gábor]] tervei szerint újítva fel<ref>[https://epiteszforum.hu/print/felujitjak-a-magyar-allami-operahazat Felújítják a Magyar Állami Operaházat]. Epiteszforum.hu. 2016. aug. 3.</ref>. Bár 2018-ra tervezték a felújítás végét, de utána is felújítás alatt állt.
* [[Drechsler-palota]] (Andrássy út 25.): az Andrássy út egyetlen olyan palotája, amelyik nem a tulajdonosáról vagy a tervezőjéről kapta nevét, hanem az épület földszintjén működő Drechsler kávéházról, amely 1885-ben nyílt meg, eredetileg viszont a kávéház neve Grand Caffe-Restaurant de l’Opera volt és Reutter Nándor volt a kávéház bérlője (a szakirodalomban sokáig Grand Café Reutternek nevezték ezt a kávéházat)<ref>[http://pestbuda.hu/cikk/20180212_balettintezet_meddig_pusztul_az_andrassy_ut_ekkove Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve?] Pestbuda.hu. 2018. február 12.</ref>. A földszinten, a pincehelyiségben és az emeleten nemcsak kávéház, hanem vendéglő (első bérlője ifj. Ruscher György volt, később Reutter Nándor átvette ezt is, 1899-től pedig Drechsler Béla vette át ezt, akinek nevét [[Krúdy Gyula]] Drexler néven írta következetesen), a pincében söröző is nyílt. A bérpalota tervezése és építése a MÁV nyugdíjintézetének a megbízásából [[Lechner Ödön]] és [[Pártos Gyula]] tervei szerint 1883-1886 között zajlott.