„Andrássy út” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Fontosabb épületek: Rejtett szövegek a Budapest lexikon 1993-as szócikkéből. |
|||
66. sor:
[[Fájl:Andrassy ave at Christmas.jpg|bélyeg|263px|[[Karácsony]]i díszfények]]
[[Fájl:Andrassy ut 01.jpg|263px|bélyeg|Az Andrássy út légi fotója]]
* [[Saxlehner-palota]] ((Andrássy út 3.): A palotát [[Czigler Győző]] tervei szerint 1884–1886 között építették. Építtetője Saxlehner András. 1972-től 2012-ig a [[Magyar Posta Zrt.|Magyar Posta]] bérelte, és itt működtette a [[Postamúzeum (Budapest)|Postamúzeum]]ot, mely azután a [[Benczúr utca|Benczúr utcába]] költözött.
<!--háromemeletes, kora eklektikus lh. I–5–I ablakkal, szélső [[rizalit]]jain az első és második emeletnek ugyanilyen a középerkélye. Az első emelet több ablaka fölötti oromzaton két-két fekvő szoboralak [[Szécsi Antal]] munkája. Homlokzatát konzolos főpárkány és fölötte kőbábos [[attika]] zárja le. Gazdagon tagolt kapualjában és lépcsőházában [[Lotz Károly]] freskói láthatók. Czigler Győző tervezte a Saxlehner család számára.<ref>[[Berza László]] (szerk.): [[Budapest lexikon]], 1993. 49. p.</ref>-->
* [[Harkányi-palota]] (Andrássy út 4.): [[Harkányi Frigyes]] megbízásából épült meg a bérpalota. Tervezte [[Petschacher Gusztáv]], 1882-1884 között épült meg<ref>Merényi György: [http://hg.hu/cikkek/varos/11385-az-andrassy-uti-harkanyi-palota-ujjaszuletese Az Andrássy úti Harkányi-palota újjászületése]. Hg.hu. 2011. febr. 27.</ref>.
<!--* 7. sz.: négyemeletes, kora [[Eklektika|eklektikus]] lh. 9 ablaktengellyel, első emeletén középerkéllyel ([[Quittner Zsigmond]], 1882). Földszinti eredeti [[architektúra|architektúráját]] végig üzleti portálok rontják el.
* 8. sz.: négyemeletes, háromhomlokzatos lh., I–6–1 ablakkal, két pár Andrássy út oszlopos kapualjzattal, ezen középerkéllyel, a második emeleten szélső erkélyekkel. Oldalán a Káldy Gyula u. 13. sz. felé 1–8–I ablakkal, hátul a Révay u. 11 sz. felé 9 ablakkal. Kora eklektikus stílus ([[Feszty Adolf]], 188o). Aedikulásan képzett ablakkeretei vannak az első és második emeleten, de a földszint eredeti architektúráját későbbi üzletportál-építésekkel elrontották.
* 9. sz.: háromemeletes, kora eklektikus saroklh. 9 ablaktengellyel, [[atlasz]]okkal keretezett kapuja [[Fessler Leó]] szobrász munkája, felette középerkély van. Oldala a Káldy Gyula u. 12. sz. felé 1o ablakos ([[Kallina Mór]], 1882).
* 10. sz.: háromemeletes, háromhomlokzatos saroklh., 9 ablakkal, két pár oszlopos kapuzattal, felette erkéllyel. Oldalán a Dobó u. 2. sz. felé I–7–1 ablakkal; hátul a Révay u. 13–15. sz. felé 9 ablak nyílik. Kora eklektikus stílus (Feszty Adolf, 1884)
* 11. sz.: háromemeletes, kora eklektikus saroklh. 5 ablakkal, oldalán a Káldy Gyula u. 11. sz. felé I +6 ablakkal ([[Freund Vilmos]])
* 12. sz.: háromemeletes, háromhomlokzatos, kora eklektikus saroklh. I–7–I ablaktengellyel; oldalán a Dobó u. I. sz. alatt 1 +7 ablaka, hátul, a Révay u. 17. sz. alatt 13 ablaka van. Szobrászati dísze és udvarán az „Incselkedők” c. kútszoborcsoport [[Donáth Gyula]] műve, udvari homlokzatain [[sgraffito]] dísz látható ([[Quittner Zsigmond]], 1884).
* 15. sz.: háromemeletes, 7 tengelyes lh., első és második emeletén oldalerkéllyel. [[Neoreneszánsz]] stílus (Feszty Adolf, 1881). Jelenlegi alakjában némileg átalakított.
* 19. sz.: háromemeletes, kora eklektikus saroklh. I–9–I ablakkal, négyoszlopos kapuval, felette az első emeleten erkéllyel. A második emelet szélein szintén nyitott erkélyek vannak. Oldalán a Kazár u. (vagyis a mai Székely Mihály utca) 18. sz. felé I +6 ablaka van (Freund Vilmos, 188o).
* 20. sz.: háromemeletes, háromhomlokzatos, kora eklektikus saroklh. 7 ablakkal; oldalán a Dalszínház u. 6. felé 6 ablakkal; hátul, a Révay u. 25–27. sz. felé I +8 ablakkal nyílik. Oszlopos kapualja felett nyílt erkélye van. Homlokzata [[kváder]]osztású, háromrészes főpárkánya felett bábos korlátattika van (Freund Vilmos, 188o).
<ref>Berza László (szerk.): Budapest lexikon, 1993. 49-50 p. Ezek a jelen (vagyis a 2020-as év) szemszögéből nézve idejétmúltak ugyan, de történeti szempontból viszont hasznosak, hogy ilyennek írták le lexikálisan nagyjából 1993-ban az Andrássy úti épületeket, mint amilyen a rejtett szövegben van (ott ahova a rejtett szövegben a Bp. Lex. hivatkozásait tettem. Csekély változtatásokat téve csak, hiszen természetesen a ''vagyis a mai Székely Mihály utca'' nem szerepelt benne). Az Andrássy út 8-hoz még: [https://magyarnarancs.hu/riport/cserebere-eladom-85289 Öt lakás áráért két Andrássy úti palota: Cserebere, eladom]. Magyarnarancs.hu. 2013. jún. 20. 25. sz.; [https://24.hu/belfold/2018/09/10/garancsi-csanyi-hernadi-andrassy-palota/ Nagy trió az Andrássyn: 3 milliárdos, 3 közös palota]. 24.hu. 2018. szept. 10.</ref>-->
* [[Sváb-palota]] (Andrássy út 21.): [[Sváb Sándor]] földbirtokos (1827–1894) és felesége Helsinger Lujza (1828–1916) megbízásából épült bérpalota. [[Freund Vilmos]] tervei szerint 1883-ban épült meg, 1902-ig ebben a házban élt. A palota Sváb Sándor halála után feleségéé lett. Az ő halála után a palota a [[Pesti Magyar Kereskedelmi Bank]] tulajdonába került. 1944-ben az épület csillagos ház lett. Később műemlék lett.<!--<ref>[https://www.napi.hu/ingatlan/milliardos_uzlet_keszul_a_belvarosban_ujra_eladjak_a_palotat.615090.html Milliárdos üzlet készül a belvárosban - újra eladják a palotát]. Napi.hu. 2016. máj. 25.</ref><ref>[https://index.hu/belfold/budapest/2016/12/30/megoldodott_az_andrassy_uti_svab-palota_evtizedes_botranya/ Megoldódott az Andrássy úti Sváb-palota évtizedes botránya]. Index.hu. 2016. dec. 30.</ref><ref>[[Szalai Anna]]: [https://nepszava.hu/3068758_palotaharcok-az-andrassy-uton Palotaharcok az Andrássy úton]. Nepszava.hu. 2020. márc. 1. Itt Andrássy 21.-nek írva az épület nevét.</ref>-->
:1884-ben ennek a háznak a földszintjére költözött [[Wodianer Fülöp]] és Fia cég központi könyvkereskedése. 1944-ig itt működtek. A háború után egykori helyiségeikbe a [[Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat]], majd 1951-ben a [[Csehszlovák Kultúra Háza]] (más néven Csehszlovák Kultúrközpont) költözött. 1988-ban a Csehszlovák Kultúrközpont továbbköltözött a [[Rákóczi út]]ra.<ref>[https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-OU5PbDRkUXpObUVWb3VuQnh2alhiZz09 Kultúra - A Csehszlovák Kultúrközpontban]. Archivum.mtva.hu</ref><ref>[https://adtplus.arcanum.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJFViI6IFsiUEFSVDEwIiwgIlBBUlQxMSJdfSwgInF1ZXJ5IjogIlNaTz0oXCJFZGRpZyBhIE5cdTAwZTlwIGtcdTAwZjZ6dFx1MDBlMXJzYXNcdTAwZTFnIFx1MDBmYXRqYVwiKSIsICJzb3J0IjogIkRBVEUifQ&per_page=20 A Rákóczi úti műemlékház állványok nélkül]. Magyarország. 1988. szept. 2. 36. sz.</ref><ref>[http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=51007 Andrássy út 21. – Székely Mihály utca 13. – Paulay Ede utca 30.]. Lathatatlan.ovas.hu</ref>.
<!--:háromemeletes, háromhomlokzatos, kora eklektikus saroklh. I–5–I ablakkal; oldalán a Székely Mihály u. 13. sz. felé 1 + 15 ablakkal. Hátul a Paulay Ede u. 3o. sz. felé 9 ablaka nyílik. Terméskő homlokzata van (Freund Vilmos, 1883).<ref>Berza László (szerk.): Budapest lexikon, 1993. 50. p.</ref>-->
* [[Magyar Állami Operaház]] épülete (Andrássy út 22.): 1875–1884 között építették meg. Tervezője és megépítője [[Ybl Miklós]] volt. 1912-ben fontos korszerűsítéseket végeztek az Operaház épületén [[Medgyaszay István]] vezetésével. 2016 óta felújítás alatt áll - [[Zoboki Gábor]] tervei szerint újítva fel<ref>[https://epiteszforum.hu/print/felujitjak-a-magyar-allami-operahazat Felújítják a Magyar Állami Operaházat]. Epiteszforum.hu. 2016. aug. 3.</ref>. Bár 2018-ra tervezték a felújítás végét, de utána is felújítás alatt állt.
* [[Drechsler-palota]] (Andrássy út 25.): az Andrássy út egyetlen olyan palotája, amelyik nem a tulajdonosáról vagy a tervezőjéről kapta nevét, hanem az épület földszintjén működő Drechsler kávéházról, amely 1885-ben nyílt meg, eredetileg viszont a kávéház neve Grand Caffe-Restaurant de l’Opera volt és Reutter Nándor volt a kávéház bérlője (a szakirodalomban sokáig Grand Café Reutternek nevezték ezt a kávéházat)<ref>[http://pestbuda.hu/cikk/20180212_balettintezet_meddig_pusztul_az_andrassy_ut_ekkove Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve?] Pestbuda.hu. 2018. február 12.</ref>. A földszinten, a pincehelyiségben és az emeleten nemcsak kávéház, hanem vendéglő (első bérlője ifj. Ruscher György volt, később Reutter Nándor átvette ezt is, 1899-től pedig Drechsler Béla vette át ezt, akinek nevét [[Krúdy Gyula]] Drexler néven írta következetesen), a pincében söröző is nyílt. A bérpalota tervezése és építése a MÁV nyugdíjintézetének a megbízásából [[Lechner Ödön]] és [[Pártos Gyula]] tervei szerint 1883-1886 között zajlott.▼
<!--* 23. sz.: háromemeletes, kora eklektikus saroklh. 7 ablakkal; oldalán a Dalszínház u. 4. sz. felé I + 6 tengellyel. Kapuzatának két [[Flora|Flóra]] szobra [[Stróbl Alajos]] műve (Freund Vilmos, 1882).
:1949-ben az állam beszüntette a vendéglátást az épületben, az épületet államosította és az [[Magyar Táncművészeti Egyetem|Állami Balettintézetnek]] adta (az épületben viszont az ilyen jellegű oktatás már ezt megelőzően is zajlott, hiszen a házban 1936-ban nyílt meg [[Nádasi Ferenc]] balettművész tánciskolája, ez a magániskola viszont az 1949-es államosítás után megszűnt), a balettintézet 2002-ig működött itt. 1972-1976 között részben renoválták a házat. 1997-ben a terézvárosi önkormányzat eladta az épületet.<ref>Osgyán Edina: [http://pestbuda.hu/cikk/20180212_balettintezet_meddig_pusztul_az_andrassy_ut_ekkove Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve?]. Pestbuda.hu. 2018. febr. 12.</ref><ref>[[Saly Noémi]]: [https://mult-kor.hu/a-drechsler-palota-kulnc-asztaltarsasaga-20190820 A Drechsler-palota különc asztaltársasága]. Mult-kor.hu. 2019. aug. 20.</ref><ref>[[N. Kósa Judit]]: [https://nepszava.hu/3056379_omladozik-a-jo-kaves-emlekmuve Omladozik a jó kávés emlékműve]. Nepszava.hu. 2019. nov. 9.</ref> ▼
* 24. sz.: [[Goethe Intézet]]<ref>Berza László (szerk.): Budapest lexikon, 1993. 50. p.</ref>-->
▲* [[Drechsler-palota]] (Andrássy út 25.): az Andrássy út egyetlen olyan palotája, amelyik nem a tulajdonosáról vagy a tervezőjéről kapta nevét, hanem az épület földszintjén működő Drechsler kávéházról, amely 1885-ben nyílt meg, eredetileg viszont a kávéház neve Grand Caffe-Restaurant de l’Opera volt és Reutter Nándor volt a kávéház bérlője (a szakirodalomban sokáig Grand Café Reutternek nevezték ezt a kávéházat)<ref>[http://pestbuda.hu/cikk/20180212_balettintezet_meddig_pusztul_az_andrassy_ut_ekkove Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve?] Pestbuda.hu. 2018. február 12.</ref>. A földszinten, a pincehelyiségben és az emeleten nemcsak kávéház, hanem vendéglő (első bérlője ifj. Ruscher György volt, később Reutter Nándor átvette ezt is, 1899-től pedig Drechsler Béla vette át ezt, akinek nevét [[Krúdy Gyula]] Drexler néven írta következetesen), a pincében söröző is nyílt. A bérpalota tervezése és építése a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] nyugdíjintézetének a megbízásából [[Lechner Ödön]] és [[Pártos Gyula]] tervei szerint 1883-1886 között zajlott.
▲:1949-ben az állam beszüntette a vendéglátást az épületben, az épületet államosította és az [[Magyar Táncművészeti Egyetem|Állami Balettintézetnek]] adta (az épületben viszont az ilyen jellegű oktatás már ezt megelőzően is zajlott, hiszen a házban 1936-ban nyílt meg [[Nádasi Ferenc]] balettművész tánciskolája, ez a magániskola viszont az 1949-es államosítás után megszűnt), a balettintézet 2002-ig működött itt. 1972-1976 között részben renoválták a házat. 1997-ben a terézvárosi önkormányzat eladta az épületet.<ref>Osgyán Edina: [http://pestbuda.hu/cikk/20180212_balettintezet_meddig_pusztul_az_andrassy_ut_ekkove Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve?]. Pestbuda.hu. 2018. febr. 12.</ref><ref>[[Saly Noémi]]: [https://mult-kor.hu/a-drechsler-palota-kulnc-asztaltarsasaga-20190820 A Drechsler-palota különc asztaltársasága]. Mult-kor.hu. 2019. aug. 20.</ref><ref>[[N. Kósa Judit]]: [https://nepszava.hu/3056379_omladozik-a-jo-kaves-emlekmuve Omladozik a jó kávés emlékműve]. Nepszava.hu. 2019. nov. 9.</ref>
<!--: háromemeletes, négyhomlokzatos, eklektikus stílusú ép., Lechner Ödön és Pártos Gyula műve. Itt működik a Magyar Táncművészeti Főiskola.
* 28. sz.: háromemeletes, 9 ablaktengelyes, kora eklektikus lh. ([[Schmahl Henrik]], 1882). Jobb földszinti szárnyán homlokzatát üzletportálokkal elrontották.<ref>Berza László (szerk.): Budapest lexikon, 1993. 51. p.</ref>-->
* A „[[Nagymező utca|pesti Broadway]]” – a [[Nagymező utca]] környéke, színházi negyed
<!--* [[Fuchs-palota]] 33. sz.: háromemeletes, kora eklektikus saroklh. I–7–I ablakokkal; oldalán, a Nagymező u. 16. sz. felé 1–5–I ablakos. [[Weber Antal]] tervezte (1875) [[Fuchs Gusztáv]] számára.<ref>Berza László (szerk.): Budapest lexikon, 1993. 51. p. Itt már most megjegyzem, hogy ehhez hasznosítható még a [http://urbface.com/budapest/a-fuchs-palota A Fuchs-palota. Építészek otthona és a némafilm sztárja.]. Urbface.com</ref>-->
* A [[Liszt Ferenc tér]] és a [[Jókai tér]] – divatos szórakozónegyed
* A [[Divatcsarnok|Párizsi Nagy Áruház]] (egykori Divatcsarnok) - áruház és irodaház (Andrássy út 39.)
**benne a [[Párisi Galéria Művészeti Szalon és Aukciósház]]
<!--: volt Párisi Nagyáruház, ma Divatcsarnok ([[Sziklai Zsigmond]], 1912).
* Az Oktogon tér▼
* 45. sz.: háromemeletes, kora eklektikus saroklh. 1 + 2 + 3 + 2 ablaktengellyel, oldalán, a Liszt Ferenc tér I. sz. alatt 1 + 9 tengelyes. Homlokzata terméskő burkolású, oszlopos kapualjjal, felette erkéllyel ([[Bukovics Gyula]], 1878). Itt volt a [[Japán Kávéház]]. Helyén ma az „Írók Boltja” található.
* 47. sz.: háromemeletes, I–5–I ablakos, kora eklektikus saroklh.; oldalán, a Liszt Ferenc tér 12. sz. felé I + 5 ablakkal. Az első és második emeleten a sarokrizalitokon középerkélye van. Terméskő homlokzattal épült 188o táján.<ref>Berza László (szerk.): Budapest lexikon, 1993. 51. p.</ref>-->
▲* Az [[Oktogon]] tér
<!--* 52. sz.: Haggenmacher-ház: háromemeletes, kora eklektikus stílusú sarokház, 9 ablakkal; emeletén bábos korlátú erkéllyel, középrizalitján oszlopokkal, amelyeken eredetileg szobrok álltak. Földszinti ablakai fölött fejdomborműves zárókövek, alatta oroszlánfejek láthatók. Oldalán, az Eötvös u. 18. sz. felé 9 ablaka van. A finoman alakított homlokzatú épületet Schmahl Henrik tervezte (1883–86).
* 53. sz.: háromemeletes, kora eklektikus saroklh. I–7–I ablaktengellyel, oldalán, az Eötvös u. 16. sz. felé I–7 ablakos. [[Hübner Nándor]] (1886), mások szerint [[Pucher József]] tervezte (1882) saját magának.
* 54-58. sz.: egységes kora eklektikus architektúrájú lh.-ak két-, ill. váltakozóan kiemelt háromemeletes, tekintélyes méretű tömbje 1 + 8 (II. em.), +7 (III. em.), +8 + I (II. em.) tengelyekkel; oldalán, az Eötvös u. 17. sz. felé 9 tengellyel, a Csengery u. 56. sz. felé I + 9 tengelyes. Lee építész tervei alapján Pucher József építette (188o).
* 57. sz.: háromemeletes, kora eklektikus lh. 7 ablakkal, első emeletén zárt középerkéllyel. Petschacher Gusztáv tervezte, Schubert és [[Hikisch Rezső]] harmadik emeletet építettek rá.
* 59. sz.: háromemeletes, kora eklektikus saroklh. 5 ablakkal; oldalán a Csengery u. 50. sz. felé I + 6 ablakkal. Első emeletén nagy ablakai, a másodikon kis négyzetes nyílásai vannak. Kallina Mór tervezte, Pucher József építette (1882).<ref>Berza László (szerk.): Budapest lexikon, 1993. 51. p. Az Andrássy út 52-höz még: [https://magyarnarancs.hu/riport/cserebere-eladom-85289 Öt lakás áráért két Andrássy úti palota: Cserebere, eladom]. Magyarnarancs.hu. 2013. jún. 20. 25. sz.; [https://24.hu/belfold/2018/09/10/garancsi-csanyi-hernadi-andrassy-palota/ Nagy trió az Andrássyn: 3 milliárdos, 3 közös palota]. 24.hu. 2018. szept. 10. Hübner Nándorhoz annyit még, hogy ő 1886-ban hunyt el.</ref>-->
* A [[Terror Háza Múzeum]] (Andrássy út 60.) [https://web.archive.org/web/20120323043012/http://www.terrorhaza.hu/index_1.html]
<!--* 61. sz.: kétemeletes, kora eklektikus saroklh. 3–I–3 ablakkal; oldalán, a Csengery u. 35. sz. felé I + 1O ablaka van. 1880 körül épült.<ref>Berza László (szerk.): Budapest lexikon, 1993. 51. p.</ref>-->
* Yunus Emre Török Kulturális Központ (Andrássy út 62.)
<!--* 63-65. sz.: kétemeletes, háromhomlokzatos kora eklektikus iskolaépület 7+7 + 1 tengellyel; oldalt, a Vörösmarty u. 12. sz. felé 9 ablaka van; hátul, a Hunyadi tér felé 4–5–4 tengellyel. Petschacher Gusztáv tervezte 188o körül, az Állami Tanító és Nőnevelő Intézet részére. [[Hauszmann Alajos]] (1886-tól) továbbépítette. Jelenleg a Varga Katalin Ruhaip. Szakközépisk. otthona.<ref>Berza László (szerk.): Budapest lexikon, 1993. 51. p.</ref>-->
* A régi [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] (Andrássy út 67.) ≈≈
** [[Liszt Ferenc]]-emlékház (Vörösmarty utca 35.) [http://www.museum.hu/search/museum.asp?ID=46]
| |||