A lap 2017. április 28., 19:09-kori változata szerkesztés Jávori István (vitalap \| szerkesztései) járőrök, megerősített szerkesztők 142 744 szerkesztés kékítések ← Régebbi szerkesztés		A lap jelenlegi, 2020. július 11., 16:15-kori változata szerkesztés visszavonás 2001:4c4d:1e45:7b00:749c:8912:c3f6:233 (vitalap) Javítás
1. sor: {{~~sziget~~Sziget infobox}} \| ország = {{Görögország}} [[Fájl:Paros.JPG\|bélyegkép\|250px\|Házak Parika mellett Pároszon.<br /> Fotó: Johan Hammerby]]▼ \| adminisztratív egység típusa = Régió \| adminisztratív egység neve = [[Dél-Égei-szigetek]] \| székhely = Parikía \| legnagyobb település = Parikía \| fekvése = [[Égei-tenger]] \| szigetcsoport = [[Kükládok]] \| tengerszint feletti magasság = - \| legmagasabb pont = Éliás próféta hegye (770 m) \| időzóna = [[kelet-európai idő\|EET]] ([[egyezményes koordinált világidő\|UTC]]+2) \| térkép = Paros, towns.png }} '''Párosz''' ([[görög ábécé\|görög betűkkel]] ''Πάρος'', ógörög átírással '''Parosz''') [[sziget]] az [[Égei-tenger]] közepén, [[Görögország]]ban. A [[Kükládok]] szigetcsoport tagja. A sziget ~~márványáról~~[[márvány]]áról híres. Ebből a márványból faragták a [[Méloszi Aphrodité\|Milói Vénuszt]] és [[I. Napóleon francia császár\|Napóleon]] [[szarkofág]]ját. [[Szantorini]] és [[Míkonosz]] után a harmadik legnépszerűbb küklád sziget. == Fekvése == [[Fájl:Nàxos.jpg\|bélyegkép\|balra\|160px\|Párosz és szomszédai térképe]] [[Náxosz (sziget)\|Naxosz]]tól ~~egy~~ 5 ~~kilométeres~~kilométerre nyugatra fekszik, egy csatorna választja el őket. Területe 165 ~~km2~~km². A főváros, ~~Paroikia~~[[Parikía]] (görögül ''Παροικιά'') az északnyugati oldalon fekszik, egy öbölben. A sziget alapkőzete [[márvány]]. Legmagasabb pontja, Éliás ~~Próféta~~próféta hegye (''Profitis Ilias -'', az ~~ókorban~~[[ókor]]ban ''Marpessa'') 770 méter magas. A szigettől délnyugatra egy kilométerre található egy kisebb szigetecske, [[Antipárosz]]. == Története == ▲[[Fájl:Paros.JPG\|bélyegkép\|jobbra\|250px\|Házak ~~Parika~~Parikía mellett ~~Pároszon.<br /> Fotó: Johan Hammerby~~]] A kezdetben [[krétaiak]], később [[iónok]] által betelepített sziget jelentőségét kitűnő márványának köszönhette, amely mindig fő kiviteli cikke volt. A legjobb, különösen szobrok készítésére alkalmas márvány, az ókoriak Lychnitese, körülbelül a közepén, mintegy 8 kilométernyire a régi Parosz, ma Parikia mellett van. A párosziak a [[Görög–perzsa háborúk\|perzsa háborúk]] idején [[I. Khsajársá perzsa király\|Xerxésszel]] kötöttek szövetséget. Emiatt a hazafiatlan hozzáállás miatt [[Themisztoklész]] meg is büntette őket. Miután az athéniek [[Miltiadész]] vezérlete alatt sikertelen kísérletet tettek a sziget elfoglalására, Parosz a második perzsa háború után az athéni szövetséghez csatlakozott. A sziget büszkesége a IV. századi ''Pároszi Krónika'', amely felsorolja az ókori Görögország művészeti értékeit. Egy része a helyi Archeolgiai Múzeumban látható, sajnos azonban az értékesebb részek meghatározó nyugati múzeumok tulajdonában vannak. [[III. Alexandrosz makedón király\|Nagy Sándor]] után az egyiptomi királyok fennhatósága alá került. Kr. e. 197-ben a rómaiak Athénnek adták, később pedig egészen római uralom alá került. A középkorban [[~~Velence~~Velencei ~~(Olaszország)~~Köztársaság\|Velencéhez]] tartozott, 1537-ben pedig meghódították a törökök. == Látnivalók == 28 ⟶ 41 sor: == Külső hivatkozások == * [http://parosz.lap.hu/ Párosz.lap.hu] -– ~~linkgyűjtemény]~~Linkgyűjtemény {{Nemzetközi katalógusok}} {{portál\|Földrajz\|\|}} {{DEFAULTSORT:Parosz}} [[Kategória:Kükládok]]

„Párosz” változatai közötti eltérés