„I. István magyar király” változatai közötti eltérés

[[Prágai Szent Adalbert|Szent Adalbert]] prágai püspök életrajza szerint ő gondoskodott István keresztény szellemű taníttatásáról, és ő volt az is, aki [[Keresztség|megkeresztelte]] valószínűleg 994 és 996 között. Az a tény ugyanis, hogy német földön még évtizedekkel később is Vajkként említették a későbbi időpontot erősíti meg.{{refhely|Kristó HIK}} Emellett több forrás, kútfők, a legkorábbi István-legenda, illetve egy 14. századi krónika is említi Vajk keresztelőjének nevét, Adalbertet. Névadója az [[Szent István (vértanú)|első keresztény vértanú]], István volt, vagy éppen Géza keresztségben kapott nevét örökölte (''Sztephanosz'' jelentése korona, {{magyarul|István}}). Adalbert szerepének viszont ellentmond, hogy ő ugyan 983-tól volt prágai püspök, de ezután egy ideig ott is tartózkodott, majd 989 és 994 között [[Róma|Rómában]] élt, az [[Aventinus (római domb)|aventinusi]] Szent Elek és Bonifác apátságban. 994-ben visszatért [[Prága|Prágába]], majd rövid magyarországi tartózkodása után, 995-ben újból Rómába.{{refhely|Györffy 1983|79–80. o.}} Így tehát nem lehet pontosan tudni, ki és mikor keresztelte meg Istvánt, de sem Brúnó, sem Adalbert nem tűnik valószínűnek.{{refhely|Kristó Szent István Király/Születés, gyermekkor, házasság}} A ''Képes krónika'' szerint az [[Itália (földrajzi régió)|Itáliából]] származott [[Deodatus gróf]] volt Szent István keresztapja, akit a herceg „Tatá”-nak hívott (a hagyomány szerint [[Tata]] város róla kapta nevét).{{refhely|Asztalos 2009}} Ő nemcsak keresztapja, hanem az egyik nevelője is volt.{{refhely|Györffy 1994|132. o.}}