„Lotz János” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Élete: link kékítés AWB
4. sor:
 
==Élete==
Apja Lotz Márton, anyja May Katalin, akik az 1910-es években vándoroltak ki az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba. Lotz János 1913-ban született, tehát mint amerikai állampolgár látta meg a napvilágot, életének nagy részét nem Magyarországon töltötte, munkásságának színtere sem hazánk, szinte csak iskolaévei köthetőek ide. Iskoláit [[Detroit (Michigan)|Detroit]]ban kezdte. Később, 1920-ban azonban hazahozták szülei az alig 10 éves<!--Hogyhogy alig tíz, ha 1913-ban született???--> Jánost. A család régi otthonában éltek [[Somogyvámos]]on, Lotz János pedig a somogyvámosi népiskolába járt, ahol egyik tanítója, Böhm (Böjte) Sándor vette szárnyai alá. A tanító meggyőzte a szülőket, hogy taníttassák tovább a fiúkat, és elintézte, hogy felvegyék a bonyhádi evangélikus gimnáziumba, ahová 1923-tól 1931-ig járt.
 
A [[Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium|bonyhádi evangélikus gimnáziumban]] 8 éven keresztül volt Lotz János osztályfőnöke [[Hajas Béla]] (1877–1953; [[Gombocz Zoltán]] líceumi és egyetemi társa, a [[Berzsenyi Dániel Irodalmi Társaság]] tagja, magyar- és latintanár), akitől a nyelvészeti munka alapkövetelményeit, a pontosságot, a nyelvi tények tiszteletét megtanulta (''„későbbi munkáimban igyekeztem elkerülni a tetszetős, de a valóságot nem híven tükröző megoldásokat”''<ref name="Szili 1991: 4">Szili 1991: 4.</ref>), és ő indította el a nyelvészeti pályáján ''(„A nyelvtan iránti érdeklődést Hajas Béla ébresztette fel bennem”''<ref>{{Cite web |url=http://www.petofi-bhad.sulinet.hu/tantargy/lotz/lotz.htm# |title=Archivált másolat |accessdate=2012-05-09 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140108090756/http://www.petofi-bhad.sulinet.hu/tantargy/lotz/lotz.htm# |archivedate=2014-01-08 }}</ref>). Lotz János mindvégig kitűnő tanuló volt, emellett tagja (1927-től), majd ifjúsági elnöke (1930-tól) lett a Petőfi Sándor Önképzőkörnek.
18. sor:
1969-ben [[Teller Ede|Teller Edével]] egy időben tüntették ki [[George Washington-díj]]jal.
 
1973. augusztus 25-én, 60. életévében halt meg szívrohamban a [[Maryland|Maryland állambeli]] [[Chevy Chase (település)|Chevy Chase-ben]]. Hatalmas hagyatékot – ötezer könyvet,százötven folyóiratot, háromezer-ötszáz cikket és kiterjedt levelezést – hagyott hátra, amelyet felesége, Ann M. Norsworthy nem tudta gondozni, így azt húszmillió jenért megvásárolta tőle az [[Oszaka|oszakaioszaka]]i Kansai Gaidai Egyetem könyvtára, ahol a mai napig kutatják az iratokat.<ref>{{Cite web |title=Cseresznyevirágzáskor Japánban – Oszakába utazott hagyatékért a bonyhádi Lotz János-kutató |url=https://www.evangelikus.hu/cikk/cseresznyevir%C3%A1gz%C3%A1skor-jap%C3%A1nban-%E2%80%93-oszak%C3%A1ba-utazott-hagyat%C3%A9k%C3%A9rt-bonyh%C3%A1di-lotz-j%C3%A1nos-kutat%C3%B3 |work=Magyarországi Evangélikus Egyház |date=2015-04-15 |accessdate=2020-04-22 |language=hu}}</ref> Lotz halála után jelent meg a ''Szonettkoszorú a nyelvről'' című gyűjteményes kötete, amelyet az ő instrukciói alapján [[Szépe György]] állított össze. Mivel a [[Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság]] szellemi előfutárának tekintette, emlékérmet alapított a tiszteletére, a Lotz János-emlékérmet.
 
==Munkái==