Wikipédia

„Fayer László” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Szomor (vitalap | szerkesztései)
32 szerkesztés
Élete, Munkássága, Művei, Források, További források
14. sor:
|aláírás=
}}
'''Fayer László''' ([[Kecskemét]], [[1842]]. [[június 2.]]<ref name="fayer">[http://www.eltereader.hu/media/2014/06/Kovacs_EgyetemiTanarok_READER.pdf Kovács I. Gábor, Kiss Zsuzsanna, Takács Árpád: Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944 I. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok]</ref> – [[Budapest]], [[1906]]. [[november 9.]]) büntetőjogász, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, gyorsíró, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja (l. 1894).
 
==Pályafutása Élete ==
[[Kecskemét]]<nowiki/>en született, apja Feuer Éliás zsidó kereskedő volt, édesanyja Schwarz Regina. Gimnáziumi éveit nagyrészt Kecskeméten töltötte. Egyetemi diplomáját a pesti tudományegyetem jogi karán szerezte 1870-ben. Fiatalkorában baleset érte, felépülése alatt gyorsírást tanult. Az egyetem elvégzése alatt gyorsíróként dolgozott. Miután végzett, az [[Országgyűlés]] gyorsíró irodájának tagja majd elsőrendű gyorsírója lett. A budapesti Magyar Gyorsíró-Egylet egyik alapító tagja. A Gyorsírási Évkönyv és Gyorsírászati Lapok szerkesztője volt.
 
1873-tól egyetemi magántanár, majd tanár, 1901-ben pedig a büntetőjog tudományának nyilvános rendes tanára lett. Büntetőjogot és bűnvádi eljárást oktatott. A gyakorlatias jogtudományi oktatás egyik hazai úttörője. Magántanárként szorgalmazta a szemináriumok létrehozását és alkalmazását, amiért rendkívüli tanári címet kapott. 1874-ben ügyvédi vizsgát tett, majd gyakorlatot folytatott és az ügyvédi kamara könyvtárosa lett.
 
1906-ban Budapesten halt meg.
 
==Munkássága==
[[Fájl:Fayer László sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Fayer László sírköve a [[budapest]]i ''Kozma utcai izraelita temetőben'' (5-1-7).]]
 
A Magyar Jogászegylet egyik alapító tagja, titkára, majd később alelnöke is volt. A Magyar Themis című jogi szaklap szerkesztője volt 1870-1880-ig. 1890-1906 között a [[Jogtudományi Közlöny]] főmunkatársa és később szerkesztője volt. A [[A Pallas nagy lexikona|Pallas Nagy Lexikonának]] is munkatársa volt. Összegyűjtötte, bevezetéssel és magyarázattal látta el az 1843. évi büntetőjogi kodifikáció anyaggyűjteményét. Az általa összeállított büntetőjogi monográfiák, egyetemi tankönyvek a magyar jogi irodalom alapművei.
Feuer Éliás kereskedő és Schwarz Regina gyermeke.<ref name="fayer">[http://www.eltereader.hu/media/2014/06/Kovacs_EgyetemiTanarok_READER.pdf Kovács I. Gábor, Kiss Zsuzsanna, Takács Árpád: Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944 I. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok]</ref> Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte és 1870-ben jogi doktor, 1874-ben ügyvéd lett, gyakorlatot folytatott 1882-ig. [[1873]]-ban egyetemi magántanár, [[1895]]-ben tanár, [[1901]]-ben pedig a büntetőjog tudományának nyilvános rendes tanára lett.
 
Fő kutatási területei a büntetőjog, bűnvádi perrendtartás és a bűnvádi eljárásjog. Anyagi büntetőjogászként a klasszikus büntetőjogi iskolához, büntető eljárási jogászként a liberális iskolához tartozott. Jelentős tevékenységet fejtett ki a magyarországi bírói szervezet és a bűnvádi eljárás megreformálása terén. Írásaiban többször és határozottan fellépett a kínvallatás és a halálbüntetés ellen.
Fayer egyik alapítója volt a Magyar Jogászegyletnek, melynek később alelnöke is lett. Gyorsirással is foglalkozott, 1866-ban a budapesti magyar gyorsíró-egylet egyik alapító tagja és országgyűlési gyorsíró volt; majd a gyorsírás-tanárokat vizsgáló bizottság tagja lett; az országgyűlési gyorsiroda szervezésekor elsőrendű gyorsírónak nevezték ki.
 
A [[Társadalomtudományi Társaság]] választmányi tagja, és 1894-től a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja lett. 1906-ban hunyt el, a [[rákoskeresztúr]]<nowiki/>i [[izraelita temető]]<nowiki/>ben helyezték örök nyugalomra. Sírját a [[Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság]] védetté nyilvánította.
[[1870]]-[[1880]] közt szerkesztette a ''Magyar Themisz'' című jogi szaklapot, majd a ''Jogtudományi Közlöny''-t, ahol a bírósági ítéleteket és a Btk.-t nem egyszer szigorú, de nagy tudásra valló kritikában részesítette.
 
==Művei==
*[http://real-eod.mtak.hu/5801/ ''Bűnvádi eljárásunk reformjához'']. Budapest: Franklin, ([[1884]]);. 151 p.'']▼
Rendkívül nagyszámú és értékes tanulmányain kívül, melyek jogi szaklapokban jelentek meg, könyv alakban megjelent alkotásai:
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000194618 Bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt. Szokásjogi forrásokból. Budapest: Franklin, 1885. 455 p.]
▲*[http://real-eod.mtak.hu/5801/ ''Bűnvádi eljárásunk reformjához''] ([[1884]]);
*''Bűnvádi eljárásunk a törvényszékek előtt'' ([[1885]]);
*''A magyar bűnvádi eljárás mai érvényben'' ([[1887]]);
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000312109 <nowiki>A Pribil-esethez. Budapest: [s.n.] 1888. 55 p.</nowiki>]
*''Bűnügyi esetek szemináriumi használatra'' (2. kiad. [[1893]]);
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000311904 Büntetési rendszerünk reformja. A három kötet egybekötve. Budapest: Franklin, 1889-1893. 309 p.]
*''A Pribál-esethez'' ([[1888]]);
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000311668 Bűnügyi esetek szemináriumi használatra. 2. átdolg. és bővített. Budapest: Franklin, 1893. 129 p.]
*''Büntetési rendszerünk reformja'' (3 kötet, [[1889]]-[[1893]]);
*''Tanulmányok a büntetőjog- és eljárás köréből'' ([[1894]]);
*''A magyar büntetőjog kézikönyve''. (2Budapest: kötetFranklin,1895-1896. 1-2. kiad. [[1905]]); kötet▼
** [https://go.ogyk.hu/dtt-item-000083867-1 1. kötet 352 p.]
** [https://go.ogyk.hu/dtt-item-000083867-2 2. kötet 600 p.]
*[http://real-eod.mtak.hu/2550/ ''Az otthon védelme a magyar büntetőjogban''] ([[1895]]);
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000312168 Codex de delictis eorumque poenis pro tribunalibus regni Hungariae. Budapest: Athenaeum, 1899. 141 p.]
▲*''A magyar büntetőjog kézikönyve'' (2 kötet, 2. kiad. [[1905]]);
*[http://real-eod.mtak.hu/3328/ ''Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye''] ([[1896]]-[[1898]]); ▼
*''A magyar bűnvádi perrendtartás vezérfonala'' ([[1899]]).
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000463161 A magyar büntetőjog kézikönyve. Tetemesen bővített 2. kiadás. Budapest: Franklin, 1900. 1. kötet.]
*A magyar büntetőjog kézikönyve. 3. bővített kiadás. Budapest: Franklin, 1905. 1-2. kötet.
** [https://go.ogyk.hu/dtt-item-000311835-1 1. kötet 447 p.]
** [https://go.ogyk.hu/dtt-item-000311835-2 2. kötet 555 p.]
▲*[http://real-eod.mtak.hu/3328/ ''Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye'']. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, ([[1896]]-[[1898]]);1902. 1-4. kötet'']
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000311891-1 1. kötet 703 p.]
* [https://go.ogyk.hu/dtt-item-000311891-2 2. kötet 543 p.]
* [https://go.ogyk.hu/dtt-item-000311891-3 3. kötet 618 p.]
* [https://go.ogyk.hu/dtt-item-000311891-4 4. kötet 433 p.]
* [https://go.ogyk.hu/dtt-item-000311919 A magyar bűnvádi perrendtartás vezérfonala. Teljesen átalakított 4. kiadás. Budapest: Franklin, 1905. 816 p.]
 
== Jegyzetek ==
44 ⟶ 62 sor:
==Források==
 
*[https://dtt.ogyk.hu/hu/gyujtemenyismertetok/szerzoi-eletrajzok/jogtudos-szerzok/item/465-fayer-laszlo Fayer László életrajza. Országgyűlési Könyvtár - Magyar Jogi Portál.]
* {{ZsidLex copy|1|263|0271}}
* Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor.
 
== További információk ==
*[http://dlib.ogyk.hu/R/?utm_source=go.ogyk.hu&utm_medium=urlshortener&func=collections-result&collection_id=1526 Fayer László digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban.]
* Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
* Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
* Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968. (Aranyhomok Kiskönyvtár 2.)
55 ⟶ 75 sor:
* Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
* A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
*Nánási László: Fayer László. = Jogtörténeti Szemle, 2000. 4. szám. p. 47-55.
* Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
* Szűts Márton: Fayer László. = Collega, 2000. IV. évf. 4. szám. p. 7-11.
* Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
* Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fayer_László”