„Haltetvek” változatai közötti eltérés

A '''haltetvek''' ''(Branchiura)'' a [[rákok]] egy [[parazita|élősködő]] csoportja. [[Állatrendszertan|Taxonómiai]] rangjuk hagyományosan [[rendosztály (rendszertan)|alosztály]], újabbkorábbi művekben [[alosztályrend (rendszertan)|rend]]. Túlnyomó többségük halak[[hal]]ak [[parazita|ektoparazitája]], de olykor [[kétéltűek]]en is feltűnnek.

Testük ovális, lapított, a háti oldalt széles hátpajzs borítja. Feltűnő, nagy [[összetett szemeikszem]]eik vannak, szájszerveik[[szájszerv]]eik a csápokkal[[csáp]]okkal összenőve sajátos "orrmánytormányt" alkotnak, melyenamelyen horgak, tüskék és szívókorongok vannak. Rendszerint a halak testén rögzülten élnek, nyálkával és lehámló pikkelyekkel[[pikkely]]ekkel táplálkoznak, vagy a bőrt[[bőr]]t felhasítva a testnedveket szívogatnak. [[Párzás]] és peterakás[[pete]]rakás elhagyják a gazdaállatot, ilyenkor hetekig is szabadon élhetnek.

A haltetvek alosztályában egyetlen [[rend (rendszertan)|rend]] (''Arguloida''), és ezen belül egyetlen [[család (rendszertan)|család]] (''Argulidae'') ismert, habár újabban egy másik család (''Dipteropeltidae'') elkülönítését is javasolták. Három génuszba[[nem (rendszertan)|nembe]] (''Argulus'', ''Chonopeltis'' és ''Dolops'') tartozó, 200-nál kevesebb fajuk[[faj]]uk ismert.

Gyakori hazai[[Kárpát-medence]]i fajuk a '''[[pontytetű''']] (''Argulus foliaceus''), mely halastavi kártevőként is ismert.