„Hamilton O. Smith” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: portál |
a kékít |
||
30. sor:
Hamilton O. Smith 1931. augusztus 23-án született New Yorkban, Othanel (Bunnie) Smith pedagógiaprofesszor és felesége, Naomi (Tommie) Harkey gyermekeként. A család 1937-ben az [[illinois]]-i [[Urbana (Illinois)|Urbanába]] költözött, ahol apja az [[Illinois-i Egyetem]] pedagógiai tanszékének lett a munkatársa. Hamilton Urbanában járt elemi- és középiskolába és korán kitűnt természettudományok - főleg kémia és fizika - iránti vonzalmával. Házuk pincéjében testvérével közösen laboratóriumot is berendezett. A középiskola után 1948-tól az Illinois-i Egyetemen tanult tovább, fő tantárgya a matematika volt. 1950-ben átment a [[Kaliforniai Egyetem (Berkeley)|Berkeley-i Egyetemre]], ahol érdekelni kezdte az idegélettan és a látás fiziológiája. Miután 1952-ben MSc fokozatot szerzett, a [[Baltimore (Maryland)|baltimore]]-i [[Johns Hopkins Egyetem]] orvosi szakára iratkozott be és 1956-ban orvosdoktor lett. Klinikai gyakorlatát a [[Saint Louis (Missouri)|St. Louis]]-i Barnes Kórházban végezte, itt ismerkedett meg leendő feleségével is.
==Munkássága==
1957 júliusától kezdte kétéves katonai szolgálatát, melynek során a haditengerészet [[San Diego|San Diegó]]-i bázisán volt egészségügyi tiszt. Szabad idejében genetikát és molekuláris biológiát tanult. 1959-ben családjával együtt [[Detroit (Michigan)|Detroit]]ba költözött, ahol a Henry Ford Kórházban végezte rezidentúráját. A kórház könyvtárában talált rá a DNS-kutatásról és a [[bakteriofág]]okról szóló irodalomra, amely azonnal felkeltette érdeklődését. 1962-ben kutatói ösztöndíjjal a [[Michigani Egyetem]]en, Myron Levine laboratóriumában kezdett dolgozni a [[
Smith 1967-ben elfogadta a [[Johns Hopkins Egyetem]] adjunktusi állásajánlatát. 1969-ben ő és Kent Wilcox sikeresen izolálta a ''[[Haemophilus influenzae]]'' baktériumból az első [[restrikciós endonukleáz]]t, azt az enzimet amely Arber rendszerében a DNS lebontását végzi. Az enzim képes felismerni a DNS egy szakaszát, és ha nincsen megjelölve (metilálva), akkor elvágja a kettős szálat. Smith levelet írt kollégájának, az akkor Izraelben vendégkutatóként tartózkodó [[Daniel Nathans]]nak a felfedezéséről. Nathans a restrikciós enzim segítségével elkészítette az [[SV40]] vírus [[genom]]jának első térképét. Később az enzim számos fajtáját fedezték fel, amely különböző DNS-szakaszokat ismer fel és a molekuláris biológiai laboratóriumok alapvető eszközeivé váltak.
| |||