„Magyarország 1957–1989 között” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A01:36D:600:2586:5842:B831:ACFA:2AFE (vita) szerkesztéséről Dorysboy szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
32. sor:
 
[[Fájl:196A busz (BPO-468) és a Víztoronyház, Nyírpalota út, Újpalota.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Újpalota (Magyarország)|Újpalota]]i életkép [[Ikarus]] busszal és [[panelház]]zal. A [[lakótelep]]ek megoldották a nagyvárosokba áramló falusi népesség lakásproblémáját, a távfűtés, a fürdőszoba és az angol [[WC]] pedig pozitív minőségi ugrást képviselt az életformában]]
Az érett Kádár-rendszert a „gulyáskommunizmus” jellemezte, mert 1956 miatt stratégiai kérdésnek tekintették a hétköznapi szintű elégedettséget, ezért igyekeztek bármi áron, akár fenntarthatatlan módon is növelni az életszínvonalat.<ref>http://www.arkadiafolyoirat.hu/index.php/4-magyarorszag-a-20-szazadban/34-tor004-tan-magyarorszag-a-20-szazadban/164-kadar-korszak-tarsadalmi-atalakulas-a-kadar-korszakban-1956-1989</ref> Üdülők és szállodák sokasága épült, általánosan elterjedt a nyaralás lehetősége. Korlátozottan engedélyezték a külföldi (akár nyugati) utazásokat: három évenként lehetett ilyen irányú kérvényt benyújtani, amit a hatóságok vagy engedélyeztek vagy elutasítottak. Ugyan lassú ütemben, de fejlődésnek indult a közlekedés és a távközlés. A támogatott magánházak (ekkor terjedt el a kisebb települések arculatát meghatározó [[Kádár-kocka]]) mellett [[lakótelep]]ek tömege épült, jelentős részük [[panelház]]akból. Kórházakat és rendelőket emeltek, 1975-től (1997-ig) állampolgári jogúvá vált és 100%-os lett a társadalombiztosításban[[társadalombiztosítás]]ban részesülők aránya, javultak az egészségügyi mutatók. Hozzá lehetett jutni tartós fogyasztási cikkekhez. Oktatási intézmények épültek és javult az iskolázottsági szint. A politikailag megbízhatóak számára a szintén ingyenes felsőoktatás is elérhető volt [[Társadalmi osztály|osztályhelyzettől]] függetlenül. 1978-ig évente emelkedett a reálbér.<ref>{{Cite web |title=STADAT – 2.1.1. Gazdaságilag aktívak, bruttó átlagkereset, reálkereset (1960–) |url=https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qli001.html |work=www.ksh.hu |accessdate=2019-12-22}}</ref>
 
[[Fájl:Magyarország útlevél keleti országokba 1972.JPG|bélyegkép|balra|120px|Csak szocialista országokba érvényes [[útlevél]] 1972-ből]]
 
A fejlődés forrása kezdetben még az egyre csökkenő ütemben növekvő termelés volt. A hatékonyság javítása érdekében a kommunista vezetés megpróbálta néhány piaci ösztönző óvatos – de akkoriban bátornak számító – bevezetését [[1968]]-ban. Ez volt az ún. [[új gazdasági mechanizmus]]. A szocializmus Moszkva akarata ellenében történő reformálhatóságába vetett remény a [[prágai tavasz]] leverésének hatására elillant. A gazdasági reform eredményeit vissza kellett fogni, mert a növekvő belső zavarok nem szovjet típusú politikai megoldását Kádár a [[Csehszlovákia|Csehszlovákiában]] történtek után nem vállalta. DeEnnek még így isellenére a lakosság körében beindult a kispolgárosodás, a fogyasztás legitimálásával (elvileg) bárki vásárolhatott, vagy igényelhetett magának telefont, hűtőt, televíziót, autót, vásárolhatott nyaralót, és egyéb, a komfortérzetet jelentősen javító cikket, amely révén maga a rendszer is elviselhetőbbé vált. A korábbi erőltetett puritanizmust felváltotta a fogyasztói tömegkultúra, az egyenlőség elvét pedig a személyes egzisztencia fontossága.
 
A fejlődés és a jobb életkilátások miatt magának Kádárnak a megítélése is javult, már nemigen foglalkoztak a forradalom leverésében játszott szerepével és idővel afféle atyai vezetővé vált a nép szemében.