„Hajdu Henrik” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Privatekelly (vitalap | szerkesztései)
35. sor:
 
== Élete ==
Klein Ármin Bernát püspökhatvani születésű házaló és Márkusz Hanni fia. Fiatal korától kezdve magát tartotta el, s közben végezte középiskolai tanulmányait. 1909-ben jelent meg első kötete Versek címmel. 1912 és 1919 között a fővárosnál szociálpolitikai munkát végzett. Közben a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]'' szerkesztőségi titkára és két évtizedig állandó cikkírója volt a skandináv irodalom köréből. Magánúton tanult meg norvégül, majd svédül és dánul is, és [[1915]]-től jelentek meg fordításai. [[1917]]-ben áttért az unitárius hitre. [[1917]]-től a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]], [[1918]]-tól a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|Kommunisták Magyarországi Pártjának]] tagja volt. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] idején az írói választmány, majd a pártválasztmány tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után elbocsátották állásából. [[1921]]-ben megválasztották az MSZDP újpesti szervezetének elnökévé, mely tisztségét [[1924]]-ig viselte. A [[Bethlen–Peyer-paktum|Bethlen-Peyer-paktum]] megkötésének hírére az ellenzékhez csatlakozott, s emiatt kizárták az MSZDP-ből. 1925 áprilisában a Magyarországi Szocialista Munkáspárt ([[Magyarországi Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]) egyik megalapítója volt. [[1925]]-ben letartóztatták és közel egy évig vizsgálati fogságban tartották. Kiszabadulása után bekapcsolódott az MSZMP keretében a kultúrszervezetek munkájába. Az [[1920]]-as évek végétől a skandináv irodalmak legismertebb műfordítója, [[Martin Andersen NexöNexø|Andersen Nexø]], [[Knut Hamsun|Hamsun]], [[Henrik Ibsen|Ibsen]], [[Henrik Pontoppidan|Pontoppidan]], [[Sigrid Undset|Undset]] műveinek tolmácsolója. [[1927]]-ben ismét csatlakozott az MSZDP-hez és a ''[[Népszava]]'' külső munkatársaként is dolgozott. [[1939]]-ben a Norvég Írószövetség műfordításaiért tagjává választotta. [[1945]]-től a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár]] igazgatója volt és nevéhez köthető a Szabó Ervin könyvtárpolitikájához való visszatérés megindítása. [[1948]]-tól [[1953]]-ig a [[Budapest Főváros Levéltára|Fővárosi Levéltárat]] vezette. Fordítói munkásságát haláláig folytatta. Kimagasló teljesítménye a teljes magyar [[Henrik Ibsen|Ibsen]]-kiadás fordítása és szerkesztése.
 
== Magánélete ==