Wikipédia

„Ganymedes” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
Yilderim (vitalap | szerkesztései)
101 szerkesztés
ráncfelvarrás, enwikiből
1. sor:
{{más|Ganümédész (Trósz fia)|görög mitológiai alak}}
{{Égitest infobox |típus = hold
|felfedezése = igen
|fizikai tulajdonságok = igen
|háttér = palegreen
|név = Ganymedes
|kép = Ganymede g1 true.jpg
|képaláírás = A Galileo űrszonda fényképe
|felfedező = [[Galileo Galilei|G. Galilei]] és<br> [[Simon Marius|S. Marius]]<ref name="NASA">{{cite web|url=http://solarsystem.nasa.gov/planets/profile.cfm?Object=Jup_Ganymede |title=NASA: Ganymede |publisher=Solarsystem.nasa.gov |date=2009-09-29 |accessdate=2010-03-08}}</ref>
|alt nevek = Jupiter III<br>Ganümédész <small>(gör. átírással)</small>
|felfedezés ideje = [[1610]]. [[január 7.]]<ref name="NASA" />
|sugár = 1 070 400 km <br>(0,007155 [[Csillagászati egység|CSE]])
|excentricitás = 0,0011
|periapszis = 1 069 200 km <br>(0,007147 CSE)
|apoapszis = 1 071 600 km <br>(0,007163 CSE)
|keringési periódus = 7,15455296 nap <br>(0,019588 év)
|pálya kerülete = 6 725 500 km <br>(0,045 CSE)
|min sebesség = 10,868 km/s
|átl sebesség = 10,880 km/s
|max sebesség = 10,892 km/s
|inklináció = 2,21° (az földi pályasíkhozekliptikához)<br />0,20° a Jupiter egyenlítőjéhez)
|átlagos átmérő = [[1 E6 m|5262]] km <br>(0,413 [[Föld]])
|felszín területe = [[1 E13 m²|87 millió]] km² <br>(0,171 Föld)
|térfogat = [[1 E19 m3|7,6{{e|10}}]] km³ <br>(0,0704 Föld)
|tömeg = 1,4819{{e|23}} kg <br>(0,025 Föld)
|sűrűség = 1,942 g/cm³
|felszíni gravitáció = 1,428 [[Gyorsulás|m/s²]] (0,146 g)
35 ⟶ 32 sor:
}}
 
A '''Ganymedes''' (korábban ''Jupiter III'') a [[A Jupiter]] egyikholdjai|Jupiter holdja]], a legnagyobb [[hold (égitesttípus)|hold]] és a kilencedik legnagyobb égitest a [[Naprendszer]]ben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mivel a [[Mars (bolygó)|Mars]] háromnegyedét teszi ki, és nagyobb (bár könnyebb is) a [[Merkúr]]nál (bár összetételük különbözősége miatt tömege csak feleakkora). Ez az egyetlen hold a [[Hold]]on kívül, amiamely ideális viszonyok között akár szabad szemmel is látható, ideális viszonyok között. A felfedezőnek [[Galileo GalileiJupiter]]ttől tartják,kifelé akia [[1610]].hetedik januárismert 7-énholdja dokumentáltaa létezését.bolygónak, Aa nevétlegkorábban [[Simonfelfedezett Marius]] javasolta, és aún. [[20. századGalilei-holdak]]ban véglegesítették.között Korábbana '''Jupiterharmadik, III'''-kéntinnen emlegettékered (a Jupiterkorábbi harmadik holdja)jelölése.
 
A felfedezőnek [[Galileo Galilei]]t tartják, aki [[1610]]. január 7-én<ref name="SidereusNuncius"/> dokumentálta létezését, bár feltételezhető, hogy az elsőséget szintén magáénak valló [[Simon Marius]] vele egyidőben, függetlenül fedezte fel. A hold nevét is Marius javasolta, [[Ganümédész (Trósz fia)|Ganümédész]] trójai királyfi után, akit a monda szerint [[Zeusz]] elrabolt és az [[Olümposz]]ra vitt, hogy az istenek pohárnoka legyen.<ref name="Naming"/> Galilei határozottan ellenezte az elnevezést, és munkáiban következetesen római számokkal hivatkozott a holdakra, ez a gyakorlat pedig hosszú ideig befolyásolta a névhasználatot. A hold mai nevét a [[20. század]] közepétől használják rendszeresen.
A [[Galileo|Galileo űrszonda]] vizsgálatai előtt úgy gondolták, hogy a Ganymedes és a [[Callisto]] kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik [[becsapódási kráter|kráterekkel]] borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek nyilvánvalóan [[Tektonika (geológia)|tektonikus]] eredetűek.
 
A Pioneer 10 után több más űrszonda is vizsgálta a Ganymedest.<ref name="Pioneer 11"/> A [[Voyager–1]] és [[Voyager–2]] küldetések pontosabb információkkal szolgáltak a méretéről, míg a [[Galileo]] fedezte fel a felszín alatti óceán és a [[mágneses mező]] létét, amely interakcióban van a Jupiterével. A [[Jupiter]]t és holdjait vizsgáló soron következő misszió az [[Európai Űrügynökség]] [[Jupiter Icy Moons Explorer]] (JUICE) szondájának felbocsátása lesz, várhatóan [[2022]]-ben. A tervek szerint az [[Europa]], a Ganymedes és a [[Callisto]] holdaknál végzett közelrepülés után a JUICE a Ganymedes körül fog pályára állni.<ref name="selection"/>
Az [[Europa|Europához]] hasonlóan itt is találunk [[oxigén]] nyomokat a [[légkör]]ben, ez azonban még nem bizonyítja az [[földön kívüli élet|élet]] jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganymedes ugyanolyan idős lehet, mint a [[Hold]], azaz 3-3,5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganymedes kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony. Lásd még: [[A Ganymedes krátereinek listája]].
 
A Ganymedes önálló mágneses mezejének létéért, amely a Naprendszer holdjai között ritka, feltételezhetően a magban található folyékony [[vas]] áramlása felelős.<ref name="Kivelson2002"/> A [[Galileo]] űrszonda vizsgálatai előtt úgy gondolták, hogy a Ganymedes és a [[Callisto]] kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik [[becsapódási kráter|kráterekkel]] borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek valószínűsíthetően [[Tektonika (geológia)|tektonikus]] eredetűek.<ref name="Showman1999"/> Az [[Europa|Europához]] hasonlóan a Ganymedes [[légkör]]e is tartalmazhat nyomokban [[oxigén]]t és [[ózon]]t<ref name="Hall1998"/>, ez azonban még nem bizonyítja az [[földön kívüli élet|élet]] jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganymedes ugyanolyan idős lehet, mint a [[Hold]], azaz 3-3,5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganymedes kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony.
A Galileo űrszonda első közelrepülésekor felfedezték, hogy a Ganymedesnek saját [[mágneses mező|mágneses tere]] van, amely interakcióban van a Jupiterével. Ez az egyetlen hold saját mágneses térrel. Ezt is valószínűleg ugyanaz okozza, mint a földi mágneses teret, elektromosan vezető anyag mozgása a hold belsejében.
<!--{{Lásd még|A Ganymedes krátereinek listája}}-->
 
== Fordítás ==
{{fordítás|en|Ganymede (moon)|oldid=958630902}}
== Jegyzetek ==
{{Reflist|2|refs=
<ref name="SidereusNuncius">{{cite web|last=Galilei |first=Galileo |url=http://hsci.cas.ou.edu/images/barker/5990/Sidereus-Nuncius-whole.pdf |date=March 1610 |title=Sidereus Nuncius |author2=translated by Edward Carlos |editor-first=Peter |editor-last=Barker |publisher=University of Oklahoma History of Science |accessdate=2010-01-13 |url-status=dead |archiveurl=https://web.archive.org/web/20051220010647/http://hsci.cas.ou.edu/images/barker/5990/Sidereus-Nuncius-whole.pdf |archivedate=2005-12-20 }}</ref>
<ref name="Naming">{{cite web |url=http://galileo.rice.edu/sci/observations/jupiter_satellites.html |title=Satellites of Jupiter |work=The Galileo Project |accessdate=2007-11-24 }}</ref>
<ref name="Pioneer 11">{{cite web|url=http://sse.jpl.nasa.gov/missions/profile.cfm?Sort=Advanced&MCode=Pioneer_11 |title=Pioneer 11 |work=Solar System Exploration |accessdate=2008-01-06 |url-status=dead |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110902202131/http://sse.jpl.nasa.gov/missions/profile.cfm?Sort=Advanced&MCode=Pioneer_11 |archivedate=2011-09-02 }}</ref>
<ref name="selection">{{cite news |url=https://www.bbc.co.uk/news/science-environment-17917102 |title=Esa selects 1bn-euro Juice probe to Jupiter |first=Jonathan |last=Amos |date=2 May 2012 |work=[[BBC News]] |accessdate=2012-05-02 }}</ref>
<ref name="Showman1999">{{cite journal |last=Showman |first=A.P. |last2=Malhotra |first2=R. |title=The Galilean Satellites |date=1999-10-01 |journal=Science |volume=286 |pages=77–84 |doi=10.1126/science.286.5437.77 |url=http://www.lpl.arizona.edu/~showman/publications/showman-malhotra-1999.pdf |pmid=10506564 |issue=5437 }}</ref>
<ref name="Hall1998">{{cite journal |last=Hall |first=D.T. |last2=Feldman |first2=P.D. |last3=McGrath |first3=M.A. |last4=Strobel |first4=D.F. |display-authors=2 |title=The Far-Ultraviolet Oxygen Airglow of Europa and Ganymede |journal=The Astrophysical Journal |date=1998 |volume=499 |issue=1 |pages=475–481 |doi=10.1086/305604 |bibcode=1998ApJ...499..475H }}</ref>
<ref name="Kivelson2002">{{cite journal |last=Kivelson |first=M.G. |last2=Khurana |first2=K.K. |last3=Coroniti |first3=F.V. |display-authors=2 |title=The Permanent and Inductive Magnetic Moments of Ganymede |journal=Icarus |date=2002 |volume=157 |issue=2 |pages=507–522 |doi=10.1006/icar.2002.6834 |url=http://www.igpp.ucla.edu/people/mkivelson/Publications/ICRUS1572507.pdf |bibcode=2002Icar..157..507K |hdl=2060/20020044825 }}</ref>
 
}}
== Források ==
{{források}}
* [http://solarsystem.nasa.gov/planets/profile.cfm?Object=Jup_Ganymede solarsystem.nasa.gov]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ganymedes”