„Cseppfertőzés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a COVID-19 nagykötőjellel. ld.: WP:BÜ |
1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1 |
||
18. sor:
<!--A cseppfertőzésnek a gyakorlati jelentősége igen nagy, hiszen -->Az [[influenza]], a [[Gümőkór|tuberkulózis]] (TBC), a [[kanyaró]] és sok más [[fertőző betegségek listája|fertőző betegség]] kórokozói tüsszentéssel gyorsan tovább terjednek, különösen a nagyobb látogatottságú helyeken okozhat a belégzéssel létrejövő [[fertőzés]]t.<!--<ref>{{Cite web |url=https://www.portfolio.hu/uzlet/20200122/uj-rejtelyes-virus-bukkant-fel-ezt-kell-tenni-ha-kitor-a-globalis-jarvany-413189 |title=Új, rejtélyes vírus bukkant fel - Ezt kell tenni, ha kitör a globális járvány |accessdate=2020-01-31}}</ref>--><!--Ilyen hatásvadász cikkcímmel ez a legjobb forrás?-->
Az [[influenza]] régóta ismert és időnként visszatérő járványokat okoz, mint például az 1918-as „[[spanyolnátha]]”, az 1957-es „ázsiai”, vagy az 1968-69-es és az 1969-70-es „[[Hongkongi influenza|hongkongi]]” néven ismertté vált influenza járványok.<ref>{{Cite web |url=http://fluart.hu/index.php/szakmai-informacio/influenza-tortenete/ |title=Az influenza története |accessdate=2020-01-31 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20200131141132/http://fluart.hu/index.php/szakmai-informacio/influenza-tortenete/ |archivedate=2020-01-31 }}</ref>
<!--
A cseppfertőzéssel megfertőzött személy, influenza fertőzés esetén, csak 1-2 nap ([[lappangási idő]]) után, elesettségről, végtag fájdalmakról, borzongás, vagy hidegrázásról panaszkodik, amelyhez magas [[láz (élettan)|láz]] (39-40 °C) járul. A [[kórokozó]]k elsősorban a [[légzés]] következtében a légutakban és a [[tüdő]]ben szaporodnak, súlyossá és elhúzódóvá, ritkán halálossá, csak a betegségek szövődményei, a˙nem kívánt mellékhatások esetén válik, amelyet már nem az influenza [[vírus]] vagy a humán [[koronavírus]]ok, hanem a megbetegedéssel együttjáró és társfertőzéseket okozó, különböző [[baktériumok]] hozzák létre. Néhány járvány során azonban maguk a vírusok is képesek rendkívül gyorsan és súlyosan lezajló vírusoss [[tüdőgyulladás]]t okozni.-->
A [[járvány]]ok (tömeges megbetegedések) idején a fertőzőképességétől megfosztott vírusból készült [[védőoltás]] oltóanyagát az izomba oltják. Ezzel a megbetegedések felét lehet megelőzni, de a védőoltás ellenére előforduló esetek is enyhébben folynak le, mint az oltatlanok megbetegedései. Egyénileg védekezhetünk tüsszentés, [[köhögés]] kapcsán zsebkendő, vagy a légzőszervek előtt alkalmazott arcmaszk használatával. Ez megakadályozza részben a belégzéssel létrejövő fertőzést, részben a fertőzés továbbadását az egészségeseknek. Habár az egyszerű, akár házilag készített maszkok elméletileg átengedik a szubmikroszkópikus méretű vírusrészecskéket, azonban a vírusok ritkán szállnak egyenként a levegőben. Legtöbbször a különféle [[aeroszol]] részecskékhez tapadva, vagy a tüsszentéssel és köhögéssel mikroszkópikus permetcseppekhez tapadva szállnak a levegőben.<ref>{{Cite web |url=https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/nezzuk-miert-ved-barmilyen-maszk-vagy-akar-hazilagosan-feltett-kendo/?fbclid=IwAR3fzxHvlxjQPYhANCA9kIep7paR7konX_FqY3SOGMMO-w_4SP4skT_ibhI |title=„Nézzük, miért véd bármilyen maszk vagy akár házilagosan feltett kendő!” |accessdate=2020-03-23 |date=2020-03-23 }}{{Halott link|url=https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/nezzuk-miert-ved-barmilyen-maszk-vagy-akar-hazilagosan-feltett-kendo/?fbclid=IwAR3fzxHvlxjQPYhANCA9kIep7paR7konX_FqY3SOGMMO-w_4SP4skT_ibhI |date=2020-07 }}</ref>
Tüsszentés során akár 8 méter távolságra is elrepülhetnek a tüsszentés során kirepülő legapróbb mikroszkópikus méretű cseppek. A nagyobb méretű cseppek 1-2 méteren belül földet érnek. Köhögésnél 6 méteres távolságig is eljutnak a kirepülő cseppek. Az apró lebegő cseppecskék egy szobában akár 10 percig is a levegőben terjenghetnek megfelelő körülmények esetén.<ref>{{cite web|url=http://www.nature.com/news/the-snot-spattered-experiments-that-show-how-far-sneezes-really-spread-1.19996|title=The snot-spattered experiments that show how far sneezes really spread|language=angol|publisher=nature.com|accessdate=2016-05-31}}</ref>
| |||